Bevonulás a péderi református templomba Géresi Róbert püspök és Orémus Zoltán esperes vezetésével

„A mennyben építette meg palotáját, és a földön vetett alapot boltozatának.” (Ám 9,6a)

Fecsó Kassai Yvett, a gyülekezet lelkésze bevezető gondolataival és apostoli köszöntésével kezdődött a szépen felújított templomban az ünnepi istentisztelet. „Hálás szívvel gyűltünk össze a mai alkalommal, hogy  közösen adjunk hálát a megújulásért, a mi Urunkért, aki velünk volt ebben a felújítási programban és megtartotta a templomot és ezt a kis gyülekezetet“.

Fecsó Kassay Yvett péderi lelkész köszöntötte a megjelenteket és moderálta az istentisztelet menetét

A történelmi értékellel büszkélkedő református templomban Porubán Ferenc egyetemes egyházi főgondnoka háláját fejezte ki Istennek, majd minden segítőnek, hogy az elmúlt években a Teleki László Alapítvány és magyarország kormánya által létrehozott Rómer Flóris Terv együttes közreműködésével jelentős feltáró és újító beruházás valósulhatott meg Egyetemes Egyházunk tizenhat, műemlékileg védett templomán.

Bevezető gondolatai után köszöntötte a megjelent vedégeket, többek között Balogh Csabát, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott pozsonyi nagykövetét, Diószegi Lászlót, a Teleki László Alapítvány igazgatóját, Lánszki Regőt, a magyar kormány Építési és Közlekedési Minisztériuma építészeti államtitkárát és a vele érkezett munkatársakat. Gubik Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét, Peter Gomboš akadémiai festőt és restaurátort, Krcho János műemlékvédőt, építészmérnököt, valamint Holecsko József péderi és Begala Gyula jánoki polgármestert.

Porubán Ferenc egyetemes egyházi főgondnok

Géresi Róbert püspök igehirdetésének alapjául a 111. Zsoltár 4. verset szolgált: „Munkája fennséges és ékes, igazsága örökre megmarad. Emlékezetessé tette csodáit, kegyelmes és irgalmas az Úr.“

Prédikációját azzal kezdte, hogy amikor egy keresztyén közösség örvendezik, akkor mindig zsoltár van az ő szívében. Majd beszélt a zsoltárról, mint a hitünk, életünk és egész emberi valónk meghatározójáról.

„Örvendezés és hálaadás. Örvendez-e Istennek a népe, hogy az Úr megtartó kegyelme ott van az emberi élet fölött? Ott van-e a szívből jövő dícséret és hála? Miközben ez a zsoltár egy egyénnek az imádsága, mégis egy közösség hálaadásává válik“ – hangsúlyozta.

Majd hozzátette: Teljes szívből forduljunk oda Isten megtartó szeretetéhez és kegyelméhez, teljes szívvel járuljunk oda az Úrnak kegyelméhez és megtartó szeretetéhez és teljes szívből adunk neki hálát, teljes szívből magasztaljuk és áldjuk az Ő szent nevét.

Géresi Róbert püspök

Megemlítette, hogy ebben a zsoltárban nincs szó a bűnbánatról, s ennek okát azzal magyarázta, hogy amikor ezt imádkozták, akkor már pontosan tudták, hogy mi van mögöttük, min mentek keresztül, ezért itt Isten kegyelméről és szeretetéről, az ő szabadításáról szólnak. A zsoltáríró nem feledkezett meg a bűnvallásról, hanem emlékezetessé tette Istennek a csodáit.

A keresztyén ember megköszöni Isten jótéteményét

Majd feltette a kérdéseit, mitegy választ várva azokra, hogy a mennyire emlékezetes számunkra Istennek a csodája? Hogy megsegített és oltalmazott bennünket, megőrzött és velünk volt azon az úton, amelyen járunk? S azok a csodák, amelyek történtek a magyar népünkkel, a református magyar közösségünkkel?

„A keresztyén ember alapállása, hogy feltekint az Isten kegyelmére és megköszöni neki jótéteményeit“ – hangsúlyozta a püspök, majd gondolatát azzal folytatta, hogy ha ez nincs meg az életünkben, akkor azok a szavak, amelyeket kimondunk, nem tudják elérni a célukat.

