Neh 1 és Mt 4,18–22
(ÚSZ) „Ők pedig azonnal otthagyták a hajót és apjukat, és követték őt" (22). Ha elolvassuk ezt az utolsó mondatot, akkor egyetlen szó vált ki bennünk értetlenséget. „Azonnal." Minden rákészülés és előzmény nélkül követték Jézust. Hogyan lehetséges ez? Felmerülnek ötletek. Biztosan hallották korábban Jézus igehirdetését, biztosan tettek egy kitérőt a családjukhoz. Azonban az ige mindezeket nem említi. Dietrich Bonhoeffer szerint oka van a hallgatásnak. Mégpedig az, hogy az evangélista éppen a követés momentumát szeretné kidomborítani. A követés első mozzanata a bűnbánat és a régi dolgok elhagyása. Ebben kapcsolódási pontot találunk Nehémiás imádságával. Ajándékozzon meg minket Jézus Krisztus azzal, hogy az ő követése legyen életünkben a legfontosabb, amely minden mást meghatároz.
Fohász: Kegyelmes Urunk! Te nem voltál késedelmes, amikor Jeruzsálembe kellett menni és vállalni az áldozatot. Ezt vésd szívünkbe, mert mi túl sokszor más dolgokat vagy embereket Nálad fontosabbnak tartunk. Add, hogy hűségesen tudjunk Téged követni, mert ezt érdemled. Ámen.