3Móz 23,1–25 és Jn 19,38–42
(ÚSZ) „Ott helyezték el Jézust" (42). Mindig nagy gondot jelent a temetési előkészület, amikor hirtelen, mert mindig hirtelen veszítünk el valakit. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy méltó módon búcsúzzunk el attól, akit elveszítettünk. Kissé mintha egy utolsó jótettet akarnánk cselekedni. Jézus temetése viszont egyszerűen zajlott. Nem volt nagy sokaság. Egy szükségmegoldást találva titokban egynéhány ember egyszerűen elhelyezte Jézus testét a sírba. Talán nekünk is tudatosítanunk kell azt, amit itt a tanítványok még nem tudtak, hogy a temetés csak egy átmeneti elhelyezés. Nem örök nyughely. Mert el van készíve a feltámadás. Mert Jézus sírját is végül üresen találták. Mert az ő feltámadása záloga a mi feltámadásunknak.
Fohász: Krisztusom, áldalak, hogy nem maradtál a sírban, és ezzel utat nyitottál nekem is az örök életre. Köszönöm, hogy húsvétvasárnap ezt ünnepelhetem. Köszönöm, hogy a gyülekezetben. Ámen.