A lelkipásztor elmondta, hogy 2002-ben került a berzétei református gyülekezet élére, és hamarosan megkezdték a feltárási munkálatokat. Nagy a valószínűsége, hogy a mai berzétei templom elődje, védfallal körülvett erődítmény lehetett. Erre utal a napjainkban mellmagasságban látható lőrések elhelyezkedése, és a furcsa szerkezetű, 7×7 m alapterületű mai templomtorony, mely a szakemberek szerint az erődítmény részét képező három szintes őrtorony lehetett, és állagmegóvó javítása 1804-ben történt. A gömöri műemlékek sorát gazdagító, eredetileg Szűz Máriának szentelt templom 1243-ban épült, és az első írásos említése az 1330-as évekből származik. Az épületet a XV. és XVIII. század során többször átépítették.

A lelkipásztor elmondta, hogy a templom legöregebb része – a környéken könnyen beszerezhető kő építőanyag helyett – jó minőségű agyagból égetett, drága téglából épült, mivel patrónusai módos emberek voltak. Erre a gazdagságra utalnak a legalsó vakolatrétegen megőrződött freskótöredékek is, ugyanis a szegényebb gömöri templomok falait mésszel szokták lekenni, míg a gazdagabb településeken a külső és belső falakat is freskókkal díszítették. A berzétei templom restaurálása során rábukkantak egy Szent Kristóf ábrázolás, valamint Szent István, Szent László és Szent Imre freskójához tartozó glória maradványaira is. Nagyon értékes leletnek számít a templom külső falán található, korabeli építőmester – Michael Kovats 1641 – fennmaradt kézjegye. A templomhajó oldalán látható az eredeti gótikus bejárat, ahol napjainkban a belépőnek alaposan fejet kell hajtania. A templom közelében lévő kriptát a Máriássy család címere díszíti. A templom alatti Hámosi-kripta bejáratát 1790-ben falazták az épülethez. A templom belseje több értékes részletet rejt magában. A szentély keresztboltozata a XIV. században épült, és zárókövét ötágú csillag díszíti, mely szimbólumot hajdan a gyógyító szerzetesrend használta. A XVIII. század második feléből származó későbarokk szószék oldalán az eddig ismert egyik legöregebb életfa-ábrázolás látható. A szószék koronáján a Máriássy család címere, a hangfogó alján pedig Szentlélek ábrázolás látható. A szószék támláján megfigyelhető a Tízparancsolat-ábrázolás különlegessége, a IV. parancsolat IIII. jelölése. A református templomok jellegzetes eleme a szószék melletti mózesszék, és vele szemben egy barokk pad helyezkedik el, melyben a gyülekezet patrónusai szoktak ülni. A berzétei református gyülekezet kis létszámú, ám élni akaró közösség. A templom legnagyobb értéke, hogy Isten itt élő népe mindig fontosnak tartotta Isten házát, és folyamatosan javította, csinosította, bővítette azt, ezért gyakorlatilag minden ismert építészeti kor stíluselemei megtalálhatóak rajta. Jelenleg 126 magyar református él a községben – és mint az elődök ­­– ők sem tétlenkednek. Ezt bizonyítja a rendszeresen megrendezett tanévkezdő istentisztelettel egybekötött templomkerti fesztivál, a gömöri evangelizációs esték, vagy a sok kis projekt mellett a nagy álom, a családtípusú gyermekotthon megépítése. A lelkipásztor elmondta, hogy már hagyománnyá váltak ezek a rendezvények, és bizony volt idő, amikor az egész Kárpát-medencéből mintegy száz–százhúsz motoros is érkezett ilyenkor Berzétére. Több motoros azóta megkeresztelkedett, konfirmált is a berzétei református templomban. Vannak évről évre visszatérők, de újonnan érkezők is szép számmal.

A templom egyik oszlopán egy művészi módon kivitelezett emléktábla látható, melyet az ötven éve vagy a még régebben konfirmáltak készíttettek egy 2009-ben megrendezett találkozó alkalmából. Az emléktáblán rovásírással is fel van tüntetve az üzenet az utókor számára. „Mert az Ige örök. A történelmi korok, a politikai és egyházi vezetés is változik, a lelkész sincs a szószékhez betonozva, viszont az élő és ható Ige, aki megítéli a szívnek indulatait, Ő örök” – vallotta a gyülekezet lelkipásztora.

Fritz Beke Éva