Ézs 44 és Lk 14,1–6
(ÚSZ) „Szabad-e szombaton gyógyítani, vagy nem" (3)? Másképp is feltehetnénk Jézus kérdését. Szabad-e a nyugalom napján – amit Isten rendelt mindnyájunknak – egyáltalán bármi mást tenni, mint ami nem őrá mutat?! Jézusnak igaza van: a szombatnapi gyógyítás a nyugalom napja megszentelésének igei betöltése, nem megtagadása. De vajon, hogy látják ezt a kor vallási vezetői? Hallgatásuk beszédes, ugyanis az ember farigcsálta hagyományok és rendelkezések már rég elhomályosították a szombat igazi lényegét. Mit tehet hát Jézus? Gyógyít, életet ad, halottat támaszt fel, tanít. A szombat így lesz valójában az emberért, és mégis, elsősorban Istenért. Te is szenteld meg a nyugalom napját!
Fohász: Urunk, „adjad, hogy lássuk a világosságot, Te szent igédet, az egy igazságot, a Krisztus Jézust: örök vigasságot és boldogságot. És ne ismerjünk többet a Krisztusnál, ne szerethessünk egyebet Jézusnál; maradhassunk meg a te szent Fiaddal, Krisztus Urunkkal" (RÉ. 225.). Mindörökké. Ámen