Aránylag újnak tűnik a templom. A megállapítást alá is támasztja Egri Gergő a gyülekezet lelkipásztora, aki elmondja, hogy 1904-1906 között emelték kőből. De nem ez volt az első református templom a településen, hanem egy 350 évvel korábbi fából készült, amely egészen addig állt, amíg le nem tették az újnak az alapkövét.Elmeséli, hogy a hívek az előző templomot a falu felső részében építették meg olyan helyre, amely közel volt a Laborc régi medréhez, s emiatt gyakran sújtotta árvíz. Egykor csudaszép lehetett belülről, mert díszesen ki volt festve, a mennyezetén bibliai motívumokkal. Sajnos az évek során elavult, megroggyant, mellesleg egy idő után már szűknek bizonyult a hívek számára. Ekkor döntöttek úgy az iskeiek, hogy újat építenek maguknak. Azonban a régit is szerették volna megmenteni az utókor számára. Az akkor ott szolgáló Nyitray Lajos lelkipásztor fel is kereste a Magyar Királyi Műemlékvédelmi Hivatalt s tőlük kérve segítséget. Az illetékesek ugyan nem utasították el a kérést, ki is jöttek Iskére terepszemlét tartani, de sajnos nem találták méltónak a megvételre, vagy inkább nem törődött vele, holott abban az időben a Bodrogközben és az Ung-vidéken ez volt az utolsó 20. század elején is álló, visszaemlékezések szerint szokatlanul díszes, egyedi fatemplom. A gyülekezetnek pedig nem volt pénze arra, hogy továbbra is gondoskodjon az értékes templomáról, így inkább szétszedték, darabjait építő- és tűzifának használták fel.„Nagyon sajnálom, hogy akkor így döntött a gyülekezet, s főleg azt, hogy egyetlen korabeli fotó sem maradt fenn a fatemplomról” – mondja a lelkipásztor. „Azonban sikerült megmenteni azokat az ülőpadokat, amelyek most a karzaton vannak.  Ezek teljesen másak, mint a lenti részben lévők. Így tudják az itteni idős emberek, akik még nagy- és dédszülőktől hallották ezt.  Néhány mennyezeti fatábla megtalálható még a parókia garázsának a padlásán. Sajnos a rossz tárolásnak köszönhetően elhalványult rajta a festés, de még kivehetőek rajta az eredeti motívumok” – magyarázza Egri Gergő.

Az új templom alapkövét a bontás évében, 1904-ben tették le egy kisebb dombon lévő telken, amelyet az ott élő nemesek ajándékoztak a reformátusok számára. Az építkezés anyagi részéhez sokan hozzájárultak, többek között az 1900-as évek elején a faluból Amerikába szerencsét próbáló kivándoroltak, akik a külhonban adománygyűjtést szerveztek, hogy az itthon maradtak önerőből felépíthessék templomukat.

