Zak 1 és Jn 11,28–32
(ÓSZ) „De nem hallgattak és nem figyeltek rám" (4). Zakariás neve azt jelenti: Isten, az Úr, megemlékezik. Öröm megállapítani, hogy olyan Urunk van, aki nem feledkezik el rólunk. Sokszor kellett ezt Isten népének biztatásként elmondani. Ahogy az anya nem feledkezik el gyermekéről, ő sem feledkezik el népéről. Ugyanakkor azzal is találkozhatunk Zakariás könyvében, hogy az emberek viszont feledékenyek. Elfeledkezhetünk az Úrról. A körülményeink miatt vagy egy nehéz történelmi helyzetben. Amilyeben Isten népe akkor is volt. A Krisztus előtti 6. évszázadban vagyunk, a nép visszatért a babiloni fogságból, elkezdődött a templom és a város helyreállítása. Sokan abban reménykedtek, hogy minden olyan lesz, mint régen. De a próféta figyelmeztet: nem lehet minden olyan, mint elődeink idejében. Sosem szabad visszatérni a rossz dolgokhoz, Isten szavának figyelembe nem vételéhez.
Fohász: Uram, Te tudod, hogy naponta mennyi időt töltök Veled, és mikor lankad a figyelmem. Köszönöm, hogy emlékszel honnan jöttem, tudod kivé lettem, és segítesz abban, ami előttem van. Ámen.