Az esemény nyitó áhítatát Fejér Zoltán, a Sárospataki Református Gimnázium iskolalelkésze tartotta, aki igei üzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogyan találhatunk megújulást és lelki kiteljesedést Krisztusban a mindennapok rohanásában. Az áhítatra készülve és azt követően a Buckaband dicsőítő zenekar vezetésével közös éneklés és magasztalás töltötte be a Rákóczi-kastély udvarát, amely valóban megtelt dallal, lélekkel és dicsérettel. A legkisebbek is hozzájárultak az ünnephez: az Édenkert Óvoda apróságai kedves műsorral szolgáltak, mely sokak arcára csalt őszinte mosolyt.

Az áhítatra készülve és azt követően a Buckaband dicsőítő zenekar vezetésével közös éneklés és magasztalás töltötte be az alkalom helyszínét. A Rákóczi-kastély udvara valóban megtelt dallal, lélekkel és dicsérettel. A legkisebbek is hozzájárultak az ünnephez: az Édenkert Óvoda apróságai kedves műsorral szolgáltak, mely sokak arcára csalt őszinte mosolyt.

Délutáni programok és előadások – közösségben a teljesség felé

A közös kezdés után változatos délutáni programok gondoskodtak minden korosztályról, hogy a résztvevők együtt, mégis személyre szabott élményekkel gazdagodhassanak. Az ifjúság és tinédzserek számára a FIRESZ–AZTE csapata tartott interaktív foglalkozást, míg a kisebb gyerekeket és kísérőiket Herczeg Mária népi iparművész kézműves-műhelye várta.

Fejér Zoltán iskolalelkész 

A gyerekek szárított termésekből készítettek sünit, nyuszit és más erdei állatokat. A kosarakban toboz, mákgubó, kukoricacsuhé, bükk- és mogyorótermés, csutka sorakozott; ezek közül mindenki „kincsvadászként” válogathatott, majd Mária türelmes útmutatásával tanulták meg a kötözés, ragasztás, formázás fortélyait. A foglalkozás túlmutatott a szép tárgyakon: teremtett világunk tisztelete és az újrahasznosítás öröme is kézzelfoghatóvá vált. A műhely csendes üzenete így szólt: nem kell sok ahhoz, hogy öröm szülessen – elég egy maréknyi természet, egy kis kreativitás és egy segítő kéz.

Kendi Csaba esperes

A vállalkozó kedvűek idén is összemérhették kreativitásukat egy vidám sütiversenyen, ahol Blanár Gabriella koordinálásával finom házi sütemények versengtek. A kastély udvarán felállított hosszú asztalokon egymás mellé kerültek a családi receptek, a nagyik titkos trükkjei és a legelrugaszkodottabb cukrászati szerzemények is. A különböző kategóriákról, a sütemények fantázianeveiről és díjazottjairól röviden:
– Esperes kedvence: Salamon szeme – Smajda Tímea (Szomotor)
– A férfiak álma: Nyugalom napja – Némethy Zsuzsanna(Örös) – zsinórban másodszor
– Borivóknak való: Hajnali mannás kifli – Tóth Renáta & Pituk Zsuzsanna (Kistárkány)
– A hölgyek öröme: Debóra édes íze – Tusai Tímea (Szürnyeg)
– Gyerkőcök bolondítója: Manácskák – Krajnyík Jánosné (Szűrnyeg), két unokája segítségével

Foglalkozás a borsi kastélyban

Mindeközben a Firesz „BeülŐ” kávézó barátságos miliőt teremtett az egymáshoz való kapcsolódásra és pihenésre. A BeülŐben finom kávé, üdítő és sütemény mellett mély beszélgetések bontakoztak ki. Barátok, régi ismerősök és újonnan megismert testvérek ültek össze egy-egy asztalnál, hogy megosszák egymással életük örömeit és kihívásait.

Stredl Terézia

A délután folyamán Dr. Strédl Terézia pszichológus, egyetemi docens is előadást tartott. Gondolataiban a kiégés és túlterheltség jelenségét járta körül. Szó esett arról, miként ismerhetjük fel időben, ha „elhasználódunk” lelkileg, és milyen lépések tehetők a megelőzésért.

Pszichológiai kutatásokkal alátámasztva mutatta be, hogyan vezet a tartós stressz reménytelenséghez és motivációvesztéshez, s hogy a kiégés gyakran együtt jár azzal, hogy az ember céltalannak, üresnek érzi magát. Dr. Strédl Terézia hangsúlyozta, hogy az Istenbe vetett bizalom, az ima, a közösséghez tartozás mind olyan erőforrások, amelyek segíthetnek helyreállítani a lelki egyensúlyt.

Üzenet a mindennapokra – kiteljesedés Krisztusban

Az Édenkert óvodásai

„Elfogysz vagy kiteljesedsz?” – a nap fő üzenete aktuális és fontos kérdés mind lelki, mind társadalmi szempontból. Mai, túlpörgetett világunkban sokan küzdenek a túlterheltséggel és a kiégés érzésével; gyakran érezzük úgy, hogy a napi hajszában elfogy az erőnk és örömünk. Épp ezért volt időszerű ez az egyházmegyei családi délután, amely emlékeztetett rá, hogy Isten közösségében és a hit által új erőre kaphatunk, és a rohanás helyett az igazi értékekre figyelhetünk.

Az alkalom barátságos, befogadó hangulata és a közösen megélt élmények azt üzenték: nem kell, hogy felemésszenek minket a mindennapok – Krisztusban kiteljesedhet az életünk. Hitvalló reménységünk, hogy ha Rá figyelünk és Vele járunk, akkor nem elfogyunk, hanem az Ő erejéből napról napra megújulhatunk, és szeretetében kiteljesedhetünk.

Kép és szöveg: Böszörményi Tamás