A témákat a szervezők a következő kérdések köré fűzték: hogyan tudjuk az összetartozást erősíteni a generációs ütközések tagadása nélkül? Az országhatáron belüli népmozgások korában hogyan integrálhatjuk azokat az új gyülekezeti tagokat, akik nem gyerekkoruktól tartoznak a közösségünkhöz? Hogyan tudunk valóban tanulni az idősebb vagy fiatalabb generációk tagjaitól?

Az ifjúság szolgálatának évében, az idei eseményen kiemelt hangsúlyt kaptak a fiatalokkal kapcsolatos egyházi és társadalmi feladatok is. A nyitóáhítaton Steinbach József püspök, a Zsinat lelkészi elnöke az Isten által véghezvitt formálódásról, az örök fiatal Krisztusról prédikált.

Igehirdetésének alapjául Mózes első könyvének 45. fejezetének első tizenegy verse szolgált. Beszédében kiemelte, hogy az idei találkozó témáját, a generációk közötti viszonyt is szépen tükrözi a bibliai szakasz, amelyben József felfedi magát a testvérei előtt. Steinbach József arról a nagy szabadításról elmélkedett, amely Jézus Krisztusban vált teljessé és József által is megmutatkozott. Az egyház küldetése az, hogy erről tanúságot tegyen. – Krisztus a feltámadott, az örök fiatal, ő kell, hogy felragyogjon rajtunk, ez egyedül hit függvénye, minden generációnak erre van szüksége – hangsúlyozta a püspök.

Hozzáfűzte: József volt a legfiatalabb a testvérek között, életében a sok nyomorúságon át Isten hitre juttatta, átformálta. Hitében biztos férfi áll a fivérei előtt, és vezetőként is tele van irgalommal. Amikor felfedi magát, könnyekre fakad, nem titkolja el, és minden cselekedetét Isten dicsőségére és a rábízottak szolgálatára fordította.

Steinbach József kiemelte a kölcsönösség jelentőségét a generációk között, hangsúlyosnak mondta, hogy az idősebbek hitre vezessék a fiatalokat, ám ehhez szeretettel kell odafigyelni rájuk, meghallgatni őket és beszélgetni velük, így formálhatjuk őket, az Igét követve. A püspök kiemelte még az idősebbek tiszteletét és szeretetét, mert együtt, egymás hite által épülhetünk.

Az áhítatot követő megnyitón Gér András zsinati tanácsos arról beszélt, hogy az egész társadalom működését meghatározza a nemzedékek egymásutánisága és egymás mellettisége, amely olyan, mint egy szövet. Kiemelte a napjainkban egyre jobban látható és tapasztalható különbségeket és a kapcsolódási lehetőségeket.

Arra kérte a konferencia résztvevőit, hogy az elhangzó előadásokat, beszélgetéseket figyeljék olyan szemmel, hogy milyen rendszertani elemeket, jellemzőket fedeznek fel az egyes nemzedékekben, milyen értékek ismerhetők fel, amelyeket hasznosítani tudunk családunkban, gyülekezetünkben, munkahelyünkön, a nemzedékek összekapcsolódásának megértéséből pedig milyen eszközöket tudunk készíteni és felhasználni az evangélium átadására. A csütörtöki nap pódiumbeszélgetéssel zárult, amely a generációk együttélését vitatta meg a mindennapokban. 

Felvidéki képviselet a képen balról jobbra: Urbán Erzsébet, Édes Ákos, Édes Réka, Kecskés Imre, Kecskés Mária, Végső László, Karvansky Mónika és Rácz Zoltán

A pénteki nap reggelén a generációkról és a generációs konfliktusokról szóló előadások hangzottak el, amelyeket szintén pódiumbeszélgetések követtek. A résztvevők délutánonként kiscsoportokban beszélték át a napi témákat, ahol mindenki lehetőséget kapott arra, hogy megossza gondolatait. A délutáni csoportok vezetésének szolgálatába szintén bevonták Édes Réka és Édes Ákos deáki lelkészeket, akikhez egy világi, laikus vezető-társ is párosult, s közös irányítással beszélték meg az elhangzottakat.

A szervezők a kultúrműsorról sem feledkeztek meg, amelyet napzárásként szántak. Szombaton a kárpátaljai BorzsaVári családi zenekarnak tapsolhatott a közönség érzelmeket fakasztó előadásának.

Iski Ibolya, reformatus.hu

Fotó: Édes Ákos