Zsolt 28 és Mt 14,1–12
(ÓSZ) „Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Ő megsegített, ezért vidám a szívem, és énekelve adok neki hálát" (7). Ebben a zsoltárban arról olvashatunk, hogy Dávid Istenhez fordult segítségért a gonoszokkal szemben, akiknek rossz szándék van a szívükben a másik ember felé. Isten meghallgatta kérést, és pajzs volt az ő Dávid számára. A pajzs egy olyan harci eszköz, amelyet támadások kivédésére használtak, hogy az ellenség nyilait, kardcsapásait kivédjék. A támadások idején Dávid számára maga az Isten volt a pajzs! Isten mást gondol, mást mond és végeredményben máshogy ítél róla, mint a támadói. És mindig Istennek van igaza. Így óvta meg Dávidot. Látszik, hogy itt lelki terhekről, támadásokról volt szó, mert a vidám szív és az éneklő száj nagy felszabadultságot, megkönnyebbülést mutat. Ha biztos védelemre van szükséged, az Úr legyen a Te pajzsod is!
Fohász: Urunk, köszönjük, hogy Te vagy a mi erőnk és pajzsunk, és köszönjük, hogy Te ma is imameghallgató Isten vagy! Jó néha visszatekinteni az életünkre, és meglátni, milyen sokszor vettél körül bennünket, mint egy pajzs, és hányszor hallgattad meg imáinkat. Légy ezért áldott! Ámen.