Igét hirdet Géresi Róbert püspök

Majd köszöntötte azokat, akik nagyon sok tekintetben segítik az életünket, a politikai és társadalmi élet szereplőit, utalva arra, hogy ha az emberi szívben és lélekben nincs ott az alázat és a hála az Isten színe előtt, akkor a mi keresztyénségünk is egy vágyvezérelt valóság.

Ékszerdoboz lett

Beszédében utalt a mai ünnepi alkalomra, mellyel kapcsolatban rámutatott arra, hogy egy közösség életében a templomok kézzelfogható tanúi Isten kegyelmének és szeretetének.

„Az Istennek szentelt falak hordozzák Isten dicsőségének és szeretetének jelenvalóságát. Kézzel fogható tanúi Isten szeretetének a mi templomaink. Sok száz év óta Isten szeretetéről és kegyelméről tesznek tanúbizonyságot. A mai napon azért adunk hálát, hogy velünk van az Úr jósága és oltalma. A gyülekezetnek a hitből való jelenléte szenteli meg ezeket a falakat, amely által a mi életünk megtartatik és reménységre vezet“ – fogalmazott Géresi Róbert püspök.

Illyés Gyula Árpád című versét Mártha Csongor tolmácsolta 

Az egyházunkban megvalósult Rómer Flóris Tervről Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója számolt be, aki bevezetőjében emlékeztetett arra, amikor 25 évvel ezelőtt megszervezték a határon túli magyar vonatkozású épített örökség felújításának programját, akkor először Hubóra látogattak el, ahol egy haranglábat újítottak fel. A gyülekezet hálából elkészíttette a gondnok cukrász feleségével a templom mását torta formájában.

Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója

„Az elmúlt 25 év nagyon sok viszontagsággal járt, de mindvégig emlék marad az az együttműködés és hála, amelyet az egész Kárpát-medencében kaptunk, különösen itt, a Felvidéken, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház munkatársaitól.“

Elmondta, hogy az eltelt időszakban közel 50 helyszínen végeztek munkálatokat, amelyek jelentős részét a református egyházközségek tulajdonában lévő templomok tették ki. Majd kitért arra, miért fontos az, hogy a magyar kormány támogassa a határon túli műemlékek felújítását.

Magyarázatként hozzátette, a huszadik századnak a viszontagságai, a trianoni tragédia és a kommunista korszak után nagyon fontos, hogy azokat az elemeket, amelyek bizonyítják azt, hogy a magyarsági itt ezer éven keresztül létezett, azokat megmentsük.

 

Drága Vanda és Drága Dorina szolgált énekkel

„A levéltári dokumentumok könnyen megsérülhetnek akár szándékosság révén is, de ezek a több száz éve itt álló templomok megmaradnak, hogy hirdessék a magyarság létét és tudását” – fogalmaztot az alapítvány igazgatója.

„Nemcsak a köveket szerettük volna helyreállítani, hanem a lelkeknek is szerettünk volna adni többletet. Meggyőződésem, hogy a XXI. század bonyolult világában a legfontosabb helyek egyike a templom, ahol töltekezni lehet azokban a padokban, ahol egykor a felmenők ültek. Itt érezni lehet az ő üzenetüket, ahogyan a mi üzenetünket is fogják majd érezni az utódok.“

Majd úgy fogalmazott, hogy ezért végezték a munkájukat, s örülnek annak, hogy ma egy ilyen szenárióhoz érkeztek. Megköszönte a gyülekezetnek a kitartását, mert mint mondta, egy műemléktemplom felújítása az egyenesen borzasztó. Majd elmagyarázta, hogy sok esetben előfordult, hogy amikor már úgy gondolták minden kész, jöttek a régészek és mindent feltúrtak. „De megérte, hiszen olyan különlegességet tártak fel, mint a Varsády Borbála síremléke.

Lánszki Regő, Balog Csaba és Gubík László

„Önök most már büszkék lehetnek a templomukra, mert ez egy ékszerdoboz“ – mondta beszéde végén Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója.

