A lakszakállasi református templom

„A mai napon hálát adunk a mindenható Istenünknek és mindenkinek, hogy az elmúlt nyolc esztendőben a Magyarország Nemzeti Kormánya által létrehívott Rómer Flóris Terv keretében és a Teleki László Alapítvány közreműködésével megújulhatott a lakszakállasi református templom és környezete” – mondta felvezetőjében a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház főgondnoka, Porubán Ferenc, majd név szerint köszöntötte a meghívott vendégeket, többek között Deák Krisztina Erzsébetet, az Építési és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkárát, Diószegi Lászlót, a Teleki László Alapítvány igazgatóját és Krcho Jánost, műemlékvédelemmel foglalkozó kassai építész professzort.

Porubán Ferenc

Salamon hálaadó imádságának egy részletét, az 1 Kir 8, 27-30 verseket választotta igehirdetésének alapjául Géresi Róbert püspök, aki bevezetőjében először a tizenkilenc éven keresztül újuló lakszakállasi Isten házára, a református templomra irányította a figyelmet.

Lakhatik-e Isten a templomban?

„Örvendező szívvel jöttünk ide, ebbe a gyönyörűen megújított templomba. Tizenkilenc éven keresztül foglalkoztak ezekkel a falakkal azok az emberek, akiknek fontos az örökség, az épített örökség, és az a reménység, amely meghatározza a magyar közösségek, gyülekezetek életét itt az egész Kárpát-medencében” – ,majd utalt arra, hogy ebben az évben ez a már a harmadik ilyen jellegű hálaadó istentisztelet /Abaújszína és Péder után/, ahol megköszönhetjük, hogy Isten megsegített bennünket, s az olyan csodálatos falak, mint a lakszakállasi református templomé is, a segítőknek, jószándékú embereknek a támogatása révén megújulhatott.

Géresi Róbert püspök

„Nagyon boldogok vagyunk, hogy megújulhatott. Nagyon szép volt ide bejönni. Örvendező szívvel és reménységgel vagyunk Isten házában” - mondta Géresi Róbert, majd a templomépítő Salamonról beszélt, aki szintén bement a megépülése után a jeruzsálemi templomba. Abba a templomba, amelyre oly sokat sóvárgott és várt Istennek a népe.

A templom az igazság megtapasztalásának a helyévé válik

„Salamon templomszentelési imájának idézett része arról ad bizonyságot, hogy miként fordul oda Isten népének a vezetője a mennyei magasságok irányába. Az igeszakasz egy kérdéssel kezdődik: Lakhatik-e Isten a földön? Talán úgy gondoljuk, nem is az alkalomhoz illő mondat ez. Kérdezhetjük úgy is, kellenek-e megszentelt helyek az emberi közösségek számára? De Salamon is ezt kérdezi, mert az egeknek a teljessége sem tudja Istennek a nagyságát befogadni, mert a dicsősége olyan hatalmas, hogy mindenek alávettettek. Az egész teremtettség az ő hatalmáról, kegyelméről, dicsőségéről szól, de mégis, vetődik fel a kérdés: Lakhatik-e Isten a földön? Egy helyen, egy templomban, egy épületben? – tette fel kérdéseit a püspök, majd a felsorolt érveléseit azzal összegzi, hogy a templom az igazság megtapasztalásának a helyévé válik az Isten szeretete.

Tablókép a felújítás menetéről

„Amikor jövünk be Lakszakállasra, látszódik a templomnak a tornya. Amikor megszólal a harangja, akkor hívogató eszközként jelenik meg. Amikor az ember megérzi és megtapasztalja az Isten szeretetét, akkor tisztában van azzal: jó ez a hely, amely segít megtartani, megőrizni, tovább vinni a kegyelemnek a teljességét és hatalmát”.

Igehirdetése végén a püspök arra kérte a helyieket, adjanak hálát azért, hogy van közösségük, gyülekezetük, lelkipásztoruk és presbitériumuk.

„Itt van ez a gyönyörű megújult templom, ahol hirdettetik Istennek az igéje. Az embernek a szíve-lelke megilletődik, amikor belép a templomba. Adjatok hálát ezért az Úrnak, mert megtartó kegyelme itt van az életetekben. S úgy tekintsetek erre a templomra, mint egy ajándékra, egy csodálatos lehetőségre” – fogalmazott Géresi Róbert.

Túrmezei Erzsébet Templomszentelés című versét Benedek Zselyke adta elő.

