Ézs 62 és ApCsel 26,24–32 (ÓSZ) „Falaidra, Jeruzsálem, őröket állítottam. Soha ne hallgassanak, se nappal, se éjjel! Ti, akik az Urat emlékeztetitek, ne legyetek némák" (6)! Kik ezek az őrök és mit őriznek? Leginkább a próféta az, aki imádságaival sürgeti Istent, hogy hozza már el az üdvösség idejét, és ugyancsak a próféta rendel őröket Jeruzsálem falaira, hogy Istent emlékeztessék ígéreteire. Ebben az esetben az őrök a prófétával együtt imádkozó kegyeseket jelentenék. Őrök, akik arra hivatottak, hogy megtartsák, figyeljék, megőrizzék mindazt, amire az Urat figyelmeztetni kell. Milyen felháborító prófétai gondolat az, hogy az Urat emlékeztetni kell, hogy azt kell mondani a várfalakról, hogy Istenem, emlékezz! Légy figyelmes, légy éber, állítsd vissza, állítsd helyére mindazt, amit mi elrontottunk!
Fohász: Uram, én is felháborítónak tartom, hogy Téged bármire is emlékeztetni kell, hiszen Te mindenre emlékszel, minden bűnömet és mulasztásomat számontartod Mégis, arra kérlek, hogy emlékezz helyettem és helyettünk is azokra az ígéreteidre, amelyeket mi olyan könnyen elfeledünk. Ámen.