2025. április 9., szerda
2025. április 09., címkék:Ez 39 és Lk 22,1–6 (ÚSZ) „A Sátán pedig bement Júdásba, akit Iskáriótesnek neveztek, és egyike volt a tizenkettőnek. Elment, és megbeszélte a főpapokkal és a templomőrség vezetőivel, hogyan adja őt a kezükre" (3–4). Nehéz megérteni, hogyan jutott el Júdás oda, hogy elárulja Jézust. Mindennap mellette volt. A Sátán sugallata mellett ismerte azt a másik, szelíd hangot is, amely a békességet, az üdvösséget hirdette, hiszen Júdás egyike volt a tizenkettőnek. De valamiért elbizonytalanodott Jézus követésében, megrendül. Ezt a rést használja ki a kísértő. Júdás feltárhatta volna Jézusnak belső vívódásait, de nem tette, úgy gondolta, hogy majd megbirkózik ezzel, elrendezi magában. A gonosz pedig hatalmába kerítette. Gyengének bizonyult. Figyelmeztet hát mindnyájunkat az ige: „Vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el: álljatok ellene a hitben szilárdan" (1Pt 5,8–9).
Fohász: Úr Jézus, kérünk, őrizz meg minket a földi siker, a pénz csalóka vágyától, hogy az örökkévalót soha fel ne adjuk a mulandóért; végtelen szeretetedet fel ne áldozzuk semmit sem érő emberi elismerésért, dicséretért. Erősíts minket hitünkben, hogy megállhassunk a Sátán minden kísértésével szemben! Ámen.
2025. április 8., kedd
2025. április 08., címkék:Ez 38 és Lk 21,29–38 (ÚSZ) „Vigyázzatok magatokra, nehogy szívetek elnehezedjék mámortól, részegségtől vagy a megélhetés gondjaitól, és hirtelen lepjen meg titeket az a nap" (34). Jézus folytatja a második eljövetelével kapcsolatos jövendöléseit. Idáig sem kertelt, most viszont egészen lényegre törően inti tanítványait a jövővel kapcsolatban. Felvázolja, hogy hogyan érdemes készülni az Emberfia eljövetelére. Két nagyon ismert emberi viselkedést tár a tanítványok elé, amellyel kapcsolatban óva inti a tizenkettőt. Az egyik az élvezetek mámora, a másik pedig a megélhetés gondja. Ha valaki csak az élvezeteknek él, és mindent az e világi örömökben szeretne megtalálni, annak könnyen eltorzulhat az értékrendje, és megfeledkezhet az Úrról. Ám a másik véglet is veszélyes, mert ha mindig csak a megélhetés gondjaival, a hétköznapok próbáival foglalkozunk, akkor szintén csapdába estünk.
Fohász: Drága Urunk, Te tudod igazán, hogy mi az, ami fontos a számunkra, milyen céllal élünk igazán. Hadd álljunk oda ma a Te világosságodba! Mutasd meg, hogy milyen fogyatkozása van a hitünknek, ismeretünknek, engedelmességünknek! Köszönjük, hogy a Te kezedben van a jelenünk és jövőnk. Szeretnénk teljesen életünket Rád bízni. Ámen.
2025. április 7., hétfő
2025. április 07., címkék:Ez 37 és Lk 21,25–28 (ÚSZ) „És akkor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőben nagy hatalommal és dicsőséggel" (27). Az Emberfia olyan vártalanul érkezik, mint ahogyan a tolvaj szokott éjszaka megjelenni. Meglepetésszerűen és hirtelen, olyankor, amikor nem is számítanak rá. Ahogyan éjjel a villámlás meglátszik az egész égbolton, úgy az ő megjelenése is mindenki számára látható lesz. A Jelenések Könyve így fogalmaz: „Íme, eljön a felhőkön, és meglátja minden szem, azok is, akik átszegezték" (Jel 1,7). Jézus abban az új, feltámadott és megdicsőült mennyei testben jelenik majd meg, amelyben a mennybe ment. Első eljövetelekor alázatban, istenségét elrejtve jelent meg, az emberlét nyomorúságát és a gyalázatot is vállalva. De második eljövetele- kor a világ Uraként jön el, és minden okoskodás meg vitatkozás elnémul majd. Akkor azok is, akik nem hittek benne, kénytelenek lesznek térdet hajtani előtte. Vajon mi hol leszünk akkor?
