Adománygyűjtés

Egyetemes Egyházunk gyűjtést szervez a fiatalon elhunyt szolgatárs, Agócs Tímea lelkipásztor családjának megsegítésére.

Ismét elérhető lesz a Pető-módszer Kassán

A Pető Intézet (Semmelweis Egyetem Pető András Kar) munkatársai 2025. január 27. és február 7. között Kassán konduktív pedagógiai fejlesztést és rehabilitációt folytatnak a mozgássérült gyermekek és felnőttek számára Kassán, a Magyar Református Központban, Miklósbörtön utca 3 (Pri Miklusovej vaznici 3).

A Világosság református egyházi műsor 2025. január 19-ei ajánlata

A Pátria rádióban vasárnap a 7.05-kor kezdődő műsor témái: Keresztelő János kérdése és Jézus válasza, látogatás a kassai református gyülekezet Fénysugár óvodájában, ahol kiemelt szerepet kap az imádság és a keresztyén hitre való nevelés.

Megjelent a Kálvinista Szemle januári száma

Pályázat

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Hanva Egyházközsége pályázatot hirdet a fenntartásában lévő Református Óvoda igazgatói állásának betöltésére 2025. március 1-től.

Ökumenikus imahét - 2025

Az Ökumenikus Imahetet a Krisztus-hívők egységéért idén világszerte 2025. január 18-25. között rendezik meg. Mottója Jézus szavai Mártához Lázár feltámasztása előtt: „Hiszed-e ezt?” (Jn 11,26b). Az idei lelki-szellemi útmutatást az olaszországi Bose monasztikus közösség szerzetesei készítették el.

A Világosság református egyházi műsor 2025. január 5-ei ajánlata

A Pátria rádióban vasárnap a 7.05-kor kezdődő műsor témái: néhány írástudó és farizeus mennyei jelt követel Jézustól, az észerevétlenül múló idő, lakatosként dolgozott a komáromi hajógyárban, de Isten más utat tervezett számára, emlékezés Agócsné Galgóczy Timeára, a Balogiványi-Radnóti Társult Református Egyházközség lelkipásztorára.

2025. február 28., péntek

Ez 13 és Lk 13,10–17 (ÚSZ) „Íme, volt ott egy asszony" (11). Amikor Jézus szombaton a törvény rendje szerint részt vesz a zsinagógai istentiszteleten, a tömegben észreveszi a meggörnyedt asszonyt. Kérdezhetnénk, hogyan került oda? Nem lett volna egyszerűbb otthon maradnia, hiszen egyértelműen akadályoztatva van? Valóban egyszerűbb lett volna, mint venni a fáradságot, elkészülődni és útra kelni. Ha viszont ezt a könnyebb utat választotta volna az asszony, elmulasztotta volna a gyógyulás lehetőségét. Jézus isteni dicsősége éppen azokon tud legfényesebben felragyogni, akik a legelesettebbek. A világ tele van olyanokkal, akiknek épp erre a krisztusi lehajlásra van szükségük. Akik minden igyekezetükkel azon vannak, hogy megfeleljenek olyan külső kereteknek, amelyekbe belegörnyednek. Mutassuk fel nekik a krisztusi gyógyulást akár mások rosszallása ellenére is!
Fohász: Uram, Istenem! Annyiszor tapasztaljuk azokat a lélekromboló erőket, amelyek lehúznak, földig görnyesztenek bennünket, és annyi embert ismerünk, aki évek óta elviselhetetlen terheket hordoz. Állj mellénk és erősíts, aki a világ legnehezebb keresztjét is képes voltál elhordozni! Ámen.

2025. február 27., csütörtök

Ez 12,21–28 és Lk 13,6–9 (ÓSZ) „Telnek-múlnak a napok, de nem teljesült semmi a sok látomásból" (22)?! Isten időszámítása különbözik az emberétől. „Az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap" (2Pt 3,8). Sok félreértés fakad ebből, mert azt gondoljuk, ígéretei olykor késnek. Vajon hány embernek jutott ma reggel eszébe, hogy akár az elkövetkező 24 órában is visszajöhet az Emberfia ítélni eleveneket és holtakat? A világon hányan veszik ezt az ígéretet komolyan, és hány ember hiszi csak mesebeszédnek? „Telnek-múlnak a napok, de nem teljesül..." Pedig Isten sosem késik, bár esetenként vár. Várja, hogy indulsz-e, mozdul-e szíved.
Fohász: Istenem, akinek kezében vannak a napok, évek és évezredek! Te bölcsen elterveztél mindent, és én fel nem foghatom a Te utaidat. Adj bölcs látást, hogy ígéreteid bizonyosságát akkor is higgyem, ha szememmel még nem látom beteljesülésüket. Ámen.

