A perőcsényi és az ipolysági hívek ismét találkoztak
2016. július 01., péntekTestvér-gyülekezeti találkozóra került sor 2016. június 19-én, amikor az ipolysági h9vek ismét ellátogattak a magyarországi Perőcsénybe. A közös istentiszteleten Izsmán Jónás lelkipásztor szolgált igehirdetéssel.
Az ipolyságiak már megérkezésükkor megtudhatták, hogy a perőcsényiek nagy munkában vannak. Újítják a templomot, így az istentiszteleti alkalomra is a gyülekezeti teremben kerül sor, amely tizenegy órára megtelt az ige hallgatóival. Jöttek hívek nemcsak Perőcsényből meg Ipolyságról, de Vámosmikoláról is. Az igét Izsmán Jónás ipolysági lelkipásztor hirdette a napi igeszakasz alapján. Igei üzenetében elmondta, hogy csak egy dolognak kell beteljesedni életünkben, és ha ez meglesz, akkor ez elég a boldog élethez. „Ha szeretjük egymást, Isten lakik bennünk, és az ő szeretete lett teljessé bennünk” /1 János 4,2/. A baj csak az, hogy sokszor nagyon híjával vagyunk ennek a szeretetnek. Vagy talán mondhatjuk mi azt, hogy az ő szeretete teljessé lett bennünk, akkor ha neheztelünk a főnökünkre, a szomszédunkra vagy éppen a házastársunkra? Bizony van mit tanulnunk ezen a téren. Ez pedig csak egyetlen egy módon lehetséges: ha tekintetemet felemelem az én Megváltómra, ha Tőle tanulok, ha telve az én szívem és az én szám az ő igéjével. Az Ő közelében van az én gyógyulásom.
Azt is mondja az ige, hogy ne ítéljetek, majd utána pedig azt, hogy bocsássatok meg. Megbocsájtva pedig akkor van, amikor már az éles helyzetekben sem vágjuk a másik fejéhez azt az esetet, amiért megbántott, mert az már nem található meg bennünk. Ha igaz ránk a mondás, hogy megbocsájtok, de nem felejtek, akkor megbocsájtásunk semmit sem ér, mert önmagunkban tartjuk a keserűséget, s a bensőnkben nem bocsájtottunk meg. Gondolkozzunk el akkor, amikor majd kifakadunk, hogy mi minden van még bennünk, mennyi terhet hordozunk még mindig... Mond csak nem túl nehéz? Nem lenne jó végre megszabadulni ettől a tehertől? Meg lehet tenni akár ezen a mai napon is. Hidd el testileg is könnyebnek fogod magad érezni. Az a furcsa szorítás sem lesz a szívedben.
Ha az Istenre nézünk lassanként elmarad az ítélkezés, pont azért, mert meg tudunk bocsájtani, el tudjuk engedni sérelmeinket. De megváltozik az ember irányultsága is. Minél közelebbi kapcsolatba van valaki az Istennel, annál jobban megfordul az emberi elvárásnak ez az irányultsága, s mivel Ő kapott Istentől többet, ő is adni akar. S aki ad, annak az ige szerint adatik még több. Úgy hiszem megtartatásunknak ez az egyetlen útja. Ha a gyülekezet nem adja magát, nem megy ki a világba az evangéliummal, úgy ahogy a Krisztus is ebbe a világba jött, akkor készíthetjük a templomajtó kulcsát, hogy bezárjuk. Ez nem csak a lelkészen múlik, úgy, ahogy a foci sem csak az edzőn múlik. Adjuk azt a talentumot Isten szolgálatába, amit amúgy is Tőle kaptunk. Kérjük imádságban, hogy mutassa meg miben tudna szolgálatot adni nekünk, az Ő országának dicsőségére, és ha megkaptuk a választ, ne féljünk használni azt - – mondta többek között az igehirdető.
Az istentisztelet után az ipolysági gyülekezet tagjai meglátogatták a helyi tájházat, majd a szeretetvendégség közösségében élvezhették a vendéglátók szeretetét. A szeretetvendégség után a helyi lelkész, Czuni-Kenyeres József vezetésével egy közös beszélgetés alakult ki, amelyben szó volt helyi, országos és Európát érintő napi kérdésekről is, de felmerült a közös együttműködés lehetősége is.
Istennek hálát adva zárhattuk ezt a napot, legyen ez is az Ő dicsőségére.
IJ