Fohász: Köszönjük, Úr Jézus, hogy a mi javunkra vagy a mennyben, ugyanakkor a Te Igédre, Szentlelkedre, fenségedre, dicsőségedre nézve soha nem távozol el tőlünk. Adj a szívünkbe több hitet, több lelkesedést, hogy ha jössz, akkor készen legyünk. Ámen.
2025. április 6., vasárnap
2025. április 06., címkék:Ez 36 és Lk 21,20–24 (ÚSZ) „Akkor azok, akik Júdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe, és akik a városban vannak, menjenek ki onnan, akik pedig vidéken vannak, ne menjenek be oda" (21). Az ítélet elkerülhetetlen, de az Úr Jézus még mindig arra figyelmeztet, hogy az övéi meneküljenek az eljövendő pusztulás elől. Nem mindennapi, félelmet gerjesztő képek tárulnak elénk, mégis az a reményünk, hogy semmilyen pusztulás sem választhat el minket a mi Üdvözítőnktől, aki vissza fog jönni, hogy teljessé tegye örömünket és megváltásunkat. Ne féljünk, őt várjuk! Addig is ebben a várakozásban telik az idő a legjobban.
Fohász: Köszönjük, Atyánk, hogy bizalommal hozhatjuk eléd személyes gondjainkat, országunk, népünk terheit és jövőjét. Bízunk a Te végtelen kegyelmedben, meg nem érdemelt szeretetedben. Ámen.
2025. április 5., szombat
2025. április 05., címkék:Ez 35 és Lk 21,5–19 (ÚSZ) „De ez alkalom lesz nektek a tanúságtételre. (...) Állhatatosságotokkal nyeritek meg majd a lelketeket" (13.19). Amikor ezeket a sorokat írom, a szomszédos országokban árvíz sújt. Sokan szinte mindenüket elveszítették. Ijesztő hírek mindenfelé. A megpróbáltatás ideje ez. Jézus tanítványai figyelmét a nyomorúságok felé tereli: háborúk, lázadások, nemzet nemzet ellen, ország ország ellen támad. Lehetne ezt még egyáltalán fokozni? Mi lesz a világgal, és mi lesz velünk? Jézus azt mondja ezekről, hogy meg kell lenniük, de nem ez a vég. Viseljétek türelemmel, amit viselnetek kell, szenvedjétek el, amit kikerülni nem lehet, és változtassátok meg, ami rajtatok áll, de maradjatok meg Krisztus követőiként, mert állhatatosságotokkal nyeritek meg majd lelketeket. Isten a jó napokban és üldözésekben egyaránt mennyei Édesatyánk: vigyáz ránk, és azt várja tőlünk, hogy tegyük meg, ami a mi dolgunk, a többit pedig bízzuk rá, ő kivezet minket minden bajból.
Fohász: Arra tanítottál, Urunk, hogy jönnek megpróbáltatások, nehézségek, üldöztetések. Kérünk, Téged, hogy növeld a hitünket, adj nekünk bölcsességet, hogy a próbák között megállhassunk, tudva, hogy Tőled senki és semmi el nem választhat. Ámen.
2025. április 4., péntek
2025. április 04., címkék:Ez 34,11–31 és Lk 21,1–4 (ÚSZ) „Ő azonban szegénységéből mindent beledobott, amije volt, az egész vagyonát" (4). Amikor Jézus figyel, akkor ő nemcsak néz, hanem lát is. Látja, ami a felszín alatt van. Ő mélyre lát. Látja a szív szándékait, gondolatainkat, indulatainkat. Jézus a szívek és a vesék igazságos vizsgálója (Zsolt 7,10). Urunk látta, ahogy a sokaság, a gazdagok és ez a szegény özvegyaszszony a perselybe dobta adományát. Az is világos előtte, hogy ez a szegény özvegyasszony mindenét átadta az Úrnak. Nem sokat dobott, csupán két fillért. Hogy másnap mit eszik, azt még nem tudta, de hitt benne, hogy Isten majd gondoskodik róla. Jézust nem az adományok hatották meg, hanem az a lelkület, amellyel az özvegyasszony adakozott. Van mit tanulnunk ettől a szegény özvegyasszonytól! Mert Istennek tetsző módon és mértékben ma is csak azok tudnak adni, akikben megvan a hit, hogy előzetesen meglássák Isten áldásait és gondviselő szeretetét.