2025. február 26., szerda

Ez 12,1–20 és Lk 13,1–5 (ÚSZ) „Azt gondoljátok, hogy ezek a galileai emberek bűnösebbek voltak a többi galileainál, mivel ezeket kellett elszenvedniük" (2)? A magyar népmesék egyik nagy tanulsága: Jótett helyébe jót várj! A modern ember cinizmusa erre azt mondja: Jótett helyébe jót sose várj! Kinek van hát igaza? Ha a lemészárolt galileaiak nem voltak bűnösebbek a többi galileainál, mégis áldozatokká válhattak, talán igaz az, hogy kár jónak lenni egy bűnös nemzedékben. Jézus ebben a kérdésben is tiszta képet nyújt. A fókuszt arról a kérdésről, hogy van-e bármi jó cselekedetnek értelme, a megtérésre irányítja. A megtérés ugyanis teljesen más értelmezési keretbe helyezi a dolgokat. Ami eddig matematika volt: jóért jót várok, az mostantól etika lesz: cselekszem a jót, mert „többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem" (Gal 2,20).
Fohász: Krisztusom, könyörülj rajtam, mert földi igazságokat keresek a Te mennyei igazságod helyett, és elkeseredem, ha azt látom, a bűnösnek megy jól a sora, a Te követőid pedig csupa nyomorúságot látnak. Emeld tekintetemet ilyenkor magasra, Tehozzád! Ámen.

2025. február 25., kedd

Ez 11,14–25 és Lk 12,54–59 (ÓSZ) „Összegyűjtelek benneteket a népek közül, és összeszedlek azokból az országokból, amelyekbe szétszéledtetek" (17). Egységben az erő. De egységben a biztonság, a kölcsönös segítés is. Mindennek híján van a nép, amely szétszórattatásban él. Egy előnye azonban ennek a bizonytalan állapotnak mindenképpen van: a szélfútta ember többé nem támaszkodhat a maga erejére, bölcsességére. Egyedüli reménye az Úr marad. Sorsa fordulását egyedül tőle várhatja. A mindenható Isten pedig megígéri, hogy megalázott, de megtérő választottjait újra összegyűjti. Nem engedi az önkényeskedők gúnyolódását. Nincs olyan reménytelen helyzet, amelyben ő ne készítené el a szabadulás útját. Ez a mi reménységünk alapja és megtartatásunk bizonyossága.
Fohász: Kegyelmes Istenem, köszönöm, hogy életem alakulását a Te kezedben tudhatom. Tenyered biztonságában nincs mitől félnem, s ha mégis megrémítenének a körülöttem zajló események, szólj kegyelmesen hozzám, vigasztalj, bátoríts, erősíts. Ámen.

2025. február 24., hétfő

Ez 11,1–13 és Lk 12,49–53 (ÚSZ) „Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre, és mennyire szeretném, ha már lángolna" (49)! Vajon Jézus az ítélet tüzét sürgetné ennyire? Aligha hiszem. Jézus a keresztre készül, bizonnyal a Szentlélek lángoló tüzéről beszél, aki életeket tisztít. Persze a végítélet emésztő lángja is el fog jönni, de mindaddig még a Szentlélek korszakát éljük, aki szíveket gyújt lángra, aki ellenállhatatlanul Krisztus ragyogó jelenlétébe vonz mindenkit, aki kiéget az engedelmes emberből minden felesleges salakot. Vannak életünknek fájdalmas időszakai. Jó, ha úgy tudunk ezekre tekinteni, mint amikből a Lélek tüze által megtisztulva lépünk majd tovább.
Fohász: Szentlélek Úristen, tisztíts meg tüzeddel, hogy tiszták legyünk, lángoló tüzedben formáld arcunkat, szívünket, életünket egyre krisztusibbá. Ámen.

2025. február 23., vasárnap

Ez 10 és Lk 12,41–48 (ÓSZ) „Akkor elvonult az Úr dicsősége a templom küszöbétől, és megállapodott a kerúbok fölött. A kerúbok pedig fölemelték szárnyaikat, szemem láttára fölemelkedtek a földről, és elindultak a kerekekkel együtt" (18–19). Isten ószövetségi népe sokszor élt abban a képzetben, hogy az Úristen az ő jeruzsálemi templomához kötődik. Ezért aztán amikor a nép nagy részét elhurcolják Babilonba, a legnagyobb elkeseredettség vett rajtuk erőt. Olyan távol kerültek Istenüktől, hogy napjaikat szinte a háta mögé vetve élték. Pedig Isten nem hajlékokhoz, nem emberi kéz alkotásaihoz kötődik, hanem népéhez. Felkerekedik hát Jeruzsálemből, és elvoul a Kebár partjára, a fogságban sínylődő, megtérni kívánó bűnös népe után. Ilyen Istenünk van nekünk! Ragaszkodik hozzánk, jobban, mint menynyei dicsőségéhez, jobban, mint bármi máshoz ezen a világon.
Fohász: Hála, Neked, Uram, hogy nem vetsz a hátad mögé, s nincs ezen a széles világon olyan hely, ahol ne tudnál rólam, ahol ne a Te szent színed előtt élném mindennapjaimat. Köszönöm hűségedet, mérhetetlen ragaszkodásodat. Ámen.

