1Krón 3 és Tit 3,1–7 (ÚSZ) „Mert valamikor mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők voltunk, különféle kívánságok és élvezetek rabjai, gonoszságban és irigységben élők, egymástól gyűlöltek és egymást gyűlölők" (3). Mi el tudjuk mondani az életünkre nézve, hogy volt Krisztus előtt és Krisztus után? A Krisztussal való találkozás, vagyis a hozzá való megtérés előtt minden ember életét a bűn jellemzi. Ez esztelenség, tévelygés, kívánságokban és élvezetekben való raboskodás, gonoszság, irigység és gyűlölködés – ahogyan a fenti ige is tanítja. Mindebből saját igyekezetünk által nem tudunk megszabadulni. Éppen ezért jött el közénk Jézus, a Szabadító. Ő az, aki a bűneinket magára vette, aki a bűneinkért igazságosan kijáró büntetést elszenvedte, és aki az életét odaadta értünk a golgotai kereszten. Őt elfogadva tudhatod, hogy bár még elbuksz, de az életed felett már nem a bűn uralkodik, hanem Jézus Krisztus, a te drága Megváltód és Szabadítód!
Fohász: Drága Úr Jézus! Köszönöm, hogy meghaltál értem a kereszten, és harmadnap hajnalán feltámadtál. Köszönöm, hogy nekem is feltámadást és örök életet ígérsz. Ámen.