A templom a múltunk, hitünk, összetartozásunk jelképe

„Ez a templom nem csupán épület. Múltunk, hitünk és összetartozásunk jelképe is. Olyan hely, ahol generációk találtak vigaszt, erőt és reményt. A felújítás nemcsak a falakat tette szebbé és erősebbé, hanem bízom abban, hogy a közösség hitét és összefogását is megerősítette. Köszönet illeti mindazokat, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy megújult templomunk lehessen” –

összegezte az ünnepi alkalommal kapcsolatos gondolatait Mayer Ferenc Lakszakállas polgármestere, majd köszönetet mondott Magyarország Kormányának és a Teleki László Alapítványnak, hogy kitartanak és aktívan támogatják kulturális és szellemi örökségünket.

Mayer Ferenc 

Mint mondta, nélkülük ez a felújítás nem jöhetett volna létre. Beszédét azzal zárta, hogy reméli, közös összefogással szépül majd továbbra is a megújult templom környéke és folyamatos odafigyeléssel fogják őrizni e csodás építmény állagát a jövő generációja számára.

Fónod Jolán, a gyülekezet gondnoka a 2006-os évtől röviden és velősen ismertette azokat a felújítással kapcsolatos folyamatokat, amely a Műemlékvédelmi Hivatal által kiadott határozattal vette kezdetét. 2008-ban elkészült a templom építéstörténeti vizsgálata, amely alapját képezték a későbbi munkálatoknak. 2011-ben a templom északi oldalán és a torony körül kiépült a vízelvezetés.

Kőbordás csillagboltozat

Új nyílászárók készültek a toronyra, közben régészeti vizsgálat folyt a templom északi, külső falánál. 2012-ben sor került a templomtorony teljes külső felújítására, kivéve a toronysüveget, mivel ott nem volt szükség a renoválásra. Abban az évben kicserélték a templomtorony régi nyílászáróit is. Öt évvel később a tetőszerkezetet időtálló, titáncink lemezekkel fedték be. 2018-ban, Georadar segítségével megállapították, hogy az Árpád-kori rész szentélye derékszögben záródott. Egy évvel később befejezték a vízelvezető rendszer kiépítését a déli oldalon.

Fónod Jolán

2020-ban restaurálták az eredeti kőből faragott két gótikus ablakot, ötöt pedig újonnan öntöttek műkőből. Helyrehozták a gótikus csillagboltozatot és a szentségtartót. Felújították a régi szentély vakolatát is. 2022-ben pedig megvalósult a templomhajó teljes külső felújítása: a vakolat javítása és festése. 2024-ben teljesen megújult a villanyhálózat, az ősz folyamán pedig elkezdődött a templomhajó belső felújítása.

Az idei évben pedig befejeződött a templomhajó belső vakolatának felújítása, valamint restaurálták a szószéket is, amely visszakapta eredeti kékes színét. Hogy az összkép jól mutasson, a padokat is ilyen színűre festették le. A 19 éven át tartó szépítési munkálatok sorát a templom körüli védfal felújítása zárta – tudtuk meg a beszámolóból, melynek végén a gondokasszony köszönetet mondott minden résztvevőnek az áldozatos munkájáért: „Isten áldja meg a jószándékú, segítőkész embereket.”

Diószegi László

Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója megköszönte a lakszakállasi gyülekezetnek a türelmét, hogy végig kitartottak és segítették a munkájukat. Majd a Rómer Flóris Tervvel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország első nemzeti kormánya 1999-ben hozta meg a döntését arról, hogy a Kárpát-Medence épített örökségért az Anyaország is felelős.

Ennek hatására indultak el olyan programok a Teleki László Alapítványon keresztül, amelyek hozzájárultak a határon túli, elsősorban egyházi műemlékek, templomok megújulásához. Felvidéken a református egyháznak húsz középkori műemléktemplomát újították fel a program keretében, amelyek mindegyikéhez nagyszerű emlékei fűződnek. A legelső ilyen templom Hubón volt, ahol a haranglábat szépítették meg, majd meg említette a program keretében megújuló kolozsnémai templomot is. 

Az ünnepi alkalmon az alistáli gyülekezet kórusa szolgált énekkel

„Örömmel jöttünk ide, s látjuk, milyen szép lett ez a templom. A munkánk egyik legfontosabb része, hogy egybeforrassza a Kárpát-medence magyarságát. Gondozzák ezt a templomot!” – üzente zárásként a híveknek Diószegi László.

