2025. augusztus 30., szombat
2025. augusztus 30., címkék:2Móz 9 és Fil 1,1–11 (ÓSZ) „Az Úr az igaz, én és a népem pedig bűnösök vagyunk. Könyörögjetek az Úrhoz, mert elég volt már ebből a félelmetes mennydörgésből és a jégesőből" (27–28). Összegyűjtöttem tíz modern kori csapást. Csak szűkebb családodra és magadra gondolj most. Alkoholizmus. Gyógyíthatatlan betegség. Droghasználat. Fogyatékosággal élő ember. Korai gyász. Mentális betegség. Magányosság és kirekesztettség. Munkanélküliség vagy szegénység. Sikertelenség, az életcélok elvesztése. Válás, családi viszályok. Gondold végig, melyik az, amely ismerős. Már túlvagy rajta, vagy még benne vagy? Nem kell, hogy megmaradjon. Ma azt kell hangsúlyozni, amit még az idegenszívű fáraó is belát: „könyörögjetek az Úrhoz"! Mert azoktól a modern csapásoktól, amelyekben benne vagy, az Úr Jézus meg tud szabadítani. A halált is legyőzte, képes rá. Kérj tőle szabadulást! Holnap folytatjuk.
Fohász: Uram, Te tudod jól, mi az, ami fáj nekem. Tudod, mitől szenvedek. Kihez mehetnék máshoz? Hiszek Benned, Uram, Jézus! Tudom, hogy Neked van erőd. Szabadíts meg engem és szeretteimet a minket gyötrő mai csapásoktól! Könyörülj rajtunk! Ámen.
2025. augusztus 29., péntek
2025. augusztus 29., címkék:2Móz 7,26–8,28 és Mk 16,9–20 (ÓSZ) „De kivételt teszek azon a napon Gósen földjével, ahol az én népem tartózkodik, és ott nem lesznek bögölyök" (18). Összegyűjtöttem tíz modern kori csapást. Csak szűkebb családodra és magadra gondolj most. Alkoholizmus. Gyógyíthatatlan betegség. Droghasználat. Fogyatékosággal élő ember. Korai gyász. Mentális betegség. Magányosság és kirekesztettség. Munkanélküliség vagy szegénység. Sikertelenség, az életcélok elvesztése. Válás, családi viszályok. Gondold végig, melyik az, amely nem érint. Remélem, a legtöbbet csak hírből ismered. Tudom, a saját bajunk a legnehezebb. De ma ezt kell hangsúlyozni: amint Gósen földjét, ahol az Úr népe élt, nem érte a csapás, úgy azoktól a modern csapásoktól, amelyeket csak hírből ismersz, az Úr maga őrzött meg Téged. Adj hálát neki. Holnap folytatjuk.
Fohász: Uram, nehéz szívvel olvastam a fenti listát. Mégis békességre találok abban, hogy vannak olyan mai csapások, amelyeket csak hírből ismerek. Köszönöm, hogy megőriztél tőlük. Ámen.
2025. augusztus 28., csütörtök
2025. augusztus 28., címkék:2Móz 6,28–7,25 és Mk 16,1–8 (ÓSZ) „Bement azért Mózes és Áron a fáraóhoz, és úgy cselekedtek, ahogyan az Úr parancsolta" (10). Te nem szeretnéd, ha elakadna a lélegzetük? Nem akarnád az orruk alá dörgölni? A hitetleneknek. Az istentagadóknak. Hogy a mi Urunk a leghatalmasabb. A botot is kígyóvá változtatja, az neki semmiség. Jó volna legyőzve látni a világ istentelen mágusait. Talán az erőből értenének, de mi sokszor gyengének, eleve vesztesnek érezzük magunkat. De hogyan olvassuk? Mózes és Áron az Úr parancsa szerint, engedelmesen jártak el. A részünkről is nagyobb engedelmesség kellene, hogy megmutatkozzon Isten ereje. Akár rajtunk keresztül. Ha nem hisszük el, hogy Urunk képes rá, nem történnek csodák. Ha nem harcnak látnánk ezt, amiben győzni kell, talán meggyőzőbbek lennénk. Ha erősnek is tűnnek, mi tudjuk, hogy amíg nem ismerik az Urat: halottak. Nagy a felelőssé- günk. Végre engedelmeskednünk kellene!
