Józs 11 és Ef 5,18–20
(ÚSZ) „Mondjatok egymásnak zsoltárokat, dicséreteket és lelki énekeket, énekeljetek és mondjatok dicséretet szívetekben az Úrnak" (19). Mindig hálát adok Istennek, amikor arról értesülök, hogy világi énekesek, énekesnők egyszer csak rátalálnak Istenre, hitre jutnak, és az ő szolgálatába állítják a hangjukat. Már nem szerelemről meg csalódásról énekelnek, hanem Isten kegyelméről, Jézus megváltó szeretetéről. Jó, ha az ember annak a szolgálatába állítja talentumát, akitől kapta, különben csak tékozol. Mint egykori rocker jól tudom, milyen nagy a különbség egy Pokolgép vagy Edda slágert énekelni, illetve egy lelki éneket, amikor szó szerint énekelve imádkozol. Énekelve köszönöd meg az Úrnak meg nem érdemelt szeretetét. Már régen eldöntöttem, hogy gitárom, zongorám, énekhangom az Úré! Te mire használod ajándékaidat, amit az Úrtól kaptál? Keresd a módját, hogy Isten dicsőségére legyenek javaid, talentumaid!
Fohász: Hálát adok, Uram, elsősorban azért a szeretetért, amelyet az Úr Jézus Krisztusban adtál nekem. Köszönöm a Benne kapott bűnbocsánatot, szabadságot, reményteljes életet és az üdvösség ígéretét. Örömmel tölt el ennek valósága. „Mindig csak Rólad énekelnék!" Ámen.