Fohász: Köszönjük, Urunk, hogy a jókedvű adakozót szereted (2Kor 9,7). Azt, aki nem kényszerből, valamilyen nyomásra ad Neked, hanem önként. Egyszerűen azért, mert szeret Téged, hiszen Te előbb szerettél minket (1Jn 4,19). Ámen.
2025. április 3., csütörtök
2025. április 03., címkék:Ez 34,1–10 és Lk 20,41–47 (ÚSZ) „Óvakodjatok az írástudóktól, akik szeretnek hosszú köntösben járni, és szívesen veszik a köszöntéseket a tereken, szeretnek a zsinagógákban a főhelyeken ülni és a lakomákon az asztalfőn... Ezekre vár a legsúlyosabb ítélet" (46.47). Amikor Isten Igéje az ítéletről szól, akkor féltő szeretettel figyelmeztet bennünket arra, hogy egyszer mindannyiunknak meg kell majd állnunk ítélőszéke előtt. El kell számolnunk az életünkkel, az időnkkel, a javainkkal, tehetségünkkel, azzal, hogy miként éltünk ezekkel az ajándékokkal, mert mindent, amink van, az Úrtól kaptuk. Mit mond az írástudókról Jézus? Azt, hogy örömest járnak hosszú köntösben. Ezzel azt akarták kifejezni, hogy ők tekintélyes emberek. Az Úr viszont világosan látja, kinek-kinek mi van a szívében. Részt vehetünk alkalmakon, ismerhetünk számos éneket, s mindeközben is lehetünk komorak és örömtelenek. Sokan élnek úgy Jézus mellett, hogy ő nem lakik a szívükben.
Fohász: Bocsásd meg, Úr Jézus, hogy sokszor olyanok vagyunk, mint az írástudók. A külsőségekben minden rendben van, de belül zűrzavar és sötét indulatok uralkodnak. Köszönjük, hogy szeretetedből fakadóan nem hagysz minket ilyennek. Te tudsz minket átformálni, nekünk békességet, örömöt és boldogságot adni. Köszönjük, hogy Te senkit nem küldesz el magadtól! Ámen.
2025. április 2., szerda
2025. április 02., címkék:Ez 33,21–33 és Lk 20,27–40 (ÚSZ) „Isten pedig nem a holtak Istene, hanem az élőké. Mert az ő számára mindenki él" (38). A farizeusok kudarca után a szadduceusok tettek kísérletet Jézus tőrbe csalására. Ők nem hittek a test feltámadásában, és igyekeztek azt nevetségesnek beállítani. Jézus rájuk is pirít: Mózes öt könyvéből érveltek, de nem ismeritek jól az Írásoknak még az általatok kiemelt könyveit sem, mert az élő Isten magát Ábrahám, Izsák és Jákób Istenének nevezi. Az élő Isten pedig „nem a holtak Istene, hanem az élőké". Isten mindig az élet pártján áll. Ő örök életet adott nekünk Jézus Krisztusban, és azt akarja, hogy már ebben a világban megismerjük az ő hatalmát. Egyedül a megtérés segíthet rajtunk. Az élő Isten nélkül mindenben a halál arat. Isten Jézus Krisztusban legyőzte a halált, feltámadott. Tehát van örök élet! Nincs más vigasz, nincs más reménység!
Fohász: Urunk, mi, tükör által, homályosan látó (1Kor 13,12), halandó, törékeny emberek, köszönjük, hogy megismerhettük a Te kijelentésedet, és Szentlelked által bűnbocsánatot, új életet és örök életet ajándékoztál nekünk. Növeld a mi hitünket, hogy megragadhassuk ajándékaidat! Ámen.
