Mi motiválta Önt abban, hogy erre a nem mindennapi, ugyanakkor komoly erőfeszítéseket is igénylő témára essen a választása?

Még teológusként töltöttem el egy évet Németországban ösztöndíjasként, s akkor találkoztam először ezekkel a ma divatos nézetekkel (pl. a gender-elmélettel) és úgy éreztem, hogy a bibliai kijelentésekre alapozva valamilyen módon – akár egy doktori munkában – reagálni kellene. A témaválasztásomat először egyeztettem a témavezetőmmel, Bernhard Kaiser professzor úrral, akinek megtetszett ötlet, majd közösen találtuk ki a doktori munkám címét és így vittük a bizottság elé jóváhagyás céljából.

Régóta foglalkoztatta Önt az ember önazonosságának az alakulása a teremtés kezdetétől vagy inkább az utóbbi években egyre jobban hangoztatott gender-elmélet adta meg a kiinduló pontot?

Igen, valamilyen módon ez volt az, ami ehhez vezetett és az a tudat, hogy keresztyéni önképünk kialakításánál csupán egyetlen zsinórmértékünk lehet, ez pedig a Szentírás. Azonban az utóbbi időben nagyon sokat lehet találkozni ezzel az elmélettel, sok helyről érezzük is ennek a hatását. Aki odafigyel a világ dolgaira, az már találkozott ezekkel az új nézetekkel, s ezért is tartottam szükségesnek visszanyúlni a szentírási alapokhoz és összevetni a modern gondolkodást a Bibliával, annak üzeneteivel, s készüljön egy olyan munka, amelyből meríthetnek a kollégák, ha találkoznak ezzel a problémával.Milyen források álltak a rendelkezésére, amelyből alapját szolgálták a doktori értekezésének?

A téma bővelkedik az irodalomban, de ez inkább veszélyt jelentett, mert ezek közül sajnos nagyon keveset lehetett szakirodalomnak tekinteni. Nem kis kihívás volt, hogy ezeket megtaláljam, viszont nagy segítségemre volt ebben a témavezetőm, Bernhard Kaiser, akinek ezért hálával és köszönettel tartozom. Minden tudományág - a ma divatos szociológia, biológia, … - minden téren másképp határozza meg az embert. De ezekből is merítenem kellett, hogy egy komplex munka álljon a rendelkezésre. Igyekeztem kerülni azokat a forrásokat, amelyek csak (biológiai vagy szociológiai) szakszövegeket tartalmaztak, viszont, ha befolyásolták az előző idők gondolkodását, vagy kihatással volt rá, akkor ezt is érinteni kellett és bedolgozni a dolgozatba. Mivel németül jól értek és beszélek is, így ezen a nyelven írt szakirodalmat használtam fel. Sok szöveget le is fordítottam ebből a célból, amely a doktori munkám részét képezték. De a magyar nyelven megjelent erre kapcsolódó forrásmunkákból is merítettem.

Mit eredményezett a kutatása? Milyen a mai emberkép? Miben változott meg?

Én azt mondanám, hogy ez az emberkép elveszítette az Isten által meghatározott pontos körvonalakat és határokat s az egyre inkább homályban marad. Ez sajnos a háttérben dúló posztmodern hozadéka… Tudjuk azonban, hogy a határok és korlátok nélküli élet, amelyet a liberalizmus hozott magával, nemcsak lehetőségeket, de veszélyeket is rejt magában.Hogyan jutott idáig az Isten által teremtett ember? A bűnnek, az elbukásnak a következménye az ilyenféle gondolkodás az emberről?

Igen, én mindezt a bűnben elbukott és a bibliai értékektől – ezzel együtt pedig Istentől is – eltávolodott ember számlájára írom.

Elképzelhető, hogy a különféle elméletek képviselői nem látják ennyire sarkalatosnak ezt a problémát?

Biztosan nem, sőt ők inkább felemelkedésként élik meg ezt.A nemek harca, elnőiesedett férfiak, elférfiasodott nők, azonos neműek házassága, szerepek újra értelmezése, gender-elmélet stb, mindezekkel foglalkozott a munkájában és ezeknek tanúi is vagyunk. Mit mutat a jövő?

Ez jó kérdés! Emberileg azonban nem tudjuk rá megadni a választ. De ha visszanyúlunk a bibliai képi anyagul választott bábeli toronyépítéshez és az onnan ismert dolgokhoz, akkor arra tudjuk, hogy melyik újszövetségi történet volt az isteni válasz: pünkösd csodája. A bábeli zűrzavarban azonban még ezt nem tudták, nem is tudhatták. De nekünk is ilyen reménységünk lehet, hogy Isten ezeket a dolgokat is így tudja jóra fordítani.

Mi a személyes meglátása a mai irányzatokkal kapcsolatban, illetve egy doktori értekezésben mennyire kaphat teret a szerző magánvéleménye, vagy inkább irányítania kell az olvasót a helyes meglátás felé?

Egy teológiai munka mindig Szentírás-hű kell, hogy legyen és az ottani tanításokat kell tükröznie. Keresztyéni kötelességünk is, hogy ezekre figyelmeztessük felebarátainkat. Csak ezekre alapozva és ezekből kiindulva próbáltam levezetni a „helyes meglátásokat” és Jézus Krisztus követőjeként személyes véleményem is teljesen összhangban áll ezzel.Takács Klaudia 2008-ban érettségizett Komáromban, a Selye János Gimnáziumban. Teológiai tanulmányait a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karán végezte 2009-2015 között. Közben alapképzésen magyar nyelv és irodalom - hitoktatás tanári szakon diplomázott. Ösztöndíjasként vagy részképzésben tanult Budapesten, Lipcsében és Hallében. A Református Teológiai Karon doktori tanulmányokat 2015-2019 között folytatott. 2017-ben szentelték lelkésszé. Segédlelkészi szolgálatát Komárom kezdte, ahol a II. lelkészképesítő vizsga teljesítése után beosztott lelkészi státuszba kerül. 2018. októberétől a dunaszerdahelyi gyülekezet beosztott lelkipásztora.                                       

Kép és szöveg: Iski Ibolya