Zak 7 és Jn 12,27–33
(ÓSZ) „Szívüket gyémántkeménnyé tették" (12). Zakariás visszatekint a nemzet múltjára: szerinte a régiek nem hallgattak sem a papi törvényre, sem a prófétai igére. Befogták a fülüket, megkeményítették a szívüket Isten szavával szemben. Ezért nem maradt el az ítélet: bekövetkezett a szétszóratás, az ország pusztulása. Zakariás szerint maga a nép tette így pusztává a „gyönyörű országot". A szív keményen nem jó, és a kemény szívből nem származhatnak jó dolgok. A nép fiai belül kemények maradtak, mint a gyémántok, ezért összetörtek mindent, és szétszóródtak az egész világon. Ha találkozik Isten szavának keménysége a szívünk gyémántkeménységével, abból csak nagy törések következhetnek. „Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, mélyre hatol, az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait" (Zsid 4,12).
Fohász: Uram, segíts, hogy ne arra törekedjek, hogy egyre keményebb és egyre ellenálóbb legyek Veled szemben. Add Lelked erejét, hogy szavad utat törjön a szívembe, és minden parancsolatod áthassa gondolataimat, érzéseimet, szavaimat és tetteimet. Ámen.