Az ökogyülekezeti programba való bekapcsolódást elsősorban a lelkipásztor, Tóth Árpád motivációja adta. A gyülekezet Oroszkán nem rendelkezett saját földterülettel. De mivel templomot tervezett építeni, így megvett egy üres telket, amely mögött volt a köz szemétdombja. A templom mellé viszont nem illik egy szemétdomb, ezért megkérték a községet annak megtisztítására a gaztól, építkezési törmeléktől és az évek során felhalmozódott egyéb szeméttől. Ezt követően vette bérbe a területet a gyülekezet azzal, hogy annak a helyén kialakítanak egy olyan kertet, amely majd mindenkit gyönyörködtet. Nem szerették volna ugyanis, ha újabb szeméttelep keletkezne a régi helyén. A mezőgazdasági szakközépiskolát végzett lelkipásztor, aki mindig is „zöldben gondolkodott” végre hozzáláthatott sok érdekességet kecsegtető tervének megvalósításához.Az önkormányzat pozitívan fogadta a kezdeményezést. Már korábban is megtapasztalhatták, ha az egyház valamit eltervez, az mindig valamilyen pozitívumot hoz a falu számára.

Még az elmúlt évben kezdtek hozzá az ökopark alapjainak a lerakásához

„A tervünk az volt, hogy létrehozzunk a bérbe vett önkormányzati, 300 m2-es telken egy kis parkot. Nagyobb területet is igényelhettünk volna, sőt az egyik szomszéd is felajánlotta, ha bővülne a templom, akkor az ő telküket is meg lehet vásárolni. Pénzünk sajnos nincs telekvásárlásra” – mondta Tóth Árpád lelkipásztor hozzátéve: az önkormányzattal tíz évre kötöttük meg a bérleti szerződést és évente 12 eurót fizetünk érte. „A park pedig nem arról szól, hogy térkövet helyezzenek el rajta, bár erre adnának vissza nem térítendő támogatást, hanem a növényekről. Olyanokat szeretnék ott nevelni, amelyek megtalálhatóak a Bibliában” - fejti ki a lelkipásztor, akinek régi álma, hogy létrehozza a bibliai növények kertjét.
 
A korábbi szolgálati helyén volt már egy ilyen kezdeményezése, és itt sem mondott le annak megvalósításáról. „Ez az én részen ebben, hogy álmodom róla, a másik pedig a köz java. A kálvinista gondolkodásban azt láttam és tapasztaltam, hogy Isten dicsősége és az emberek szórakozása egymást kiegészítő, és nem kizáró pozitívum. Akár a természet védelme, vagy az abban eltöltött közös együttlét is beletartozik az ökogyülekezeti gondolkodásba" - mondja Tóth Árpád.
 
Az ökogyülekezeti program megvalósításához már van egy kis kezdeményük. A szennyvíztartály kiásásakor keletkezett földréteget elvitték a templom mögé, amiből három kis ágyast alakítottak ki. A lelkipásztor elmondása szerint ez még csak a kezdet. Ültettek fás növényeket, fügefát terméssel, de van olyan kerti növényük is, mint a póréhagyma, vöröshagyma, foghagyma, kapor. Mindegyik szerepel a Bibliában. Határt csak az szab,  hogy tudnak-e olyan törpe növényeket, fákat szerezni, amit elültethetnek és bemutathatják majd a nagyközönségnek is.
 
Az ökogyülekezeti parkot viszont szeretnék kihasználni. Terveznek padokat kihelyezni, hogy csak úgy le lehessen oda ülni. Akár szabadtéri Bibliaórákat is tarthatnának ott, vagy foglalkozhatnának a gyerekekkel. De az is lehet, hogy fűmaggal bevetik az egész maradék területet. Egy kertészmérnökkel majd még pontosítják a terveket.
 
Tóth Árpád elmondja, hogy gondot jelent az is, milyen bibliai növényeket ültessenek. A téma egyik szakértőjével - aki doktori értekezést ír a témából - már folytattak is erről eszmecserét, ugyanis nem mindegy, hogy az Izraelben is honos növényeket fogják védett környezetben termeszteni, vagy pedig kompromisszumot kötnek és olyan rokon növényeket hoznak, amelyek nálunk is megteremnek. Majd később eldöntik, hogy mi valósul meg az elképzelésből.
 
A kezdeményezésüket támogatták a holland testvérek, akik magvakat küldtek azzal a céllal, hogy segítsék a szlovákiai reformátusokat saját kertjükben egészséges zöldséget termeszteni. „Ez a másik oldala az ökoprojektnek. A gyülekezet inkább egy megtermékenyítő hatású indulat, program legyen és nemcsak egyféleképpen gondolkodás, hanem életfelfogás is” - mondja a lelkipásztor. Legyen példa más gyülekezeteknek is a teremtésvédelemben.
 
Mivel a falu a Garam mellett fekszik, szeretnék felvenni a halászokkal is a kapcsolatot, de a vadászokkal is vadak megfigyelése céljából. A garamvezekényi gyülekezetnek van egy kis erdeje, ahol lehetne túrákat tenni, vagy ismertető táblákat kihelyezni. Elmondja azt is, hogy a növények beszerezhetők önköltséges módon, vagy pedig egy-egy gyülekezeti tag vásárolja meg örökbefogadással. Pályázati pénzből sikerült szerezniük egy szennyvíztartályt, közben elkészült a kanalizáció is. A később feleslegessé vált szennyvíztartályba gyűjtik a templom csatornájából lefolyó esővizet, amivel megöntözik a kertet.
 
Az ökomozgalomnak van néhány kritériuma: például, ha lehet ne nyomtassuk ki a kapott e-maileket, leveleket, vagy nyomtatáskor használjuk újra a papírt, spóroljunk a vízzel, energiával, tartsunk szabadtéri istentisztelet, szeretetvendégségkor saját sütésű süteményt fogyasszunk ne pedig üzletben vásárolt és messziről szállított, csomagoltakat. „Ezeket illik betartani, s ami ezen felüli, arra forrást kell keresni. Magyarországon működik a kert gondozására buzdító program: Termelj magadnak zöldséget, Egyháztáji piaccal is kiegészülve. Önfenntartásra igyekszenek ráirányítani a figyelmet".
 
Egyébként maga a lelkipásztor is gondolkodik abban, hogy egy pár őshonos magyar baromfit elhoz Gödöllőről, vagy a génmegőrző programból magokat, facsemetéket, hogy ő maga is minél jobban hozzájáruljon az ökomozgalomhoz.
 
Hogy mi valósul meg ezekből az elképzelésekből, az majd tavasszal derül ki, illetve, ha már a templomot is használni fogja a gyülekezet.
 
Reformata, Iski Ibolya