„Azért is különleges az iskei gyülekezet, mert összefogtak s eldöntötték, hogy nekik saját templom kell. Fel is építették két év alatt. Bár létezik olyan jegyzőkönyvi bejegyzés is, mely szerint már 1905-ben tartottak benne istentiszteletet, valószínűleg a félig kész templomban.  A hivatalos adatok szerint azonban 1904-1906 között épült a templom” – mondja a lelkipásztor.Az elmúlt évszázad 60-as éveiben a Csehszlovák Műemlékvédelmi Hivatal minden templomot és régi épületet feltérképezett, s mivel historizáló stílusban épült az iskei templom, vagyis megtalálhatóak benne a neogótikus, neoreneszánsz , neoromán stílusjegyek, ezért az illetékesek úgy döntöttek, hogy  műemlékké nyilvánítják. A műemlékvédelmi hivatalnál 1963. február 23-án jegyezték be a műemlékek közé. Egri Gergő elárulja, hogy többen meg is lepődnek ezen, főleg akkor, amikor kiderül mikor épült, de akkor mindig gyorsan hozzá is teszi, hogy valószínűleg az a templomon található eklektikus stílusjegyek miatt.Az idén már 116 éves templom kívülről pár évvel korábban már megújult, de a belső térre is rászorulna egy új festés a potyogó vakolat miatt. A lelkipásztor elmondja, hogy tervezik a felújítását, de mivel a templomot műemlékké nyilvánították, ez nem olyan egyszerű. Már a külső felújításakor is határozottan arra utasították a gyülekezetet, ha belülről szeretnék felújítani a templomot, az csak restaurátor segítségével lehetséges. „A mai árakhoz képest egy restaurátor munkája komoly pénzösszeget igényel, amit egy kis gyülekezet nem tud finanszírozni. Inkább igyekszünk az eredeti festést megőrizni úgy, ahogyan lehet minél tovább” – avat be a felújítással járó gondokba a lelkipásztor.Az egyházközség 2015-ben pályázta meg a magyarországi Teleki László Alapítvány Rómer Flóris Tervén keresztül a Magyar Örökség címen futott a magyar műemléktemplomok javítására szánt támogatást. Akkoriban a templom külsőnek a rendbetétele vált időszerűvé. A felújításra vonatkozó kérelmüket el is fogadták, sőt első helyre is került a Felvidéken felújítandó református templomok között. A munkálatokat anyagilag támogatta a Bethlen Gábor Alap is.

„Az alapítvány munkatársai kijöttek, feltérképezték a külső állagát. Először a tetőzete újult meg. Úgy terveztük, hogy teljesen kicseréljük a régi tetőt. A szakemberek azonban megállapították, hogy a 115 éves bádogtetőnek a felületi rozsdán kívül más hibája nincs, felesleges újra bádogoztatni. Kitisztították a rozsdától, majd lefestették. A belső falak megőrzése érdekében ledeszkáztattuk a padlást, a templomi boltozatok ugyanis faszerkezetesek, s nem volt semmivel sem védve. Tartottunk attól, hogy ha jönne egy komolyabb vihar s kárt okozna a tetőn, akkor tönkre menne a szerkezet. Így a műemlékvédelem tanácsára ledeszkáztuk a padlást is. A templom külsőleg új festést kapott. A tornyot pedig néhány helyen vakolni kellett. Igyekszünk megőrizni a templom belső festését. Az eddig elvégzett munkák hozzásegítettek abban, hogy a festés megmaradjon az eredeti állapotában. Igaz ugyan, hogy a belső falakon már látszanak a repedések, de ez talán tudható annak is, hogy a templom homokos földre épült és a külső talajmozgások miatt mintha egy kicsit szállna az épület. Nem venni ugyan észre, de a repedések erre utalnak”.Megoldották a vízelvezetést is a templomnál. Erre szükség is volt, mivel a lehulló esővíz a templom alá folyt, emiatt pedig a torony kezdett elválni a toronytól, s a mozgás megakadályozása érdekében kellett a csatornahálózatot kivezetni az utcára.

Egri Gergő elárulja még azt is, hogy a templom belseje azért maradt meg ilyen szépnek hosszú időn keresztül, mert nincs benne fűtés. A műemlékvédelmi hivatal ugyan engedélyezte volna, de csak általuk előírtak alapján, amire azonban nincs fedezete a gyülekezetnek.  A fűtés miatti párától viszont vizesednének a falak, a festék pedig leválna. De mivel nincs fűtés, így legalább elmondása szerint télen is konzerválódik a templom.

A téli időszaktól egészen tavaszig az istentisztelet a parókia épületében kialakított gyülekezeti teremben tartják meg, ahol a fűtés is biztosított. Szentestei istentiszteletet a gyermekek műsorában azonban a templomban tartják meg.

Iski Ibolya

Fotó: Iski Ibolya, Iskei Református Egyházközség