Fohász: Uram, megvallom, erősnek látom ellenségeidet. Zavarnak, fájnak. Annyira szeretném, ha megmutatnád nekik hatalmadat. De csendesül a szívem mindig, amikor Rád figyelek. Köszönöm, hogy szólsz. Igazad van, engedelmesebbnek kellene lennem. Sokkal. Igazad van, követnem kellene parancsolataidat. Hűségesebben. Kérlek, ezeket add meg nekem! Ámen.
2025. augusztus 27., szerda
2025. augusztus 27., címkék:2Móz 6,14–27 és Mk15,42–47 (ÓSZ) „Ők – Mózes és Áron – beszéltek a fáraóval, Egyiptom királyával, hogy kivezessék Izráel fiait Egyiptomból" (27). Igen, mi hiszünk a kegyelmi kiválasztásban. Az Úrnak úgy tetszett, hogy küldötteket, szolgákat, munkatársakat választ, hogy eszközei legyenek szabadító munkájának. Mózes és Áron is ilyen küldöttek. Ma tehát Isten szolgáiért legyünk hálásak! Akiket személyesen ismernünk adatott, vagy akiket a múltból, hallomásból ismerünk. Fontos, hogy megértsük, ne felmagasztaljuk tetteiket. Hiszen, ha az Úr szolgái ők, csak az Urat illeti dicséret értük. Mózesről és Áronról olvasva persze tudjuk, hogy a szolgák tekintélye kétségbevonható, sokszor a viszonyuk sem felhőtlen. Emberből vannak, de Isten használja őket. Ma is hallunk új nevekről, ha figyeljük Teológiánk egyháztörténeti műhelyének munkáját. A közelmúltból is vannak felvidéki református hőseink. Legyen emlékezetük áldott.
Fohász: Urunk, hálásak vagyunk hitvalló eleinkért. Az ismertekért és az ismeretlenekért. Magasztalunk, hogy Neked úgy tetszett, hogy kiválassz, szolgálatba állíts méltatlan embereket, és a Te országod munkatársaivá tetted őket. Kérünk, ma is válassz közülünk lelkipásztorokat, gondnokokat, presbitereket, hitvallókat, hogy a Te dicsőségedre éljenek. Ámen.
2025. augusztus 26., kedd
2025. augusztus 26., címkék:2Móz 6,1–13 és Mk 15,33–41 (ÓSZ) „Én vagyok az Úr, és megszabadítalak benneteket az egyiptomi kényszermunkától, (...) megváltalak benneteket kinyújtott karral és súlyos ítélettel" (6). Lenyűgöz Isten elkötelezettsége. Nem lehet betelni vele. Egy világ választja el ugyanis Isten ígéreteit és a nép reakcióját. Kishitűségük és a kemény munka miatt közömbösen fogadják a nagyszerű ajánlatot. Rabszolgaként viselkednek. Pedig Isten elhatározta, hogy újra népévé fogadja őket. Úgy kell ezt érteni, mintha befogadnál egy jöttmentet a házadba. Új korszak kezdődik, ezért új néven mutatkozik be, ő az Úr. Eldöntötte, hogy megváltja népét. Úgy kell ezt érteni, mintha más helyett fizetnéd ki a tartozást. Lenyűgöz Isten elkötelezettsége. Jézus Krisztusra gondolok. Ma is egy világ választja el Isten ígéreteit és a nép reakcióját. Egyedül van az Úr, mint Jézus a kereszten. Fölösleges volna tennie értünk bármit is. De ő az Úr, számára nincs lehetetlen.
Fohász: Bűneim rabszolgája vagyok, Uram. Ha hallom a jó hírt, ígéreteidet, sokszor kishitűen, közömbösen fogadom. Én lehetetlen vagyok, de számodra nincs lehetetlen. Szentlélek Isten, erősítsd hitemet, hogy elfogadjam teljesen, amit az Úr Jézus tett értem. Hiszem már, hogy gyermekeddé fogadsz, hiszem már, hogy megváltottál. Te vagy az én Uram, Istenem. Ámen.
