1Móz 14 és Mk 3,7–12 (ÚSZ) „Amikor pedig meglátták őt a tisztátalan lelkek, leborultak előtte, és így kiáltoztak: Te vagy az Isten Fia! Ő azonban szigorúan rájuk parancsolt, hogy ne fedjék fel, kicsoda ő" (11–12). Jézus tanítványaihoz való visszavonulása és a tömegek követése jól mutatja, mennyire vágyakozik az ember a gyógyulásra és a reményre. A sokaság, amely Galileából, Júdeából és távoli helyekről érkezett, megtestesíti azt a keresést, amely mindannyiunk szívében ott él. Jézus nemcsak csodákat tett, hanem megértette a szükséget, amely a lelkek mélyén rejlik. Tudta, hogy a sokaság nem csupán a testi gyógyulásért, hanem a lelki táplálékért is jön. Jézus tudta, hogy eljött az idő, hogy megmutassa Isten tervét, és nem akarta, hogy a világ félreértelmezze őt. Mi sokszor eltakarjuk belső küzdelmeinket, pedig éppen az őszintén kifejezett vágyunk a gyógyulás előfeltétele. Keressed, hívjad Jézust, mert ő meggyógyítja a szívedet és lelkedet!
Fohász: Urunk, Jézus Krisztus, köszönjük, hogy Te mindig közel vagy hozzánk, amikor szükségünk van Rád. Nyisd meg a szívünket gyógyulásra és reményre, hogy felismerjük szeretetedet. Segíts, hogy bátran Hozzád forduljunk, és hagyjuk, hogy átalakítsd életünket. Ámen.