2025. április 1., kedd
2025. április 01., címkék:Ez 33,1–20 és Lk 20,20–26 (ÚSZ) „Szabad-e a császárnak adót fizetnünk, vagy nem? (...) Ő pedig így válaszolt nekik: Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené" (22.25)! A nép vezetői mindent elkövettek, hogy találjanak valamit Jézusban, ami miatt vádolhatnák. Semmi jószándék és emberség nem volt bennük. Igazaknak tettették magukat, de ellenséges indulat volt mindnyájukban. Ám Jézus, ahogyan akkor, úgy most is átlát a szitán. Válasza a feltett kérdésre egyértelmű hitvallás. Minden Istené! Adjátok meg „Istennek, ami, Istené". Ez számunkra önmagában is örömhír, mert azt jelenti, hogy Te is kaptál valamit Istentől, amit visszaadhatsz neki. Elgondolkodtál már azon, hogy mi mindent kaptál Istentől? S ha igen, mit adsz neki hálából?
Fohász: Köszönjük, Úr Jézus, hogy életünk egyetlen helyzetében sem hagysz bennünket magunkra. Emeld fel a tekintetünket, hogy ne a bajainkra nézzünk, ne önmagunkra, ne az ellenségre, ne az elképzelt veszedelmekre, hanem Rád, akinek adatott „minden hatalom mennyen és földön" (Mt 28,18). Ámen.
2025. március 31., hétfő
2025. március 31., címkék:Ez 32 és Lk 20,9–19 (ÚSZ) „Megértették, hogy róluk mondta ezt a példázatot" (19). Jézus szava elérte a farizeusok szívét. Jól értették a példázatot, amit mondott, de mégsem arra indította őket, hogy magukba nézzenek, elszégyelljék magukat, és bűnbánattal Jézus lába elé boruljanak. Pedig szörnyű ítéletet helyezett Jézus kilátásba: elveszi tőletek Isten a nektek szánt örökséget, és másnak adja, mert nem tisztelitek őt, nem az dicsőségére éltek, Fiát pedig meg akarjátok ölni. Ezért elpusztít titeket, nem fogtok az övéi közé tartozni. Súlyos ez az üzenet. És mit váltott ki? Meg akarták ölni Jézust, mert arra nem gondoltak, hogy Isten Igéjét, legyen az áldás vagy ítélet, nem lehet megölni, semmissé tenni. Isten minden Igéje hozzánk is szól: vigasztal, támogat, figyelmeztet, megítél bennünket. Belőlünk mit vált ki? Haragot? Menekülést? Indítson inkább bűnbánatot, békét, hálát és reménységet – mint hűsítő, tisztító folyamokat!
Fohász: Atyánk, minden ígéreted igaz és beteljesedik, de a Jézusban való hitünk határozza meg, hogy ítéletet vagy kegyelmet hoz a számunkra. Bonts le bennünk minden gőgöt és ellenállást! Ámen.
2025. március 30., vasárnap
2025. március 30., címkék:Ez 31 és Lk 20,1–8 (ÓSZ) „Ne bizakodjék el nagyságában senki, ha a víz táplálja, mert mindenki halálra jut, a föld mélyébe azokkal az emberekkel, akik leszálltak a sírba" (14). Egyiptomot Ezékiel Asszíriához hasonlítja. Utóbbi erős és gazdag nagyhatalom volt, amely kiterjesztette uralmát más népekre, függővé téve azokat önmagától. Isteni uralomra törtek. Idővel azonban elbuktak, és Ezékiel azt üzeni, hogy Egyiptom is az ő sorsukra jut. De így jár mindenki, aki a mélység forrásaiból akar élni. Abból a mélységből, amelyben nincs meg Isten világossága (1Móz 1,2), amelyben nincs benne Isten, nincs benne Lélek és élet. A mélység vizei Istent nélkülöző források: emberi, gonosz vagy világi erők, gondolatok és szándékok. Aki ezekből él, akármilyen nagyra nőhet: halott marad, és végül úgyis elnyeli ez a mélység.
Fohász: „Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá" (Jak 1,17). Add, Atyánk, hogy mi mindent onnan, Tőled várjunk és fogadjunk el! Ámen.