2025. augusztus 25., hétfő
2025. augusztus 25., címkék:2Móz 5 és Mk 15,20–32 (ÓSZ) „Nem ismerem az Urat, úgyhogy nem is bocsátom el Izráelt" (2). Mintha vizsgák sorozatát látnánk. Van-e bizalom a nép szívében az Úr iránt? Az első vizsga látszólag jól sikerül. Pedig nem lehetett könnyű bemenni a fáraó elé. De Mózes és Áron nem vegyíti, tisztán mondja el az üzenetet. Mert szólni kell alkalmas és alkalmatlan időben egyaránt (2Tim 4,2). A válasz megvető és kijózanító. A vizsgázók nyaka körül szorulni kezd a hurok. A fáraó nem mutat semmiféle fogékonyságot. Egyetlen eszköze: a hatalom; egyetlen célja: a haszon. Nem is lehet más a válasza, növeli a kényszermunkát. A második vizsga bukásközeli eredményt mutat. A felügyelők szavai belső megosztottságról tanúskodnak. Elfelejtik Istent, behúzzák nyakukat, mert a fáraó mennydörög. A harmadik vizsgán Mózest látjuk egyedül. Ő is elbizonytalanodik, de: imádkozik. Mert van, hogy csak a szívbéli bizalom marad. De az már elégséges.
Fohász: Tudom, Atyám, hogy voltak a mainál keményebb idők. Sok ilyen fáraó pusztította választott népedet. De minden idő megmutatja, bízunk-e Benned igazán. Jézusom, én vállalni akarlak Téged, mert Te is vállaltál engem! Ne engedd, hogy óvatosságból vagy félelemből elhalkuljak, csendben maradjak! Bízom ígéretedben: „Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt" (Mt 10,32). Ámen.
2025. augusztus 24., vasárnap
2025. augusztus 24., címkék:2Móz 4,18–31 és Mk 15,1–19 (ÓSZ) „Én ugyan megkeményítem a szívét, és nem akarja majd elbocsátani a népet, de te mondd meg a fáraónak: Így szól az Úr: Izráel az én elsőszülött fiam” (21–22). A fáraó megkeményített szíve innentől a történet fontos motívuma. Az uralkodó konok, majdhogynem elvakult: a saját hatalmában bízik. Kétségtelenül jelentős politikai ereje van. Most még nem sejti, hogy milyen gyorsan elillan. Az Úr viszont be akar mutatkozni népének és Egyiptomnak. Egy nagy hatalmú ellenfélen szeretné megmutatni erejét. Hogy ne legyen kérdés: nincs nála hatalmasabb. A megkeményített szívről szólva ki kell mondanunk: nem mindenkié a kegyelem. Ez szikár tény. Ezt mutatja az emberekkel kapcsolatos általános tapasztalat is. Aki nem hiszi, mesében él. Nekem nehezebb megemésztenem azt, hogy Isten népével szinte mindig ugyanaz történik. Ha ellenállást tapasztal, erősödik; ha elnyomást él át, gyarapszik, ha szükségei jellemzik, csodákat lát. Miért? Miért kell mindig a hidegzuhany, hogy fölébredjünk? Fohász: Meghajtott fővel állok meg előtted, Istenem. Ki vagyok én, hogy kérdezzelek? Igen, ez a valóság: van, akinek kemény marad a szíve még a Te szavadra, még a Te szeretetedre is. Talán én is, mindnyájan ezt érdemelnénk. De Te ébresztgetsz bűneim álmából. Puhítod szívem keménységét. Való igaz, fájdalmas eszközökkel, hiszen nagyon kemény az én szívem. Ámen.
2025. augusztus 23., szombat
2025. augusztus 23., címkék:2Móz 4,1–17 és Mk 14,66–72 (ÓSZ) „Én pedig a segítségetekre leszek a beszédben, és megtanítalak benneteket arra, hogy mit cselekedjetek" (15). Az önbizalmat manapság nagyon fontosnak tartják a sikerekhez. Légy magabiztos, ez az első szabály. Azonban sokan úgy érzik, még akik magasra is jutottak, hogy szenvednek a hiányától. Mert mélyen, belül bizonytalanságot hordozunk. Mózes is. Úgy érzi, alkalmatlan. Az Úr azonban nem az önbizalmát pumpál- ja fel. Bizonytalanságát nyitott ajtónak tekinti szívébe. Hiába kap különleges jeleket, Mózes kifogásokat keres: bizonytalan, hogy miként fogadják; képességeit korlátoltnak tartja. „Kívül harcok, belül félelmek" (2Kor 7,5). Az Úr jól tudja ezt, mégis őt akarja küldeni. Mózes része nagy tervének. Segítőt állít mellé, tehát csapatot szervez. Íme, Isten egyszerre cselekszik puhán és határozottan. Használni tudja Mózest úgy, ahogy van, miközben alkalmassá teszi őt. Gondold végig ezt a kettősséget!