Deák Krisztina Erzsébet

„Nyolc évszázad kérlelhetetlen összerakó és szétbontó munkájának eredményeként egy megkapó tér maradt ránk azokkal a gyönyörű részletekkel, mint a csillagboltozattal fedett szentély, a mérműves középkori ablakok, a gyámolított bordák, és minden olyan apró részlet, amely a középkori ember életére és gondolkodására utal vissza, amin, ha elgondolkodunk, szinte halljuk az idő osonását az öreg falak között” – ezt már Deák Krisztina Erzsébet, az Építési és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára mondt.

Beszédében kitért arra is, hogy ha ezek a falak, itt az Alsó-Csallóközben, a lakszakállasi református templomban beszélni tudnának, olyan pontosan írnák le az őshonos magyarság történetét, amelyre semmilyen történetíró nem lenne képes. „Amit egy épület állít a falaival, az biztos, hogy megcáfolhatatlan. A múlt és az épített örökség ápolását hivatott ez a jelenlegi helyreállítás is erősíteni.”

Varga László

„Egyedül Istené a dicsőség!” – summázta a felújítási munkák végét Varga László, a gyülekezet lelkipásztora, magyarázatként hozzátéve: Mindenért, ami velünk történt, hogy megújulhatott a templomunk, a dicsőség egyedül Istené.

„A mai nap középpontjában nem a megújult templom van, még ha nagyon örülünk is neki, hanem Isten, akié a dicsőség. A templomunk mostantól kezdve jellé vált ebben a faluban. A megújulása előtt, ahogyan kinézett, szégyene volt egyházunknak, gyülekezetünknek és a falunak. Úgy újult meg ezalatt a majd húsz év alatt, hogy mi lakiak és szilasiak nagyon keveset tettünk ezért. A 170 ezer eurós költségnek a töredékét tettük bele. Mi most ajándékként kaptuk vissza. A mi felelősségünk átadni az utódoknak, hogy olyan templomunk van, amely jellé vált. Ha Istennek a szeretete, kegyelme megmutatkozik, akkor annak itt van a gyümölcse.”

A megújult templom belső tere

Végül megköszönte Magyarország Kormányának,az Építési és Közlekedési Minisztériumnak, a Teleki László Alapítványnak, akik értékelték, hogy ez a közösség élni akar, az épített örökség részei vagyunk. Ez pedig sokat jelent nekünk, s azoknak is, akik adományként dolgoztak.

„Sokáig, majdnem húsz évig tartott a felújítás. De nem azért, mert nem lehetett volna sokkal hamarább befejezni, hanem azért, mert nekünk kellett másmilyennek lennünk” – tette hozzá. Végül reményét fejezte ki, hogy a következő vasárnap, amikor öt év után már nem a gyülekezeti teremben, hanem a templomban tartják meg az istentiszteletüket, akkor is ugyanúgy megtelik majd, mint most, ezen a mai napon.

Görözdi Miklós 

A hálaadó ünnepi istentisztelet Nemzeti Imádsággal és Görözdi Miklós esperes áldásadásával fejeződött be.

Iski Ibolya

Fotó: Zuzana Bobkovičová

Lakszakállas református temploma egyhajós, támpillérekkel gyámolított poligonális záródású keleti szentélyrésszel, hangsúlyos nyugati toronnyal. A jelenlegi hajó nyugati szakaszát egy 13. századi kisebb urasági templom falai alkotják. A 15-16. század fordulója táján végzett átépítés során emelték a különleges háromszögzáródású csillagboltozatos szentélyt északi oldalán sekrestyével. Ebből a korból származó építészeti részletek a későgótikus díszítésű szentségház, a csúcsíves diadalív, a hajó támpillérei, valamint déli két eredeti mérműves ablakai is.

Mérműves ablak felújítás előtt és után 

Az 1936-os átalakításkor az előcsarnokot elbontották, a mérműves ablakok mintájára az északi és déli oldalon egyaránt új ablakokat törtek a falakba, a belső berendezést kicserélték és nagyméretű harangtornyot emeltek a nyugati homlokzat elé.

A 2026-2024 között a magyar kormány által létrehozott Rómer Flóris Terv támogatásával, a Teleki László Alapítvány lebonyolításában megvalósult teljes körű helyreállítás építészettörténeti, restaurátori kutatással kezdődött. Elkészült a templom körüli vízelvezető rendszer, a hajó héjazatcseréjével megújult a tetőszerkezet.

A tetőszerkezet megújulás előtt és után

Restaurálták a középkori kőelemeket, a mérműves ablakokat, a kőbordás csillagboltozatot, gyámköveket, valamint a pasztofóriumot. Megtörtént a templom vakolatrekonstrukciója, a külső homlokzat helyreállítása, a szószékegyüttes restaurálása. A teljeskörű helyreállitás a templom kőritőfalának felújításával fejeződött be.