2025. március 29., szombat
2025. március 29., címkék:Ez 30 és Lk 19,45–48 (ÓSZ) „Ezt mondja az én Uram, az Úr: Véget vetek a hatalmas egyiptomi népnek Nebukadneccar babilóniai király által" (10). Isten népe korának egyre szorongatóbbá váló politikai helyzetében nem Urában, hanem Egyiptomban bizakodott. Azt gondolta, és prófétái is azt hirdették, hogy Egyiptom képes lesz megállítani Babilóniát, és a segítségével ők is megmaradhatnak. Nem Istent kérdezték, nem hozzá fordultak megtartatásért, hanem Egyiptomhoz, aki azelőtt igazi segítséget soha nem nyújtott nekik. Pedig Isten egyszer már kimentette őket éppen Egyiptomból, átvitte őket a Vörös-tengeren, gondjukat viselte a pusztában, és bevitte őket az ígéret földjére. Ezért Isten Ezékiel által azt üzeni nekik és nekünk is: ha nem Istenben, hanem bármi másban bizakodtok, el fogtok pusztulni, mert Istennél semmi sem hatalmasabb. Minden az ő kezében van, még ítéletében is csak őhozzá menekülhetünk.
Fohász: Istenünk, add, hogy mindig mindenben Hozzád tudjunk fordulni, egyedül Benned reménykedjünk, mert aki Benned bízik, az soha nem szégyenül meg (1Pt 2,6). Ámen.
2025. március 28., péntek
2025. március 28., címkék:Ez 29 és Lk 19,41–44 (ÚSZ) „Mert jönnek majd rád napok, amikor ellenségeid ostromfalat emelnek körülötted, körülzárnak, és mindenfelől szorongatnak" (43). Érdekes: a mai igerészben Jézus Jeruzsálem és a templom pusztulásáról beszél, és erről olvasunk Ezékiel könyvében is. A kettő azonban nem ugyanaz. A különbség az említett események között 656 év. Ennyi idő telt el az első és a fogság után épített második templom lerombolása között. Ez azt jelenti, hogy Isten népe nem tanult a hibájából, bő fél évezred után ugyanolyan mélyre jutott. Isten újra felszámolja szent helyét közöttük. Ez a legfájdalmasabb – Istennek. Jézus sír. Ha pedig Jézus sír, az azt jelenti, hogy Isten sír. Rommá lesz minden, hogy a nép lélek és szív szerint újra Istenhez találjon. Jézus a megfeszítéséről mint a templom lerombolásáról beszél. Isten önmagát rombolja le – értünk. Feláldozza magát, hogy újra megtalálhassuk őt.
Fohász: Köszönjük, Istenünk, értünk bemutatott tökéletes áldozatodat és önfeláldozásodat! Dicsőség Neked, Jézus Krisztus, hogy meghaltál és feltámadtál a mi megmentésünkre! Ámen.
2025. március 27., csütörtök
2025. március 27., címkék:Ez 28 és Lk 19,28–40 (ÓSZ) „Felfuvalkodtál, és ezt mondtad: Isten vagyok én" (2)! Tírusz gazdag föníciai város, kereskedelmi központ volt kikötőkkel a Földközi-tengeren. Sok ügyes kézműves és mesterember lakta, Dávidnak is segítettek a palota, Salamonnak pedig a templom építésében. Gazdagságában, híres voltában azonban felfuvalkodott a város: azt gondolta magáról, hogy ő az isten. Vagyis azt, hogy kezében tartja sorsát és életét, hogy ura önmagának, és nincs szüksége az élő Istenre. Íme, az emberiség legősibb bűne! Ádám és Éva vajon nem azért ettek a tiltott gyümölcsből, mert olyanok akartak lenni, mint Isten? A Bábel tornyának építői vajon nem az égig törtek építményükkel? Mi vajon nem akarunk a saját irányításunk alatt tudni mindent? Isten azokat, akik magukat felmagasztalják, megalázza (Lk 18,14). Nyilvánvalóvá teszi erejét erőseknek és gyengéknek egyaránt. Az erőseket legyőzi, az alázatosakat felemeli.
Fohász: Urunk, segíts a hit bizalmával látni, hogy mi csak Benned lehetünk erősek és gazdagok. Csak Te teszel minket boldoggá. Egyedül Te magasztalsz fel minket. Őrizz meg bennünket a felfuvalkodottságtól! Ámen.
