Péld 11,1–16 és 2Kor 10,1–11 (ÚSZ) „Krisztus szelídségével és gyöngédségével kérlek titeket" (1). A prédikátor könyvéből tudjuk: „Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt" (Préd 3,1). Pál is arról ír, hogy megvan az ideje a szelíd, és megvan az ideje az erélyes fellépésnek. Ugyanakkor ameddig csak lehet, s ez a követendő példa a számunkra is, az apostol szelíd és szeretetteljes gyöngédséggel szól a gyülekezethez. Ez azonban nem a gyengeség, hanem a krisztusi szeretet jele. Ha pedig arra van szükség, Krisztus tanítványainak tudnia kell, természetesen kellő szeretettel és bölcsességgel, hogy határozottan és erélyesen is ki kell állni a keresztyén értékek védelmében.
Fohász: Kérünk, adj nekünk bölcsességet Szentlelked által, hogy a Te megváltott gyermekeidként, Hozzád méltó módon tudjunk szólni és cselekedni. Ámen.