Jób 10 és Jel 2,1–7 (ÚSZ) „Aki győz, annak enni adok az élet fájáról, amely az Isten paradicsomában van" (7). Mindvégig ki kell tartani a hitben. Nem elég egyszer a szívünkbe fogadni Krisztust, naponta meg kell térnünk a bűneinkből őhozzá. Azzal a hittel és szent meggyőződéssel, amelynek az ő ígérete az alapja: „Sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban" (Róm 8,38–39). Ha bármivel fenyeget minket a gonosz, vagy bármitől félünk is, gondoljunk arra, hogy az Úr a jobb kezében tart bennünket. Természetesen nekünk is minden erőnkből ragaszkodnunk kell őhozzá, ez az, amit mi magunk megtehetünk, de végső soron ő tart meg bennünket. Mert akinek ő egyszer az életét a kezébe vette, azt onnan senki ki nem ragadhatja.
Fohász: Örökkévaló Istenem! Áldalak, hogy Krisztusért örök életem lehet, hogy semmi ki nem szakíthat az ő kezéből. Segíts, hogy győzni tudjak, és megálljak a hitben! Ámen.