2025. március 26., szerda
2025. március 26., címkék:Ez 27 és Lk 19,11–27 (ÚSZ) „Akinek van, annak adatik, akinek pedig nincs, attól még az is elvétetik, amije van" (26). Mintha azt sugallná ez a mondat, hogy a gazdag még gazdagabb, a szegény még szegényebb lesz. Isten szájából azonban más értelmet nyer. A példázatbeli szolgáknak azt kellett volna tudatosítaniuk, hogy mindenük, amijük van, az Uruké, és annak arányában lesz nekik is több vagy kevesebb, ahogy Uruknak nő vagy fogy a vagyona. Így vagyunk ezzel mi is: mindenünk Istené. Ha jól gazdálkodunk javaival, mindig többet bíz ránk. Mik ezek a javak? Mindenünk: anyagi és eszmei értékeink, családunk, egészségünk, tehetségünk, képességeink, a bennünk lévő szeretet, a hit. Ha törődünk ezekkel, és forgatjuk ezeket: gyarapodni fognak. De ha nem becsüljük, természetesnek vesszük, nem használjuk, Isten visszaveszi tőlünk ajándékait. Nehogy akkor döbbenjünk rá, mi mindenünk volt, amikor már nem lesz!
Fohász: Urunk, add, hogy Neked tulajdonítsuk, megbecsüljük és felelősen éljünk mindazzal, amit nekünk adtál! Segíts ezeket lajstromba venni, hogy gondviselésed magasztaltassék és hálánk egyre növekedjék! Ámen.
2025. március 25., kedd
2025. március 25., címkék:Ez 26 és Lk 19,1–10 (ÓSZ) „Keresni fognak, de nem találnak meg soha többé! – így szól az én Uram, az Úr" (21). Az, hogy Isten megítélte saját népét, nem adhat okot más népeknek a csúfolódásra. Isten népe még az ítéletben is Istené marad, aki nem hagyja büntetlenül övéi kigúnyolását. Ítéletét viszont mindig a sajátjain kezdi. Népe bűne fáj neki a legjobban. Akiket elhívott, akiknek kijelentette magát, akik megismerték őt és törvényét, akik megélték féltő szeretetét, ingyen kegyelmét, azok nem hozhatnak rá szégyent. Ítélet és ítélet között azonban különbség van. A pogány népek, akik életük során nem ismerték fel Istent az egyetlenként, mindenek Uraként, örökre elvesznek: akik keresik, nem találják meg őket. Isten népe viszont soha el nem veszik. Az ítéletben megtisztítja, majd a világ négy tájáról újra összegyűjti az övéit, megkeresi elveszettjeit. Téged megtalált már, vagy még keres?
Fohász: Köszönjük, Urunk, hogy Krisztusban a Tiéid lehetünk! Add, hogy miattunk ne gyalázzák a Te neved! Inkább találjanak meg Téged rajtunk keresztül is mások, hogy örökre el ne vesszenek! Hadd töltsük be így küldetésünket! Ámen.
2025. március 24., hétfő
2025. március 24., címkék:Ez 25 és Lk 18,35–43 (ÚSZ) „Dávid Fia, könyörülj rajtam" (39)! A jerikói vak jobban látott, mint bárki más. Vakon is látta, hogy a názáreti Jézus „Dávid Fia", vagyis Isten által rendelt király. És nem átallott ezt kiáltásával fennhangon hirdetni. A Jézussal járó emberek viszont csitították, nehogy valami baj legyen. A vak tehát jobban látott, bátrabban felvállalta Jézust, mint azok, akik csodáit a saját szemükkel látták. A vak ember tudta, hogy Isten Fia mindenkinél hatalmasabb: a zsidó nép féltékeny lelki vezetőinél, a Római Birodalom hivatalosainál, a földöntúli láthatatlan erőknél. A vak ember hitt. Aki pedig hisz, annak minden lehetséges (Mk 9,23). Ezért is kérdezi meg Jézus: „Mit kívánsz, mit tegyek veled?" Szeme világát kérte, de annál többet kapott: megtartatást hite által. Mert aki Isten országát és az ő igazságát felismeri, annak ráadásként más is megadatik (Mt 6,33).
Fohász: Életünk legnagyobb ajándéka, Atyánk, hogy Jézus által gyermekeid lehetünk. Add, hogy bátran vallást tegyünk Róla! Köszönjük, hogy már hitvallásunk előtt, aztán ráadásként is annyi ajándékot kaptunk Tőled! Ámen.