Fohász: Mindenható Istenem! Sokszor érzem, hogy alkalmatlan vagyok. Mikor bátorítanál, nem figyelek, vagy csitítalak. Ezért nem látom sikeresnek magam. De most meg kell köszönnöm igédet. Hiszem, hogy Te meg tudsz erősíteni. Hiszem, hogy terved van az életemmel. Hiszem, hogy minden kifogásom ellenére alkalmassá formálsz. Köszönöm! Ámen.
2025. augusztus 22., péntek
2025. augusztus 22., címkék:2Móz 3 és Mk 14,53–65 (ÓSZ) „Látta ugyanis, hogy a csipkebokor tűzben ég, de mégsem ég el a csipkebokor" (2). Gazdag az üzenet, én sok fontos dologról mégsem teszek említést. Elnézést! De ami adatott, azt továbbadom. Ha az élő Istennel vagyunk kapcsolatban, akkor – azt hiszem – igaznak kell lennie a hitéletünkre, a szolgálatunkra, ránk magunkra, hogy „ég, de mégsem ég el". Ha Istennel élünk, bár lobogunk, de ő nem hagy kiégni. Ha már emészt, perzsel, fájdalmat okoz, akkor az Úrral való kapcsolatodban van a hiba. Nélküle akartál őérte élni. De ezt ő nem akarja! Hagyj mindent, és újítsd meg vele a kapcsolatodat! Ha az igére azt mondod, „perzselő tűzzé vált szívemben" (Jer 20,9), az jó hajtóerő. Ha Kálvinnal vallod: „szívemet égő áldozatul neked ajánlom, Uram", az a hála kifejeződése. Ha Te vagy a meggyújtott lámpás a lámpatartóban (Mt 5,15), akkor a helyeden vagy, folytasd, amit teszel. De ha már felemészt, áll meg, mert nem Istennel jársz!
Fohász: Uram, régi természetem szerint hajlamos vagyok nélküled élni. Van úgy, hogy elhitetem magammal, hogy minden, amit teszek, az szerinted helyes, azt Neked teszem. Kérlek, állíts meg, ha nélküled próbálok élni, hinni. Kérlek, állíts meg ha már emészt, perzsel és fájdalmat okoz az, ami a legnagyobb öröm volna. Hogy melletted élhetek és szolgálhatok. Ámen.
2025. augusztus 21., csütörtök
2025. augusztus 21., címkék:2Móz 2 és Mk 14,43–52 (ÓSZ) „Mózesnek nevezte el" (10). Megszületik egy kisfiú. Esélytelennek tűnik népével együtt. Sorsuk egyaránt lehetetlen. De mégis megmutatkozik a remény a reménytelenségben. Isten nélkül nincs esélyünk arra, hogy életünkkel való nagyszerű tervét betöltsük. Remélem, ez nem újdonság a számodra. Van terve Veled, nem kell lemaradnod róla. Isten nélkül nincs esélyünk arra, hogy szent akaratába belesimuljunk. Remélem, tudod, hogy Neked kell alkalmazkodnod őhozzá. Engedelmeskedj neki, és akarata megmutatkozik Rajtad. Isten nélkül nincs esélyünk arra, hogy pusztító bűneinket meghaladjuk. Nem tudjuk legyőzni természetünket. Látszólag el kell veszítenünk mindent. Azt is, hogy tervét betöltsük. Remélem, hiszed, hogy kegyelmét mégsem csorbíthatjuk ki. Nagyobb a szeretete, mint bűneink terhe. Senki nem akadályozhatja meg Istent sem Mózes, sem a Te életedben!
Fohász: Istenem! Köszönöm, hogy számodra nincs esélytelen ember, nincs lehetetlen helyzet, ezért én sem vagyok reménytelen állapotban. Belátom, hogy életemmel sokszor megtagadtalak. Ezért köszönöm, hogy továbbra is van terved velem. Szeretnék hálából Neked engedelmeskedni mindenben. Hiszem, hogy bűneim sem választhatnak el Tőled. Ámen.
