Józs 22 és 1Jn 2,18–25
(ÚSZ) „Közülünk indultak el, de nem voltak közülünk valók; mert ha közülünk valók lettek volna, megmaradtak volna közöttünk" (19). A tévtanítókról írja ezt János, akik bár kezdetben a gyülekezethez tartoztak, egy idő után már a többiektől nagyobbnak, bölcsebbnek tartották magukat, és megpróbáltak másokat is elvinni Krisztus evangéliuma mellől. Akinek nem elég a tiszta evangélium, és okosabbnak gondolja magát a Bibliánál, legtöbb esetben ma is elhagyja a gyülekezetet. Hadd fogalmazzak szigorúan: nem is baj. Jézus sokszor olyan dolgokról beszélt, amivel nehezen tudott azonosulni a hallgatósága. Azt olvassuk, hogy „tanítványai közül sokan visszavonultak, és nem jártak vele többé" (Jn 6,66). Boldog, aki meg tud maradni Jézus mellett mindvégig, akkor is, ha nem teljesen ért mindent. Nekik szól az ígéret, és szóljon neked is: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját" (Jel 2,10).
Fohász: Uram, könyörülj egyházadon! Annyi a külső és belső támadás, hogy nagy szükségünk van Tőled való erőre, bölcsességre, vezetésre! Adj nekünk hűséges szívet, hogy kiálljuk a próbát, és senki el ne szakíthasson Tőled és a tiszta evangéliumtól! Ámen.