Ézs 10,1–19 és ApCsel 9,1–16 (ÓSZ) „Ezért az Úr, a Seregek Ura sorvadást bocsát Asszíria kövérjeire, és dicsősége alatt láng lobban majd fel, tűznek lobogása" (16). Valamikor régen, a bibliás időkben volt egy kegyetlen, rettegett nagyhatalom, az Asszír Birodalom. Fénykorában Egyiptomtól a Perzsa-öbölig terjedt. Kétezer kilométert kellett megtenni az egyik végétől a másik végéig az utazónak. Leigázott, deportált minden népet, akit csak tudott. Az ellenállókat tömegesen megkínozta, kivégezte. Uralma kiterjedt mindenre: politikára, gazdaságra, kultúrára, vallásra. Totális birodalom volt. Izráel is megtapasztalta roppantó szorítását. Minden kisebb-nagyobb nép félt tőle. Háromszáz évig tombolt. Addig, amíg az Úr azt mondta: eddig és ne tovább. Hirtelen omlott össze, mint a náci Németország vagy a Szovjetunió. Minden birodalom ugyanúgy végzi majd. A mostaniak is. Csak Isten uralma örök.
Fohász: Köszönöm, Istenem, hogy határt szabsz a gonosz birodalmának. Köszönöm, hogy a végén egy Király marad, Te. És egy ország, egy nép maradhat: a Tiéd. Jöjjön el a Te országod! Ámen.