Bír 2,11–23 és Jn 4,27–30 (ÓSZ) „Föllángolt az Úr haragja Izráel ellen" (14). A Bírák könyvében meghatározott sorrendben következnek az események: Izráel eltávolodik Istentől, Isten ellenséget hoz népére, Izráel megrémülve visszatér Urához, Isten bírát támasztva megszabadítja övéit. Ez a folyamat körkörösen ismétlődik a könyv során. Isten bármelyik ellenszegülés során elvethette volna választott népét. Megérdemelték volna, hiszen elhagyták az Urat. Isten mégsem mondott le róluk, hanem minden alkalommal gondoskodott a szabadításukról. „Mert csak egy pillanatig tart haragja, de egész életen át a kegyelme" (Zsolt 30,6). Amikor azt tapasztaljuk, Isten haragja sújt minket, ne haragudjunk rá, hanem gondoljuk végig, milyen bűnünk váltotta ki azt! Térjünk hozzá mihamarabb, és éljük meg az ő kegyelmes közeledését!
Fohász: Urunk, ha törvényed szerint vizsgáljuk meg magunkat, belátjuk, hogy menthetetlenül el kellene vesznünk. Mégsem ítélsz kárhozatra, hanem előkészítetted szabadításunkat Fiad áldozatával. Köszönjük, hogy nem érdemeink szerint fizetsz meg nekünk, hanem szeretetedből fakadóan tekintesz ránk. Kérünk, kegyelmed szólítson meg, árasszon el, és vezessen hozzád! Ámen.