2025. február 22., szombat

Ez 9 és Lk 12,33–40 (ÚSZ) „Boldogok azok a szolgák, akiket ébren talál az uruk, amikor megérkezik” (37). A világtörténelem az ember bukásával kezdődik, és Isten győzelmével ér véget. E kettő között ott magasodik a golgotai kereszt mint mindennek a csúcspontja. Krisztusban, aki igaz Isten és egyszersmind valóságos, igaz ember, összeölelkezik ég és föld. Boldogok azok, akiket ez a felfoghatatlan kegyelem nem elálmosít és untat, hanem lelkesít. Hogyan ürülhetnek egyre jobban templomaink, hogyan szunnyadhat el annyi ünnepi keresztyén a közömbösség fásultságában, amikor minden nappal egyre közelebb van hozzánk a Krisztussal való találkozás? Fohász: Jövel, Uram, Jézus, töltsd meg szívemet boldog várakozással! Ne engedd, hogy bármi ezen a világon éket verjen kettőnk közé. Segíts, hogy minden dolgomat, élethelyzetemet a Te eljöveteled fényében tudjak szemlélni. Ámen.

2025. február 21., péntek

Ez 8 és Lk 12,22–32 (ÓSZ) „De még más nagy utálatosságokat is fogsz látni" (6). Néha azt hisszük, hogy nincs lejjebb, nem tud a mai társadalom hová zülleni. Körülnézünk, és mindenfelé azt látjuk, elveszett az emberiség lába alól a talaj, csak süllyedünk és süllyedünk a magunk kavarta iszapban, és nincs biztos mederfenék, ahonnan elrugaszkodhatnánk. Ha netán azt hinnénk, a gonoszságnak van határa, halljuk meg újra Istenünk szavát: „még más nagy utálatosságokat is fogsz látni". Nem csupán legalja, medre sincs az istentelenségnek. Boldog, aki nemcsak felismeri ezt, hanem a lehúzó erők helyett Krisztusra emeli szemét, és mint Péternek, lesz bátorsága a vízen járni (Mt 14,22–33).
Fohász: Krisztusom, ha magamra vagy a körülöttem lévő állapotokra tekintek, mindig elkeseredem, és nem értem, meddig mehet ez még így tovább. Köszönöm, hogy Te nem hagysz benne az elkeseredés mocsarában, hanem biztos öleléssel felemelsz. Ámen.

2025. február 20., csütörtök

Ez 7 és Lk 12,13–21 (ÚSZ) „Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag" (21). Kétféle ember van: az egyik az emberek szemében, a másik Isten szerint gazdag. Az előbbit nem kell ecsetelnem, hiszen mindannyian ismerünk olyanokat, akiknek vagy a vagyonuk, vagy a kapcsolati hálójuk, vagy éppen a tehetségük olyan határtalan, hogy azt gondoljuk, nem szorulnak a segítségünkre. Összegyűjtötték, birtokolják mindazt, ami a biztos élethez szükséges. Az Isten szerint gazdag embernek talán egyik sincs meg. Se pénze, se hathatós támogatottsága, se lenyűgöző tehetsége, de van gyermeki hite, mert van Gondviselője, aki betölti szükségleteit. Ezért szabadul fel a pénztől, az evilági javaktól való függésből. Ebben a gyermeki hitben kellene megerősödnünk, amikor ma megvizsgáljuk múltunkat, jelenünket, és eltervezzük jövőnket.
Fohász: Gazdag vagyok, Uram, mert mindenható Gondviselőm vagy, aki betöltöd minden szükségemet, és hétköznapi, piciny csodák által láttatod meg velem mennyei gazdagságod átszüremlő fényét. Ámen.

