Jób 7 és Jel 1,4–8 (ÚSZ) „Jézus Krisztustól, a hű tanútól, aki elsőszülött a halottak közül, és a föld királyainak fejedelme, aki szeret minket, és vére által megszabadított bűneinktől, aki országa népévé tett minket, papokká az Isten, az ő Atyja előtt: övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké" (5-6). Tudjuk-e, hogy kihez tartozunk? Ahhoz a Krisztushoz, aki többet szenvedett, mint akármelyikünk. Aki szenvedései miatt is mindig együttérez és megért minket, ráadásul tud rajtunk segíteni. Mert övé minden hatalom örökkön-örökké. Aki az ő országa polgáraivá tesz, és gyönyörűséges szolgálatot bíz ránk. Aki értelmes feladatokat ad a sokféle nyomorúság között is. Aki csodálatos jövőt készített azoknak, akik hűségesek maradnak hozzá mindhalálig. Az olvasott hitvallás lényegében arról szól, hogy Jézus uralkodik. A tényleges teljhatalom az övé, aki mindent az övéi javára használ. Elhisszük ezt? Bízunk-e benne? Engedelmeskedünk-e neki?
Fohász: Drága Úr Jézus Krisztus! Áldalak, hogy az olvasott hitvallás az én szívből jövő hitvallásom is lehet. Tiéd a hatalom és a dicsőség örökkön-örökké. Kérlek, adj engedelmes szívet, hogy Neked szolgáljak, Uram! Ámen.