Zsolt 139 és 2Timóteus 1,1–7 (ÚSZ) „Hálát adok Istennek, akinek őseimhez hasonlóan tiszta lelkiismerettel szolgálok, amikor szüntelenül, éjjel és nappal megemlékezem rólad könyörgéseimben" (3). Pál apostol Timóteusnak de a gyülekezeteknek is írja leveleiben, hogy szüntelenül, vagyis rendszeresen imádkozik értük. Imádságaink tartalma folyamatosan változik aszerint, hogy éppen mi történik velünk, körülöttünk. Ez jó is, mert imádságaink legyenek frissek, reagáljanak a körülöttünk lévő aktuális eseményekre. Viszont imaéletünkben legyenek állandó, ismétlődő témák is. Ilyen lehet például, hogy imádkozzunk kitartóan családtagjaink, gyermekeink hitre jutásáért. Hordozzuk imádságainkban szüntelenül gyülekezetünk hitbeli növekedését, lelkipásztorunkat, szeretett református egyházunkat, teológiánkat és persze mindazokat, akiket Urunk a szívünkre helyez. Imaéletünk legyen célratörő és kitartó az utolsó szívdobbanásunkig!
Fohász: Drága Urunk! Taníts bennünket jól imádkozni. Segíts, hogy szüntelenül imádkozzunk. Add, hogy sohase fogyjon el ajkunkról a Te dicséreted. Ámen.