2025. augusztus 20., szerda
2025. augusztus 20., címkék:2Mózes 1 és Mk 14,26–42 (ÓSZ) „De a bábák félték az Istent, és nem cselekedtek úgy, ahogyan Egyiptom királya meghagyta nekik, hanem életben hagyták a fiúgyermekeket" (17). Talán szórt a figyelmem, ezért emelek ki három üzenetet. A bábák szerint:„Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek" (ApCsel 5,29). Hol vagyunk mi ettől? Nehogy megbántsuk a hitetleneket, hát megkerüljük Isten akaratát. A missziót szórakoztatással cseréljük fel. Mitől félünk? Nem tudjuk, hogy a bábák egyiptomiak vagy héberek. De azt olvassuk, a választott népen kívül is vannak, akik félik Istent. Bizony, manapság a kívülállók sokszor megszégyenítenek minket. Mitől félünk? A gyermekek születése az ige szerint áldás. A mesterséges születésszabályozás ellentmond a „szaporodjatok, sokasodjatok" (1Móz 1,28) áldást hozó parancsának. Nehéz idők járnak, mondják a fiatalok. Pedig a szívek kényelmesek és önzők. Mitől félünk?
Fohász: Uram, erősítsd meg hitemet, hogy mindenben Neked engedjek, és ne féljek mindig Téged választani. Uram, bocsáss meg, hogy nekem kell tanulnom a hitetlenektől, és nem én vagyok számukra példa. Uram, népünk halált és kárhozatot arat, segíts, hogy Téged és az életet válaszszuk. Kérlek, gyermekáldással gyarapíts népünket, egyházadat. Ámen.
2025. augusztus 19., kedd
2025. augusztus 19., címkék:1Móz 50 és Mk 14,12–25 (ÓSZ) „Kérünk, bocsásd meg testvéreid hitszegését és vétkét, hogy rosszat követtek el ellened" (17)! Eddig úgy tűnt, hogy ez egy lezárt ügy. A testvérek bocsánatot kértek Józseftől, és ő megbocsátott. Az Úr szeretetében kölcsönösen békességre jutottak. Hogy újra előjött az eset, mégsem baj. Tanuljunk belőle! Az elkövetett bűn emléke Jákób halála után fölparázslott. A testvérek félni kezdtek József vélt bosszújától. A bizalmatlanság áporodott levegője járta át kapcsolatukat. Úgy tűnik, akinek nagyobb a sérelme, megbocsátásával az tudja közvetíteni az eredetit, Isten bocsánatát. Ha valamely bevallott bűnünkre bocsánatot nyertünk, ne szedjük elő, ne vonjuk ki az Úr kegyelmének hatásköre alól! Az ő szeretetében kételkedik, aki így tesz. József újra emlékeztette testvéreit: az Úr a galád emberi tervet jó eredményre vezette. Jóra használta. Ha valóban hiszel, engedd el bűnödet, ne kételkedj Isten jóságában!
Fohász: Kegyelmes Jóatyám! „Ahogy a kutya visszatér okádására" (Péld 26,11), úgy emlegetem fel, úgy forgatom magamban megbánt, megvallott és Jézus Krisztus által megbocsátott bűneimet. Ezzel csak a Te irgalmadat kisebbítem magamban és mások szemében. Bocsásd meg, Uram, kicsinyhitűségemet! „Légy irgalmas nekem, bűnösnek (Lk 18,13)! Ámen.
2025. augusztus 18., hétfő
2025. augusztus 18., címkék:1Móz 49 és Mk 14,1–11 (ÓSZ) „Ezt mondta el nekik apjuk, amikor megáldotta őket, mindegyiket a ráillő áldással áldotta meg" (28). Mit jelent az, hogy ráillő áldást kapott mindegyik fiú? Azért illik rájuk, mert ez következik a múltjukból, ilyen a személyiségük? Vagy azért, mert ez lesz a jövőjük, ilyen a sorsuk? Azt hiszem, benne van mindkettő. Az Úr tisztán lát az időben előre és hátra is. Mindenesetre jó volna, ha szavaink újra áldást hordoznának. Isten erejét és akaratát közvetítenék. Hát, legyen: mondjunk egymásnak igaz dicséreteket! Minél többet. Csak a végső lehetőség maradjon a kritizálás. A bántó megjegyzéseket teljesen felejtsük el. Mert sokszor ismételt szavainknak erős hatása van a hallgatóságra, idővel bekövetkezhetnek. Imádkozzunk egymért! Aztán úgy dicsérjünk, hogy igazat szólunk! S ha az Úr is egyetért ezekkel, szavaink áldássá lehetnek. Ez a legkevesebb, amit a jobb jövőért tehetünk. Legalább ezt tegyük meg!