2025. március 23., vasárnap
2025. március 23., címkék:Ez 24,15–27 és Lk 18,28–34 (ÓSZ) „Megtudjátok, hogy én, az Úr vagyok az Úr" (24)! A templom Isten jelenlétének a biztosítéka volt a nép számára, pusztulása ezért Isten elveszítését jelentette. Úgy gondolták, ez nem következhet be. Isten erős jelet adott nekik: Ezékiel feleségének halálát. Azt üzente: mivel nem tértetek meg, a templom pusztulása bekövetkezik, fájdalmatokkal egyedül maradtok; felejtsétek el a gyász szokásos rituáléját, mert eltávozom tőletek. Ezután Ezékiel elnémult, és Isten sem szólt, míg mindez valósággá nem vált. El sem tudjuk képzelni, milyen lehetett ez, a nép azt hitte végleg elveszítették az Urat. Ő azonban nem a halálnak, hanem az életnek az Istene. A templom pusztulása után érkezik is egy menekült, ez annak a jele, hogy lesz folytatás. Nem a templom szentségére, nem az üres rituálékra, hanem az Istennel való személyes kapcsolatra alapozva. Ezékiás pedig újra megszólal, és az Úr újra beszél általa.
Fohász: Köszönjük, Urunk, hogy nem hagysz el bennünket! Segíts, hogy bátor hitvallásunkkal és életünk bizonyságtételével ne tegyük hiábavalóvá hűségedet! Ámen.
2025. március 22., szombat
2025. március 22., címkék:Ez 24,1–14 és Lk 18,18–27 (ÚSZ) „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó az egy Istenen kívül" (19). Jézus ezzel az egy mondattal helyreteszi a gazdag ifjút, mert a fiatalember legnagyobb problémája, hogy meg volt elégedve önmagával, jónak tartotta magát, hiszen – elmondása szerint – megtartotta Isten törvényét. De hogyan tartotta meg? Megtartotta magának. Erre mutat rá Jézus. Isten törvénye ugyanis nem azért van, hogy megtartsuk, hanem hogy megcselekedjük és árasszuk magunkból embertársaink felé. Isten törvényét a világban a szeretet és könyörület által lehet megélni, soha meg nem elégedve. Nem is lehet eljutni az elégedettségre, mert nem könnyű másoknak adni a sajátunkból, önmagunkból. Minél több van nekünk, annál nehezebb. Nem is lehet eljutni az elégedettségre, mert sosem lesz elég, amit adhatunk. Istennel viszont minden lehetséges!
Fohász: Atyánk, köszönjük, hogy Te, aki a jóság, gazdagság és szeretet vagy, magadat adod nekünk Jézus Krisztusban! Általad vagyunk gazdagok, hogy gazdaggá tehessünk másokat. Egész hálás életünknek Te vagy a kiapadhatatlan forrása. Ámen.
2025. március 21., péntek
2025. március 21., címkék:Ez 23,36–49 és Lk 18,15–17 (ÓSZ) „Tisztátalanná tették szentélyemet, és meggyalázták szombatjaimat" (38). Isten népe azt a tiszteletet, szívbéli odaszánást, bizalmat és reménységet, amelyre egyedül Isten méltó, idegen isteneknek adta. Kiknek? Akiket lakomákkal, részegeskedéssel és erkölcs nélküli testiségben lehetett tisztelni. Akik némák voltak. Hát nem ilyen bálványoknak hódolnak ma is sokan? Nem a szabad, öncélú, fogyasztó életmód dívik ma a világban? Érezzem jól magam, legyen meg mindenem, ne korlátozzon senki, semmiben – ez a szlogen. Mert kényelmes, egyszerű és nekem így jó. De mindez ijesztően üres. Mögötte a semmi tátong, mint egy fekete lyuk, amely végül magába nyel mindenkit, aki hódol neki. Aki nem szenteli meg a vasárnapot, az meggyalázza Istent, aki pedig eljár a templomba, de közben világi hiábavalóságoknak él, tisztátalanná teszi Isten szentélyét. És a saját testét: a Lélek templomát (1Kor 3,16).
Fohász: Istenem, tudom, elismerem: felelősség Hozzád tartozni. Segíts, hogy szentséges rendelkezéseiddel tisztelettel éljek, szentséges dolgaiddal tisztelettel bánjak! Mert ez méltó Hozzád, Atyám! Ámen.