Krcho János műemlékvédő, építészmérnök visszaemlékezett arra, hogy tíz évvel ezelőtt kezdték el kutatni a péderi református templomot, amitől mint mondta, a gyülekezet „megrémült“. Később, amikor már megmutatkoztak az első eredményei a restaurátori munkának, akkor már büszkék is voltak a templomukra.

Izgalmas részletek kerültek elő

„Pédert 1214-ben említik először. Győrffy György szerint a települést a péderi nemesek, a Bolyk nemzetséghez tartozóak birtokolták. A település szerepel a pápai összeírásokban is. Ezekből az adatokból indultunk ki. Az elején végeztünk egy régészeti felmérést, majd izgalmas eredmények kerültek elő“ – emlékezett vissza a munka kezdetére Krcho János, aki részeletesen beszámolt arról, hogy mi mindent találtak a regészeti feltárás során.

Krcho János műemlékvédő, építészmérnök

„Egy II. Béla-kori érme, amelyet, ha kapcsolatba hozzuk a templom építésével, akkor az az 1140-es   években épülhetett, vagyis ez a legkorábbi része. Már az elején előkerültek freskórétegek, majd egy 1896-ban készült leírás szerint a templomban, vörös festett lovak képei voltak, de az 1948-as évi felújítás alkalmával bevakoltatták és bemeszeltették, amelynek homályosan ugyan, de most is látszanak ugyan, de ezek elvesztek” – magyarázta a műemlékvédő.  

Nagyon sok cicoma és izgalmas részlet is előkerült. Az építési kronológia felállítása után még újabb részletek kerültek elő a helyreállítás folyamán. Kiderült, hogy egy periódusban épült az északi mellékhajó és a szentély. A helyreállítás során megtalálták a templom sekrestyéjét, amelynek bejárata eléggé szokatlan helyen van. Egy külső támpillérrel volt letakarva. Amikor felfedték, akkor kerültek elő a freskótöredékek, amelyek közül a legszebb a dicsfényes szent fej. A szentélyben előkerültek ugyanebből az időszakból hasonló darabok festéknyomokkal. De egy liturgikus célokra használható fülke is. Az egész folyamat restaurálási módszerrel történt. A 18. századra a falu elnéptelenedett, de a 80-as években készült a fedélszékhely és a karzat is, valamint a berendezés egyes darabjai.

A templom egyik megújult részlete

„Nagyon izgalmas részletek kerültek elő a restaurátori munka folyamán. A gyülekezetnek azt mondtam, arra lehetnek büszkék, hogy ez a templom, legalábbis a legkorábbi része, már akkor állt, amikor Kassa még nem is volt  – mondta beszéde végén."

„Van egy mondat, amely első hallásra puszta adatnak tűnhet, száraz történelmi, művészettörténeti ténynek, amelyet talán csak a könyvek lapjain őriznünk, ha azt mondjuk, hogy a péderi templom a XII. században már állt. Pillanatra megállva engedjük meg, hogy ennek a mondatnak minden súlya végig görbüljön bennünk, akkor rádöbbenünk, ez nem egy egyszerű adat: ez kihívás, küldetés és tanúságtétel“ – vezette fel mondanivalóját Lánszki Regő, a magyar kormány Építési és Közlekedési Minisztériuma építészeti államtitkára.

Lánszki Regő államtitkár

Majd sorolta, hogy milyen egy templom: ennek a helynek lelke van, nemzedékek óta emberek itt alkottak közösséget, itt hajtották meg fejüket az imában. Itt keresztelkedtek, esküdtek, temettek. Itt találtak reményt, hitet erőt és vigaszt. A falak, amelyek ma is állnak, nem csak kövekből épültek, hanem imákból, áldozatokból, s abból a megingathatatlan akaratból, hogy keresztényként, magyarként, közösségben kell tudni megmaradni.

A templom közösségi erőforrás is

Lánszki Regő beszédében rámutatott arra, hogy a pédeni templom nem csupán egy felújított épület, hanem élő örökség. Tanúságtétele annak, hogy voltak, akik meg akarták őrizni ezt a helyet, de annak is, hogy mi, ma élők, szintén meg akarjuk őrizni. Nem lehetünk kevesebbek azoknál, akik román íveket emeltek, gótikus ablakokat faragtak, barokk szószéket állítottak és reformátori hittel, új tartalommal töltötték meg a falakat. Minden kor rátette a maga keze nyomát és minden kor ugyanazt akarta: a keresztény hit és a magyar lélek megmaradjon. Éljen és tovább adódjon. Mi nem úgy tekintünk a műemléktemplomokra, mint távoli múltba dermedt múzeumi tárgyakra. Szeretnénk, hogy ezek az épületek éljenek, hogy a kövek taníthassak, hogy újra legyen hangjuk, közösségük, ünnepük, és hogy falaik ismét megtarthassanak minket.