Fohász: Szerető mennyei Atyám! Adj nekem tiszta látást, igaz gondolatokat, ha felebarátaimra tekintek. És adj igaz szavakat, amikor megszólítom őket. Hadd tudjak igazat szólva dicsérni! Mert tudom, hogy a lelketlen kritika nem használ. Kérlek, vedd ki a szívemből és számból a bántó, ocsmány beszédet. Ezek csak belső romlottságomat mutatják. Ámen.
2025. augusztus 17., vasárnap
2025. augusztus 17., címkék:1Móz 48 és Mk 13,21–37 (ÓSZ) „Izráel kinyújtotta a jobb kezét, és Efraim fejére tette, pedig ő volt a kisebbik. A bal kezét meg keresztbe rá Manassé fejére tette, pedig Manassé volt az elsőszülött" (14). No, ne! Ismétli magát a történelem. Jákób elköveti édesapja, Izsák tévedését. Nem lát már jól, fordítva, keresztbe tett kézzel áldja meg unokáit, József fiait. Annyi a különbség, hogy Izsák öntudatlanul cselekedett, Jákób meg tudatosan. Ha úgy vesszük, ez még nagyobb hiba. Igaz, hogy a kisebb, Efraim hosszú idő múltán az északi országrész vezető törzse lesz, de ez utólagos magyarázkodás. Mert nem ez volt a szokás, nem ez volt a rend, nem ezt volt a helyes rangsor. A Te életedben történt ilyen tévedés? És ha most visszatekintesz, áldást vagy büntetést látsz benne? Képes vagy meglátni életedben Isten kiválasztó kegyelmét? Mert minden úgy van jól, ahogy ő cselekszik. Mert a történet idáig sem jutott volna el, ha Izsák nem Jákóbot áldja meg.
Fohász: Uram, ünnepelni szeretnélek, mert mindig Neked van igazad, mert minden úgy jó, ahogy Te cselekszel. Csak arra kérlek, segíts megértenem, ami velem történt. Tudod, szűkös az én értelmem. Mert mindarra, ami velem történt szeretném Jézussal mondani, hitvallásként, teljes szívemből: „igen, Atyám, mert így láttad jónak" (Lk 10,21). Ámen.
2025. augusztus 16., szombat
2025. augusztus 16., címkék:1Móz 47 és Mk 13,1–20 (ÓSZ) „Vándorlásom éveinek a száma százharminc esztendő. Életem rövid volt, tele rossz napokkal. Nem értem el atyáim vándorlása éveinek a számát" (9). Egy öregember keserű beszédének hangzik Jákób bemutatkozása. Túl sok minden történt vele. Csalások, árulások, szenvedések szegélyezik hosszú életét. Egyébként valóban rengeteg kilométer van a lábában. Viszont amikor ősei vándorlásáról beszél, akik szintén nagy utat tettek meg a térképen, átértelmezzük szavait. Már nem csak illendően hallgatjuk, mint a nagy öregeket, akiknek kár ellentmondani. Amint ő és ősei, mi is jövevények vagyunk. Idegenben élünk. Még akkor is, ha hosszú életet kaptunk alig mozdulva szűkebb szülőföldünkről. Ez az idegenség rövidnek és rossz napokkal telinek mutatja életünket. De ez az idegenség csak Isten országának küszöbéig tart. Ott, nála van az ígéret földje, egyedüli békés otthonunk. Mindörökké, tele jó napokkal.
Fohász: Uram, ígéreteidben talál békességre nyugtalan szívem. Mert repül az idő, és nem fiatalodom. Mert rossz napokat élek, és alig találom azt, ami jó. De ha Rád emelem tekintetem, bízni kezdek. Tudom, hová tart az életem. Hozzád. Mennyei hazámba. Ahol örök boldogságban Veled lehetek mindörökké. Ámen.
