Az egyházközségek új presbitériumot, az egyházmegyei közgyűlések espereseket, egyházmegyei gondnokokat és főjegyzőket választanak. Az idén még hivatalban lévő presbitériumok az Egyetemes Egyház élére püspököt, főgondnokot, magyar és szlovák egyetemes lelkészi főjegyzőt és egyetemes világi főjegyzőt, valamint zsinati képviselőket is választanak. 

Az egyházi tisztségviselők megbízatása 6 évre szól és az általános tisztújításra minden hatodik évben kell sort keríteni.  A választójog általános, egyetemleges jellegű, azaz, valamennyi önálló egyháztag számára biztosított.

A megválasztott egyházi tisztségviselők megbízatása a tisztújítási évet követő év január 1-jétől a következő tisztújítási év december 31-éig tart. Az új egyházi tisztségviselők az általános tisztújítás évét követő év első napján lépnek hivatalukba, egyidejűleg a leköszönő tisztségviselők megbízatása megszűnik.

Az egyházközségi jelölő és választó közgyűléseket 2026. szeptember 15-ig kell megtartani, az egyházmegyei és egyetemes egyházi tisztségekre jelölő egyházmegyei közgyűléseket októberben, az egyházmegyei és egyetemes egyházi tisztségek megválasztására összehívott presbiteri gyűléseket pedig 2026 november végéig.

Az egyházmegyei és egyetemes egyházi tisztújítás során nem gyakorolhatja választójogát – nem is jelölhető tisztségre – az az egyháztag, aki ellen a tisztújítás kezdetekor fegyelmi eljárás van folyamatban, vagy aki jogerős fegyelmi büntetés hatálya alatt van.

Annak az egyházközségnek a presbitériuma sem gyakorolhatja választójogát – az egyházmegyei közgyűlésen résztvevő alkotótagja nem jelölhet és ezen egyházközség közösségéből jelölni sem lehet –, amely a tisztújítás évének kezdetekor megállapíthatóan a Közalapnak tartozó egyházközségként van számon tartva az Egyháznak ezen nyilvántartását vezető szervénél. E tekintetben a leányegyházközséget nem köti az anyaegyházközség felelőssége.

Presbiteri, illetve gondnoki tisztségre választható az egyházközségnek a hivatalba lépés várható időpontjában legalább 21. életévét betöltött választójogú és rendszeresen úrvacsorázó tagja, aki nincs az adott tisztségre való választhatóságtól megfosztó jogerős egyházi bírósági ítélet hatálya alatt, és nem – sem aktív szolgálatban, sem nyugállományban lévő – lelkészi jellegű személy.

Egyazon egyházközségben gondnoki tisztségre nem választható olyan személy, aki az egyházközség hivatalban lévő lelkészének szülője, gyermeke, házastársa, testvére, sógora, sógornője, veje vagy menye.

Az egyházközségben annyi gondnokot kell választani, ahány a lelkészi állások száma. Több gondnoki tisztség esetén az egyházközségi választói közgyűlésnek – a szavazó lapon előre jelezve – annak tudatában kell szavaznia, hogy kit kíván az első gondnoki tisztségre választani, ezzel az egyházközség törvényes képviseletével felruházva őt.

Az első gondnokot – akadályoztatása esetén, presbitériumi jóváhagyással – a további gondnokok helyettesíthetik.

Egyházközségi tisztségre a feltételeket teljesítő személyek bármennyiszer és felső korhatárra való tekintet nélkül választhatók, amennyiben erejükből és önismeretükből kifolyólag erre magukat képesnek tartják

Esperesi, egyházmegyei lelkészi főjegyzői, zsinati lelkészi rendes és pótképviselői tisztségre választható az a lelkészi képesítésű személy, aki az egyházmegye területén önálló lelkészi állást tölt be.

Püspöki vagy egyetemes lelkészi főjegyzői tisztségre választható az a lelkészi képesítésű személy, aki az Egyházban önálló lelkészi állást tölt be; megválasztása esetén a hivatalba lépésének várható időpontjában betöltötte 35. életévét és a II. lelkészképesítő vizsgája letételétől számítva legalább öt év lelkészi gyakorlattal bír.

A – püspöktől elvártan, egyetemes lelkészi főjegyzőnek pedig, anyanyelvétől függően, ajánlott – a magyar és szlovák nyelv, valamint egy világnyelv ismerete, teológiai felkészültség, hitéleti gyakorlat, erkölcsi előmenetel és emberi megbecsültség az egyházi közösség előtt.

