Pásztori-Kupán István a „MI ez, ha nem plágium? A mesterséges intelligencia és az akadémiai etika összefüggései“ című előadásában a mesterséges intelligencia felhasználása kapcsán gyakran felmerülő kérdésekre kereste a választ. Kókai-Nagy Viktor pedig „Jézus Krisztus és a graffiti“ című előadásában néhány modern művészeti alkotást, graffitit vizsgált meg a hívő, illetve a tudós szemével.

Előadása elején a professzor bemutatta azokat a találatokat, melyeket a Mesterséges Intelligencia (MI vagy AI) adott az általa feltett kérdésre: Kicsoda Pásztori-Kupán István matematikus? A jelenlévők a vetített képes előadáson egy elismerésre méltó matematikus szakmai jellemzőjét olvashatták – amiben csak a beadott személy neve és fényképe volt valós, hiszen a professzor teológus, és a tudományos matematikához nincs sok köze. Ezt követően a rég elhunyt nagyapja személye iránt érdeklődött, akiről jelen idejű és ismét téves információkat jelenített meg a számítógép. Majd elmondott egy olyan példát is, amikor egy tanítványa az MI által írt dolgozatot adott le, ahol az MI az Égő csipkebokor című Kodolányi János regényt egy alföldi parasztlányról szóló történetként foglalta össze.

Majd egy olyan témát vetett fel a professzor, melyben igazán otthonosan mozog, és kíváncsian várta az eredményt. Rájött, hogy aki járatlan az említett témában – vagyis, nem tudja, hogy ki az ú.n. 433-as formula szerzője, kik írták, mit fogalmaztak meg benne és kik a közreműködők – azt bizony könnyen tévútra vezeti az MI, majd a professzor rámutatott, hogy a válaszok egyike sem felel meg a valóságnak. Tehát, ha valaki a tudást javarészt – rosszabb esetekben kizárólagosan – csakis az MI-re támaszkodva kívánja könnyen és gyorsan megszerezni, az előbb-utóbb rájön, hogy az így, hirtelen megszerzett információ össze sem hasonlítható a fokozatosan, módszeresen elsajátított tudással.

Ezt követően egy nemrég megjelent tudományos cikkekből is idézett, melyek szerzői kutatási eredményekkel bizonyították, hogy ha naponta csak 10 percet használjuk az MI-t, annak már jelentős negatív hatása van a későbbi önálló teljesítményt és csökkenti a motivációt. Amíg az emberek többet beszélgettek, szóban adták át az információkat, az agy sokkal többet tudott befogadni, mint az írás elterjedése után.

„A képernyőn megjelenő szöveg nem segít az agyunk vizuális memóriájának életben tartását. Emiatt a tanulás egyre nehezebbé válik. Amennyiben a vizuális memória kiesik, sokkal nehezebb lesz pl. egy szorzótábla megtanulása” – hangsúlyozta a professzor. Az emberi agy lusta, és ha nem éri megfelelő inger, akkor még jobban el fog lustulni. Ezért például a nyelveket csakis könyvből lehet megtanulni, a telefonon „pörgetett” információ rossz alapja a „tudásnak”. Nyelveket muszáj könyvekből tanulni! Ha csak az MI (vagy AI) által adott információkra támaszkodik valaki – könnyen téves információkra tesz szert. Klasszikus papír alapú tudás nélkül nincs kritikai érzéke az embernek, majd elsősorban a hallgatóknak hangsúlyozta: „A mesterséges intelligencia nem helyettem, nem nekem tanul – magának tanul és engem vezet félre.”

Mindezek fényében vajon mi történik napjainkban, amikor az okostelefon, és (vagy) a számítógép készen adja a keresett, a kívánt információt. Például, amint átkerültek a telefonszámok az „okostelefonba” – attól kezdve az agy nem jegyzi meg a telefonszámokat, mert NINCS RÁ SZÜKSÉGE!

Amit kérdezünk, amire rákeresünk, amit másokkal megosztunk – az visszakerül a felhőbe, és a következő illetőnek, aki ugyanarra az adott dologra fog rákeresni, már a tőlünk megszerzett információkkal bővített adathalmazból kapja meg kérdésére a választ.

Az MI napjainkban hatékonyan használható motivációs levelek megírásában, fordításban, de felhasználják a filmiparban, de nem is vesszük észre, hogy valahol elvész a humánum.

Kinek és miben segíthet az MI? – hangzott el a kérdés az előadás végén, melyre a következő választ adta meg az előadó: „Annak aki tanul, vagy tanult, és abban, hogy jobban tájékozódhasson. Nem segít annak, aki nem tanult és nem is akar tanulni. És nem is fog eltájékozódni, mert nincs meg hozzá a kellő kritikája, hogy felismerje hol a hiba. A tudás kezdete a saját tudatlanságom elismerése.”

Jézus és a graffiti

Kókai-Nagy Viktor az amsterdami és berlini grafiti múzeumokban tett látogatásai során szerzett élményeit osztotta meg a hallgatósággal. Az amszterdami graffiti-múzeumban 80 alkotás látható.

Mint mondta, az irodalmi művek olvasásakor megpróbáljuk értelmezni, hogy mit akart közölni velünk a szerző. A művész elkészíti az alkotását és elengedi. Ezek a hatalmas falfelületeken megcsodálható művészi kivitelezésű képek – vagy egyéb kézművészeti alkotás – esetében, melyek megindítják az emberi fantáziát, a szemlélő a mű üzenetére próbál rájönni, és lassan kialakul benne egyfajta kép az emberről és Istenről. Ezután néhány graffitiról készült fotó kapcsán hangzottak el ötletek, hogy miképpen használhatók fel a modern művészeti alkotások a bibliaórákon, vagy igehirdetésekhez. Kókai-Nagy Viktor azonban kihangsúlyozta, hogy egzegézishez vagy egyéb tudományos munkához ne használja senki.

Az amszterdami graffiti múzeumban található egy Hidra-fejet ábrázoló 3D-s alkotás, amely tulajdonképpen egy fehérre festett, élére állított téglatestre festett kép, csakhogy a néző úgy látja, mintha a Hidra feje a téglatest belsejében lenne. A nézőben kialakult egyfajta vélemény, előítélet, mielőtt megtapasztalná a valóságot. Az előítélet fontos a kapcsolatok teremtéséhez, de a lényeg az, hogy amikor megismertük az illetőt, vegyük ki a dobozból, ahová előítéletünknek köszönhetően beskatulyáztuk őt.

Ezután a samáriai asszony történetén (Jn 4, 7–6) keresztül mutatott rá a változásra: A Hidra feje – mely mar, csíp – a samáriai asszony, a távolságtartó. Majd, amikor Jézus szeretettel szól hozzá, az asszony megváltozik, az ellenséges Hidra-fejek visszahúzódnak.

Kókai-Nagy Viktor az előadása végén Michelangelo mondásával – miszerint a kőben benne van a szobor, csak a felesleget kell leszedni róla – vezetett be egy „leütögetős” módszerrel készül képet, mely a Berlinben található. Erről a képről a keresztyén ember fejlődése jutott eszébe, amikor a felesleget el kell távolítani róla, hogy mi mindent, az a Kol 3,8-ban szépen le van írva.

Végezetül az előadás összegzéseként elmondta, hogy a graffiti egyébként aktuális problémákra hívja fel a szemlélő figyelmét, és egyáltalán nem kell tőlük elhatárolódni, mert a modern művészet is tud evangéliumi üzenetet közvetíteni.

Fritz Beke Éva

Fotó: Petheő Attila