2025. augusztus 15., péntek
2025. augusztus 15., címkék:1Móz 46 és Mk 12,35–44 (ÓSZ) „Izráel tehát útnak indult mindenével, amije csak volt, és amikor Beérsebába ért, áldozatokat mutatott be atyja, Izsák Istenének" (1). Jákób, más néven Izráel meghozta az ésszerű döntést, elindul Egyiptomba. Földje déli határához érve azonban Isten tanácsát kéri. Mintha megfordult volna a helyes sorrend. Előbb az emberi döntés, utána az elkért áldás. Mintha mi is automata üzemmódban működnénk. Eszünkbe jut vezetést kérni Istentől? Te miben kérted legutóbb a tanácsát? Egyáltalán, kérted valaha? Izráel az Úr engedélye nélkül nem lépi át a határt. Azonban kezdeti döntését megelőzte valami nagyon fontos: Isten már ígéretet tett neki. Ezzel a bizalommal indul útnak. Tudja, hogy csak akkor lesz áldás az életén, ha Isten vele lesz. Beérsebában ebben kap megerősítést. Nélküle egy tapodtat sem szabad tennie. Ha éppen elakadtál valamiben, most már tudod, mit kell tenned! Emlékezz és kérj vezetést!
Fohász: „Uram, te megvizsgálsz és ismersz engem. (...) Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra" (Zsolt 139,1.3). Tudod, miben van lemaradásom, miben akadtam el, miből nem találom a kiutat, merre kellene mennem. Kérlek, segíts! Nem szeretnék többé a Te akaratod ellenében élni. Rád bízom magad, vezess engem! Ámen.
2025. augusztus 14., csütörtök
2025. augusztus 14., címkék:1Móz 45 és Mk 12,28–34 (ÓSZ) „Jöjjetek már közelebb hozzám" (4)! József egyiptomi kinézete csak az egyik ok. A másik a testvérek bűntudata, szégyenérzete. Ezért esik nehezükre az ölelésig közeledni egymáshoz. Pedig készen van már a bocsánat. Bizonnyal Te is szenvedsz attól, hogy akiktől várod, akiktől jólesne, nem kapod meg a lelki közelséget. Sokat csalódtál már. És éppen őbennük! Az őszintétlenség, sőt a hazugságok távolságot képeznek köztetek. Pedig vágysz rá, hogy túllépjetek az egészen. De az ölelés, a felszabadító sírás őszinteség nélkül nem érhető el. Marad hát számodra az imádság. Élj vele, kérlek! Évtizednyi idő telt el, míg József és testvérei eljutottak idáig. Ők is csak azért, mert Isten cselekedett. „Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok" (Jak 4,8). És egymáshoz is csak rajta keresztül közeledhetünk. Én próbáltam már mindenfélét. Trükköket a békességért. De nincs más mód. Közeledj először az Úrhoz!
Fohász: Mindenható Istenem! Őket hozom eléd, akikkel akaratom ellenére sem tudok békességben élni. Őket, akikkel nem tudjuk megölelni egymást. Mit tegyek Uram? Csak Benned bízhatok. Ha én hibáztam, bocsáss meg, és munkáld, hogy ők is megbocsássanak! Azt tudom, hogy engem megbántottak, készítsd el hát az én szívemben is a megbocsátást! Ámen.
2025. augusztus 13., szerda
2025. augusztus 13., címkék:1Móz 44 és Mk 12,18–27 (ÓSZ) „Isten hozta napvilágra szolgáid bűnét" (16). Az elrejtett serlegről olvasva talán bosszút vélsz felfedezni József viselkedésében. Hadd csillapítsam az eddigi, sérelmeket felhalmozó emberismeretedből fakadó gyanakvásodat! József itt és most Isten eszközeként cselekszik. Képies nyelven: József Isten kitárt karja a testvérek felé. Az Úr pedig éppen szorít ölelő karján. Hogy kisajtolja a testvérekből az ellágyulást: az őszinteséget és a bűnvallást. Bizony: Júda könyörgését is. Aki – a későbbiek alapján nyugtázni merem, hogy – mindnyájuk nevében szól. És Te? Mikor feledkeznek végre bele Isten ölelésébe? Meddig lógatod még bűnös karjaid? Lelkileg kamasz az, aki így tesz, aki ellenáll. Mikor viszonzod végre Atyád ölelését? A júdabeli Jézus közbenjárt Teérted is. Kitárta karját a kereszten. Valld meg bűneid, mert él ő, aki életét adta, hogy megbocsáttassanak!