Az ünnepi alkalmat az Abaúji Kamarakórus énekszolgálata tette még felemelőbbé

„Ezért hoztuk létre a magyarországi műemlékek online katalógusát, és ezért dolgozunk azon, hogy ezt kiterjesszük a határon túli magyar örökségre is. Hisszük, hogy minden megmentett templom, minden elrajtott kő, nem a múltba fordít vissza bennünket, hanem előre visz, a jövő felé” – hangsúlyozta.

Megemlítette, hogy az elmúlt másfél évtizedben a magyar kormány több mint háromezer templomot újított fel a Kárpát-medencében, közöttük számtalan műemléki jelentőségű épületet. „Ez nem pusztán építkezés. Ez értékmentés és egyfajta lelkierőmegújítás is. Ez annak a felismerésnek a gyakorlati formája, hogy a templom nemcsak vallási tér, hanem közösségi erőforrás, lelki horgony és nemzeti identitásunk egyik legfontosabb oszlopa. Amikor ezt a templomot építették, tudták, a hit nem csupán személyes ügy, hanem közösségi és nemzeti ügy is. A templom az Istenhez vezető út kapuja, de a megmaradás záloga is“ – közölte Lánszki Regő.

A templom egyik megújult részlete

Az államtitkár mintegy bátorításként felhívta a figyelmet arra, hogy nincs olyan kis közösség, legyen az határon innen vagy azon túl, amely ne számíthatna ránjuk, ha úgy dönt, meg akar újulni, mert ezekre a közösségekre úgy tekintenek, mint a bibliai mustármagra: Kicsi, de élő. Ha el nem tapossák, ha öntözik, idővel fává nőhetnek, amelynek ágai alatt mások is menedéket találhatnak.

Beszédét azzal zárta, hogy bíznak abban, hogy a péderi református templom nemcsak a múlt lenyomata, hanem a jövő záloga is lesz. Nem csak ünnepi díszlet, hanem élettér, közösségi otthon, lelki bástya.

„Legyen ez a templom, a hit, a kitartás és az újrakezdés példája. Felújítása legyen annak a bizonyítéka, hogy még mindig vannak, akik hisznek abban, hogy a múlt nem teher, hanem örökség“ – jelentette ki Lánszki Regő államtitkár.

Az ünnepi hálaadó istentisztelet Géresi Róbert püspök imádságával és Orémus Zoltánnak, az abaúj-tornai egyházmegye esperesének áldásával ért véget.

Orémus Zoltán esperes

A Szlovákia kassai járásában lévő, alig négyszáz lelkes, nagyrészt magyarok lakta falu, Péder református temploma a XII. században már állt. Az egyhajós templom mai szentélye a XIII. századi bővítéskor épült. Északi oldalhajóját később, de még a középkor folyamán emelték.

Jelentősebb megújítása a XVIII. században történt: ma is álló fedélszéke, karzata, bútorzata, míves vasalású nyugati kapuja ekkor készült. Az egykoron zsindellyel fedett barokk tetőszerkezetet a XX. század közepén azbesztcement palával fedték.

A Teleki László Alapítvány 2016-17-ben készítette a templom építészettörténeti kutatását, a teljes körű helyreállítást előkészítő kutatást és engedélyeztetést. A Rómer Flóris Terv 2018-as és 2019-es támogatásával a tető-helyreállítás terveinek elkészítése és kivitelezése valósult meg, melynek során elbontották és cserélték az elöregedett, leromlott állapotú azbesztcement tetőzetet. A tölgy fedélszék megerősítése, a zsindelyfedés hangulatát idéző szálcement pala héjalás és új ereszrendszer készült. Forrás: Rómer Flóris Terv

Iski Ibolya

Kép: Szarvas László