2025. február 19., szerda

Ez 6 és Lk 12,1–12 (ÓSZ) „Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr" (14)! Szinte felfoghatatlan, hogy Isten népe csak akkor tudatosítja, milyen hatalmas az Úr, amikor csapások érik. Egészen addig – abban a hiszemben, hogy életét, jó sorsát sokféleképpen bebiztosította – vígan tömjénez bálványai oltárán. Egészség, pénz, szépség, karrier – mind olyan oltárok, amelyeken ma is áldozunk. Rászánjuk időnket, energiánkat, feláldozzuk családunkat, lelki békénket. Közben pedig megfeledkezünk az egyetlen úrról, akinek valóságos hatalma van: az Úristenről. Pedig végső soron – így vagy úgy – mindannyian meg fogjuk tapasztalni, hogy milyen erős Isten az uraknak Ura. Lássuk meg még ma, hogy az oldalunkon áll, nehogy végül ellenünkben jelentse ki hatalmát.
Fohász: „Én Uram és én Istenem" (Jn 20,28)! Hányszor megtapasztaltam már, milyen hatalmas úr vagy Te. Hálás a szívem, hogy Krisztusban szerető Atyámmá lettél, és kegyelmedből értem, nem pedig ellenem cselekszel. Ámen.

2025. február 18., kedd

Ez 5 és Lk 11,37–54 (ÚSZ) „Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint a jeltelen sírok: az emberek mit sem sejtve járnak felettük" (44)! A temetőkben való viselkedésnek alapvető szabályai vannak, amelyeket az emberek be szoktak tartani: nem hangoskodunk, nem zavarjuk mások gyászát, nem borogatjuk fel a sírköveket és nem lépünk rá a sírokra. Ez utóbbit persze csak akkor tudjuk betartani, ha az adott sír látható. Jézus a farizeusokat jeltelen sírokhoz hasonlítja. A bennük lévő bomlásnak kívülről semmi jele. Az emberek gyanútlanul fogadják tanításukat, hiszen nagyra becsült hittudósok, és ezzel két- szeres a felelősségük. De eltávolodtak az igaz Istentől, és másokat sem engednek hozzá. Jaj nekünk, ha ilyenek vagyunk! Ha gyermekeink lelkét megmételyezzük, ha a környezetünk miattunk távolodik el Istentől, ha kifelé a szépet mutatjuk, belül pedig telve vagyunk romlással.
Fohász: Jaj, nekem, Uram, mert ha megvizsgálom magamat, csupa romlást találok! Könyörülj rajtam, támaszd fel belső emberemet új életre, élő hitre és reményre. Ámen.

2025. február 17., hétfő

Ez 4 és Lk 11,33–36 (ÚSZ) „Vigyázz tehát, hogy a benned lévő világosság sötétséggé ne legyen" (35)! Milyen jó lenne, ha csak lámpást kellene gyújtani, hogy életünk minden történése világossá váljon. Egyszerre tisztán látnánk, jó döntéseket tudnánk hozni. Örök kérdéseinkre, hogy miért?, hogy hogyan tovább? – Jézus választ ad: „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben" (Jn 8,12). Ha ő az igazodási pont az életedben, akkor minden döntésedben ott lesz ő is. Őt követve tisztán látsz, mellette eligazodsz életed dolgaiban. Vele járva nem lesz sötétséggé a Benned lévő világosság, mert fényedet tőle kapod.
Fohász: Ragyogj be fényeddel, Krisztusom, hogy a Te világosságod járja át életemet: tiszták és értelmesek legyenek utaim. Testi és lelki értelemben bármerre járjak is ma, Te legyél, Te gyere velem! Ámen.

2025. február 16., vasárnap

Ez 3,4–27 és Lk 11,29–32 (ÓSZ) „Nem érthetetlen beszédű és nehéz nyelvű néphez szól a küldetésed, hanem Izráel házához" (5). A bűneset után minden vallás és ember valamilyen módon keresi az elvesztett kapcsolatot Istennel. Az Ószövetségben Izráel kivételével – akiket maga az Úr választott ki a többi nép közül, hogy megmutassa rajtuk hatalmát – minden kultúra célt tévesztett ebben a keresésben. A legnagyobb baj viszont, hogy a választott nép érthetetlenebb volt minden érthetetlen beszédű népnél: Isten szeretetére közömbösséggel válaszolt. Nem vagyunk-e mi is, most is ilyen felfoghatatlan módon elutasítóak Isten szeretetével szemben? Ő jön kegyelmesen, mi pedig hátat fordítva neki járjuk a magunk útját! Álljunk meg, forduljunk meg!
Fohász: Irgalmazz nekünk, Urunk, mert Te érthető módon beszélsz velünk, szívünk mégis nehezen indul akaratod cselekvésére! Köszönjük, hogy minden bűnünkre, hálátlanságunkra elégséges a Te kegyelmed. Ámen.