A két napos rendezvény Fazekas László püspök által tartott áhítattal vette kezdetét. „Ha kicsorbul a vas, és nem köszörülik ki, akkor több erőt kell kifejteni. A helyesen alkalmazott bölcsesség a hasznos!” (Préd 10,10). A kiemelt igevers alapján Fazekas László azt hangsúlyozta ki, hogy a pedagógusok is eszközök Isten kezében. Ez az eszköz eltompulhat, kicsorbulhat. A kérdés az, hogy ezt be tudjuk-e vallani magunknak? Tudunk-e segítséget kérni, van-e bennünk ehhez elég alázat ehhez? Ugyanis, ha a szerszám nem elég éles, a munka is nehezebben megy, több energiát kell belefektetni. A segítség Istentől jön, Ő küld támogatást egy barát, egy társ képében. Akinek van közössége Istennel, tud élesedni, hiszen az Úr az, aki teremt és újjáteremt. A péntek délután első felében a teológiai előadások az ószövetségi és újszövetségi látomások boncolgatásával teltek. Géresi Róbert püspökhelyettes az ószövetségi próféciákba nyújtott betekintést: a próféta szerepét, a látomások érkezésének módját és tartalmát vázolta fel. Ezékiel könyvének első részében leírt látomáson keresztül vizsgáltuk meg a leírt szimbólumrendszert, és néztünk ill. hallgattunk meg erre két – egy dänikeni és egy teológiai – magyarázatot. Az előadásban hallhattuk mik a hamis prófécia ismérvei, mi az, ami megkülönbözteti azt az isteni kijelentéstől. A Biblia legtitokzatosabb könyve az utolsó. A Jelenések könyvének olvasásához és megértéséhez Ficzere Tamás próbált segítséget nyújtani. Korunkban több világvége-forgatókönyv is született, a filmvilág előszeretettel dolgozza fel a témát. A jelenések teljesen más irat: a fenevaddal szemben áll a Bárány, a reménység forrása, aki legyőzi a gonoszt. Egy liturgiai szöveg, ahol a hívők közössége a Bárány győzelmét ünnepli a bestia fölött. A megjelenített katasztrófák – tűz, városok lángolása, földrengés, vihar – nem Istentől jönnek, és nem jelentik Isten büntetését. Az Úr az a halk hang, aki a katasztrófák közepette jön, és valami újat hoz, ami jobb és több az eddigieknél. A délután hátralévő részében a konferencián jelenlévő pedagógusok részt vettek a Tompa Mihály Református Gimnázium fennállásának huszadik évfordulója alkalmából tartott gálaműsoron a helyi kultúrházban. A napot három csoportba osztódva irányított– Géresi Róbert, Molnár Árpád, Drenko Zoltán – beszélgetéssel zártuk, mely a református intézményekben oktató pedagógusok szerepére, feladatára, a felmerülő problémáira kereste a választ.A szombati délelőtt rendelkezésre álló négy órája a pedagógia jegyében telt. Párhuzamosan négy szakmai műhelymunka folyt, melyre a tanárok előzetesen jelentkezhettek. Az alábbiakban beszámoló az egyes csoportok munkájáról:

1. Szakmai műhely – Az iskolaszervezet fejlesztése (Setényi János, az Expanzió Budapest ügyvezető igazgatója)

Az alkalmat egy kooperatív játékkal kezdtük, mely során felvidéki munkatársaimmal képet kaptunk arról, hogyan tudjuk egymást segítve megoldani az adott problémát. A játékot követően a foglalkozás első fő feladata a vezetők önértékelése volt. Mindenkinek alkalma nyílt egy gyors SWOT analízis segítségével képet alkotnia önmagáról, majd csoportosan összeállítottuk és kiértékeltük a felvidéki református iskolavezetők leggyakoribb erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. Ez a sikeres vezetői munka elengedhetetlen része. A műhelymunka második részében a megfelelő időkihasználással foglalkoztunk, ami komolyan megkönnyíti mind a vezetők, mind a beosztottak dolgát a feladataik teljesítésében. Az előadótól nagyon sok gyakorlati tippet kaptunk a mindennapokra, hogy hogyan rendszerezzük a teendőinket. A foglalkozás utolsó részében a vezetői célokkal foglalkoztunk. Kiemeltük, hogy céljainkat mindenkor úgy kell meghatározni, hogy az mindenki számára érthető legyen. Egy oktatási intézmény célja mindig a tanulással függ össze, melyek eléréséhez elengedhetetlen az eszközök helyes kiválasztása. Egy vezetőnek mindig tisztán kell látnia a célkitűzéseit, hogy az intézmény jó kezekben legyen. Krausné Rebres Sarolta 2. Szakmai műhely – „Ó, ülőcsont, miért vagy te ülőcsont?” - helyes testtartás /játékok, hasonlatok pár percben (Morávek Ildikó edző, testnevelőtanár)

A szakmai műhely során a tanároknak lehetősége nyílt közelebb kerülni a diákok mindennapjait érintő jelenséghez, ami nem más, mint a tanítási órák végigülése. Ez azonban számos tartási és gerincproblémát vethet fel. A résztvevő tanárok gyakorlati tájékoztatást kaptak arról, hogyan lehet mozgást csempészni az órákba, és ezzel együtt lendületet vinni bele.  A gyakorlatok a helyes testtartás fenntartására és korrigálására, illetve az ülés során megterhelt izmok ellazítására összpontosultak. A gyakorlatok összeállítása során az oktató fő szempontként tekintette a gyerekvilágot. A szakmai műhely a mindennapokba beépíthető hasznos gyakorlatokat kínált a tanárok és a diákok számára is. Húsvéth Dóra

3. Szakmai műhely – Ráhangolódás a természettudományi tantárgyakra (Sápi Mária pedagógus, a Református Pedagógiai Intézet pedagógiai előadója)

A műhelymunkán főként reál tantárgyakat oktató pedagógusok vettek részt. Az előadó a négyórás foglalkozás során nem csupán saját tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, de csoportos és egyéni feladatokra is sor került. Az előadás módja közvetlen és mérhetetlenül motiváló volt, nagy hangsúlyt fektetve a pedagógus szakmán belüli esetleges kiégésre. A résztvevők megosztották egymással ötleteiket, sikerélményeiket, de kudarcaikat és nehézségeiket is. Az előadás során a sok gyakorlati tevékenység mellett, melyeket az iskola falai közé visszatérve alkalmazhatunk ill. kipróbálhatunk, megismerkedhettünk új módszerekkel és segédanyagokkal is. Nagy Franciska

4. Szakmai műhely – Szövegértés és szövegfeldolgozás a tanórákon (Nagy Márta középiskolai magyar- és vallástanár, a Református Pedagógiai Intézet szakmai előadója) Előadónk nyitottsága és szakmai rátermettsége hozzájárult a kellemes hangulat és légkör kialakulásához. Önmagunk is rácsodálkoztunk, milyen különös megvilágításban és érdekes szempontból is lehet irodalmi szövegekkel dolgozni. Érzelmeinkről nehezen beszélünk mások előtt, de a feladatok segítségével megtapasztalhattuk, hogyan nyújthatunk segítő kezet diákjainknak ebben a problémában. Belefelejtkeztünk Mikszáth: A néhai bárány című novellájába. Észre sem vettük, hogy elszaladt a négy óra, sajnáltuk, hogy nem folytathattuk délután is a tapasztalati tanulást. Élő, mindennapjainkban jól felhasználható, hosszú távú fejlődést kaptunk tarisznyánkba útravalóul. Matyi Edit

Édes Enikő

Fotó: Szarvas László