Jer 31,31–40 és Jn 14,8–11 (ÚSZ) „Talán nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van? Azokat a beszédeket, amelyeket én mondok nektek, nem önmagamtól mondom; az Atya, aki énbennem van, ő viszi végbe a maga cselekedeteit" (10). Jézusban nem éri meg kételkedni. Pedig az életünkben sokat kételkedünk. Olyan dolgokban is, amelyeket Isten egyértelművé tesz. Jézus válasza erre a kételkedésre nem elvont tanítás. Sokkal inkább annak leírása, amit tett és tesz értünk. Az odaszánása és áldozata. Jézus arra vezet ma is, hogy adjuk át az uralmat neki az életünk felett, ahogyan ő átadta magát az Atya akaratának. Bizony, ő az Úr minden kétely és félem felett.
Fohász: Megváltó Urunk, köszönjük, hogy a Te egyszülött Fiadban mutattad meg magad. Hálásak vagyunk, hogy az ő cselekvése, odaszánása, áldozata által ma is hitet támasztasz. Kérünk, segíts szembenézni a kétkedéseinkkel, és felnézni a Te Fiadra élő hittel! Ámen.