Fohász: Irgalmas Atyám! Vádol a lelkiismeretem. Vétkeztem minden lehetséges módon. Nevedre szégyent hoztam, felebarátaimat megbántottam. Elítélem magam, de vágyom irgalmadra. Bocsáss meg nekem! Ölelj magadhoz, nem utasítalak el többé! Csak Te szeretsz úgy, amint vágyom rá! Köszönöm! Ámen.
2025. augusztus 12., kedd
2025. augusztus 12., címkék:1Móz 43 és Mk 12,1–17 (ÓSZ) „Legyetek nyugodtak, ne féljetek" (23)! Át kell mennünk a próbatételeken. Mert piszkosak vagyunk, mert csak így tisztulhatunk. Ezért jó felismerni, hogy nem ellenünkre, hanem értünk használja Urunk a próbákat. József családját a nehéz életkörülmények, a gazdasági helyzet szorítja rá, hogy cselekedjen. Jellemző: próbálkoznak a halogatással, és más, tipikus megoldásokkal, lásd: ajándékok – de ekkor már isteni kényszerek munkálnak. A próbatétel pedig kinek így, kinek úgy adatik. Nem kerülhetjük meg: fájnia kell. Jákóbnak el kell engednie Benjámint. A testvéreknek meg ragaszkodniuk kell egymáshoz. És mindennek hátterében ott morajlik bűntudatuk. De hála legyen Istennek, hogy ilyenkor megszólal egy váratlan, biztató hang: „ne féljetek"! Mert meg kell, hogy szülessen bennük a bizalom: Isten megbocsát. „Adja a Mindenható Isten, hogy" Te is irgalomra találj a megérdemelt ítélet helyett!
Fohász: Kegyelmes Jóatyám! Békítsd meg szívemet, hadd lássam próbatételnek azt, ami eddig bántásnak, akadályoztatásnak, gondnak, fájdalomnak tűnt. Köszönöm, hogy nem mondtál le rólam, köszönöm, hogy tisztogatni akarsz. Rám fér. Csak arra kérlek, vigyázz rám, mert nagyon gyenge a hitem, a kitartásom és állhatatosságom. De reményemmel Beléd kapaszkodom. Ámen.
2025. augusztus 11., hétfő
2025. augusztus 11., címkék:1Móz 42 és Mk 11,27–33 (ÓSZ) „Bizony, a testvérünkért bűnhődünk most" (21). Amíg vádol a lelkiismereted, addig van remény. Amikor aztán felismered, szorító körülményeidben Isten cselekszik, hogy szembenézz magaddal, az már a bűnbánat kezdete. És amikor meglátod, hogy ez próbatétel, nem kísértés, akkor tudod elfogadni a kegyelemet. Ma feszült helyzetekről olvasunk, mégis örömmel nyugtázzuk, hogy Isten nem mond le róluk sem. József testvéreiről. Vajon megváltoztak-e? Hogyan viselkednek olyan helyzetekben, amelyekbe Isten próbatételként vezeti őket? Mint a falnak rúgott labda, amely mindig visszapattan. Mint a radioaktív anyag, amely elásva is sugárzik. Ilyen a bűn. József testvérei Egyiptom hallatán ezért néznek egymásra. Hiszen odavitték testvérüket, akit halottnak hazudtak. És ezért említik testvérüket, amikor Egyiptomban testvériségüket éri kihívás. Amíg vádol a lelkiismeretük, addig van remény.
Fohász: Jóságos Atyám! Bevallom előtted, hogy nyomorult, bűnös ember vagyok. Mintha nem ismernélek: úgy élek, úgy cselekszem, úgy beszélek. Elhatároztam már, hogy megváltozom, mert akkor jobb lesz. De mindhiába. Kegyelmedre vágyakozom. Bocsáss meg nekem Jézus Krisztus áldozatáért. Szentlelkeddel újíts meg engem, hogy a Te dicsőségedre éljek. Ámen.