2Krón 23,16–21 és Jak 5,7–12 (ÚSZ) „Legyen az igenetek igen, és a nemetek nem, hogy ítélet alá ne essetek" (12). Az igent van, hogy többször mondjuk, mint amennyiszer komolyan gondoljuk. Máskor meg olyan nehezen bólintunk rá arra, amibe bele kell vágnunk. Nehéz eldönteni, hogy mikor, minek van itt az ideje. Mégis, mi legyen a zsinórmértékünk? Mihez igazítsuk döntéseinket, hogy ebben a megzavarodott világban jókor mondjunk igent és nemet? Sőt, ne csak jókor mondjuk, de aszerint is cselekedjünk. Testvérem, mi az, amire végre már igent kellene mondanod? És mi kellene ahhoz, hogy a rég kimondott igenedet végre komolyan is vegyed? Vagy mi az, aminek már megálljt kellene parancsolnod? Isten bölcsessége tehet csak késszé a helyes döntésekre, és az ő ereje adhat csak kitartást ezek véghezviteléhez. Kérd bátran az ő segítségét!
Fohász: Atyánk, köszönjük, hogy Benned nem hiába reménykedünk, és nem tévedés hozzád igazítani az életünket. Kérünk, munkáld bennünk a Te bölcsességed és akaratod elkeresésének és megcselekvésének vágyát. Ámen.