Főgondnoki vagy egyetemes világi főjegyzői tisztségre választható az az egyháztag, aki az Egyház valamely egyházközségében a tisztújítás évében presbiteri tisztségre lett megválasztva;  megválasztása esetén a hivatalba lépésének várható idejében betöltötte 35. életévét; nem rendelkezik lelkészi vagy segédlelkészi állandó szolgálati megbízással;  – főgondnoktól elvártan, egyetemes világi főjegyzőnek pedig, anyanyelvétől függően, ajánlott – a magyar és szlovák nyelv, valamint legalább egy világnyelv ismerete.

A megnevezett tisztségekre csak olyan személy választható meg, aki abban a választási időszakban, amelyben megválasztása esetén a tisztséget betöltené, nem tölti be 70. életévét; nem áll a tisztségre való választhatóságtól megfosztó jogerős egyházi bírósági ítélet hatálya alatt.

Esperesi, egyházmegyei gondnoki, egyházmegyei lelkészi és világi főjegyzői, püspöki, főgondnoki, egyetemes lelkészi és világi főjegyzői tisztségre egy személy egymás után csak két választási ciklusra választható. Egy választási ciklus kimaradása után a korábban viselt tisztségre ugyanaz a személy újból választhatóvá válik.

A jelölő és választói közgyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább 30 százalékban jelen vannak a választótagok.

Ez másodszori összehívásra már akkor is határozatképes, ha a presbitérium létszámnak legalább kétszerese van jelen az választótagok közül.

A szavazás titkos, de nyílt szavazás is lehetséges abban az esetben, ha húszan vagy annál kevesebben vannak jelen, illetve, ha a választói névjegyzék tagsága 50 vagy annál kevesebb.

Jelöltből egyházközségi gondnok akkor válik, ha az érvényesen szavazók több, mint a fele (50%+1) adta le a szavazatát. A jelöltből presbiter pedig akkor lesz, ha az érvényesen szavazók legalább egynegyede adta le rá a szavazatát, és az elnyert szavazatok száma alapján felállított sorrendben a megválasztandó presbiterek számán belül foglal helyet.

Az egyházmegyei és egyetemes egyházi tisztségekre jelöltek azon személyek lehetnek, akik a jelölő egyházmegyei közgyűlésen a legtöbb jelölést kapták, de legalább elnyerték a jelölések 15%-át.

Püspöki és főgondnoki tisztségre jelöltté válik az a személy, akire legalább négy egyházmegye adta le jelölő szavazatát a kilencből.

Magyar egyetemes lelkészi és világi főjegyzői tisztségre jelöltté válik az a személy, akire a magyar egyházmegyék közül legalább három adta le jelölő szavazatát.

Szlovák egyetemes lelkészi és világi főjegyzői tisztségre jelöltté válik az a személy, akire a szlovák egyházmegyék közül legalább egy adta le jelölő szavazatát.

A választás eredményeként esperes, egyházmegyei gondnok, egyházmegyei főjegyzők, zsinati tagok azokból a jelöltekből lesznek, akik az egyházmegye területén leadott szavazatok egyszerű többségét (a leadott szavazatok több mint fele) szerezték meg.

Püspök és főgondnok esetében az egyház területén érvényesen leadott szavazatok abszolút többsége (a szavazásra jogosultak számának több mint fele) szükséges.

A magyar egyetemes főjegyzőnek meg kell szerezni a magyar egyházmegyék területén leadott szavazatok abszolút többségét, és ugyanez vonatkozik a szlovák egyetemes főjegyzőkre is a szlovák egyházmegyék területén.

A tisztújítás befejezésének legvégső határideje 2027. február 28.

Ha nem sikerül egyházmegyei tisztségviselőket megválasztani – legvégsőképpen a tisztújítást követő első évben –, akkor működésképtelenség okán a zsinat köteles a következő ülésén az egyházmegye átszervezéséről gondoskodni.

Amennyiben nem sikerül a püspöki vagy főgondnoki tisztséget betölteni, addig az érvényesen megválasztott, több szavazatot kapott főjegyzők látják el a püspöki és főgondnoki teendőket.

Az Egyetemes Választási Bizottság a választás eredményét a reformata.sk oldalon hirdeti ki, illetve annak jogerőre emelkedésének határidejét is közli.

Az Egyetemes Választási Bizottság a megválasztott tisztségviselőknek megbízólevelet állít ki. Az egyházmegye további tisztségviselőit az új ciklus első közgyűlésén választja meg.

 A tisztújítás elleni panasztételi jogot a kihirdetést követő 15 napon belül lehet érvényesíteni.

Iski Ibolya

Fotó: archív - Szarvas László