Bír 18 és Jn 7,37–39(ÓSZ) „Gondja van az Úrnak az útra, amelyen jártok" (6). Szépen csengő, megnyugvást adó mondat hangzott el a lévita szájából, ami bátorította a harcra készülő kémeket. Csakhogy ezt olyan ember mondta, aki nem követte a helyes vallási gyakorlatot. A hamis istentiszteletben való részvétel hamis szolgálattá torzult. Hamis ígéretet mondott a kémeknek, ami hamis biztonságérzetet adott nekik a harc során. Bizony, ezen események között oksági kapcsolat van, amelynek a végén, néhányszáz évvel később megjelenik az Istentől hűtlenné vált Izráelt fogságba hurcoló asszír sereg – ezt jeleníti meg a szentíró a harmincadik versben. Ennyire messzemenő következményei lehetnek akár a legkisebb hitbeli félrelépésnek. Ne várjuk meg, amíg nem lesz számunkra visszaút, hanem tartsunk önvizsgálatot, és még most szakadjunk el a bűntől, hogy rajta maradjunk a Jézusban kapott keskeny úton (Mt 7,14).
Fohász: Megtartó Urunk, megvalljuk, hogy gyakran hamis biztonságérzetbe ringatjuk magunkat. Ne hagyj ebben a langymelegségben, hanem izzíts fel Szentlelked lángjával, hogy lássuk a különbséget hit és hitetlenség, üdvösség és kárhozat között. Segíts megmaradni Fiadban, aki a Hozzád vezető út! Ámen.