Ézs 56,1–57,2 és ApCsel 24,10–21 (ÓSZ) „Örömet szerzek nekik abban a házban, ahol hozzám imádkoznak" (7). Kik az idegenek? Hitünk szempontjából kiket tartunk idegennek? A zsidóság egy része, a szűkkeblű, nacionalista, nép-nemzeti papi körök ki akarták zárni a gyülekezetből az idegeneket. Ezzel szemben a próféta azt hirdeti, ami egyetemesen érvényes minden emberre. Szerinte az Úrhoz nem az tartozik igazán, akinek a neve szerepel a nagy származási jegyzékekben, hanem akinek van lelki hovatartozása. Itt tehát az újszövetségi lelki Izráel felé mutat az ige. Isten jeruzsálemi templomát az „imádság házának fogják majd nevezni, minden nép számára" (7). Ha idegennek, távolinak gondoljuk magunktól Isten népét és az ő templomát, vagy ha idegennek érezzük magunkat egy közösségen belül, gondoljunk arra, hogy az Úr az imádság házába vár minket, egy lelki, otthonos közösségbe.
Fohász: Istenem, hálát adok Neked, hogy a gyülekezetem lehet a lelki otthonom. Köszönöm, hogy nem vagyok ott idegen. Tartsd meg közösségünket, templomunkat. Add, hogy a Te Igéd tisztán szólaljon meg, és adjon mindig új erőt. Ámen.