Életüket kockáztatták, hogy életeket mentsenek…
2026. május 02., címkék:Április 19-én, vasárnap különleges alkalom volt a bősi gyülekezet életében: Nyitra, majd Pozsony után Bősre érkezett az az öt panelból álló kiállítás, amely a négy zsidómentő református lelkész munkásságát foglalja össze.
A Világosság református egyházi műsor 2026. május 3-ai ajánlata
2026. május 01., címkék:A Pátria rádióban vasárnap a 7.05-kor kezdődő műsor témái: a gonosz szolga, Egyértelmű arculat és következetes értékközvetítés, látogatóban a nagykaposi Kiskakas óvodában.
2026. május 31., vasárnap
2026. május 31., címkék:4Móz 26 és Róm 14,5–12 (ÓSZ) „De közöttük már nem volt senki azokból, akiket még Mózes és Áron főpap vett számba" (64). A 26. fejezetben a második népszámlálásról olvasunk, majdnem negyven évvel az első után. A sivatagi időszak alatti lázadásért kiszabott összes büntetés ellenére az izraeliták száma alig változott. Azonban egyes törzseket jobban érintettek a súlyos büntetések, mint másokat. Kórah nevének említése például szinte figyelmeztetésként hangzik. Másrészt itt látjuk a magyarázatot arra, hogy miért vannak Kórah fiainak zsoltárai: azért, mert nem halt meg minden fia. Bár hasonló a létszám, a nagy különbség, hogy az öreg generáció teljesen kihalt, kivéve Kálébet és Józsuét, a két kémet, akik bíztak Istenben. Tehát a hitetlenségnek egyértelmű következményei voltak. Minden morgolódásnak, panaszkodásnak és minden hitetlenségnek figyelmeztetésként és tanulságként kell szolgálnia számunkra!
Fohász: Könyörgöm, Uram, a megmaradásért, a Beléd vetett bizalom megmaradásáért, egyházam fenntartatásáért. Kérlek, töröld el a múltbéli vétkeket, és segíts, hogy a Te kezedbe adjuk jövőnket. Hiszen Te vagy egyedül örök és szent az idők végezetéig. Ámen.
2026. május 30., szombat
2026. május 30., címkék:4Móz 25 és Róm 14,1–4 (ÓSZ) „Fineás, Áron főpap fiának, Eleázárnak a fia elfordította haragomat Izráel fiairól" (11). Talán érthetetlen és értelmezhetetlen a történet a sok áldás után... Isten számos nagy embere esett el a történelem során a vágy bűne miatt, némelyikük életre szóló következményekkel: Sámson, Dávid, Salamon – és a lista ma is folytatódik. Ahogy az ókori Izráel népével is történt, ők sem mindig értékelik teljesen bűnük súlyosságát, és hajlamosak mentegetni és lekicsinyelni azt. Egy pontosabb fordítás szerint a szövegrész azt is jelentheti, hogy Izráel Baal-Peór igájába került. A nép hagyta magát megkísérteni Moáb lányaitól, de ami gyönyörűségnek tűnt számukra, az teherré vált. „Aki bűnt cselekszik, az a bűn szolgája" (Jn 8,34). De Fineás közbelépett; ő Áron unokája volt, akinek a fejére került a kenet olaja. Közbelépett, és elfordította a népről az Úr haragját.
Fohász: Köszönöm, Uram, hogy nagy bűnök idején is van, aki közbelépjen. Segíts, hogy velem, velünk ne folytatódjon a vágyaik miatt bűnbeesők listája. Könyörülj rajtunk. Ámen.
2026. május 29., péntek
2026. május 29., címkék:4Móz 24 és Róm 13,11–14 (ÓSZ) „Csak azt mondhatom, amit megmond az Úr" (13). A Heidelbergi Kátéban ezt tanuljuk: Isten nem aranyon vagy ezüstön váltott meg minket, hanem az ő Fia drága vérén. A szép próféciák ellenére úgy látszik Bálámnak nemcsak Bálák királlyal, a küldetésével és az áldásmondással volt problémája, hanem az ezüsttel és arannyal, a palotával és a világi gazdagsággal is. De közben saját magát is figyelmezteti, hogy nem mondhat mást, csak azt, amit az Úr parancsol. Ezek után pedig elmondja a legszebb „karácsonyi beszédet" Jákób csillagáról. Mert Isten valóban erősebb a sötétség, az arany és az ezüst hatalmánál. Bálám ezért tudja kimondani ezt a csodálatos próféciát, előre látva a Békesség Fejedelmét: „Látom őt, de nem most, szemlélem, bár nincs közel. Csillag jön fel Jákóbból, jogar támad Izráelből" (17).
Fohász: Köszönöm, Úr Jézus, hogy nem volt szükséged drága, e világi kincsekre, hogy megváltsd ezt a világot. Te mindig azt adod, amire szükségünk van, mert ma is egyedül Te vagy a Békesség Fejedelme. Ámen.
2026. május 28., csütörtök
2026. május 28., címkék:4Móz 23 és Róm 13,8–10 (ÓSZ) „Áldásra kaptam parancsot, s ha ő áld, meg nem másíthatom" (20). Bálám kijelenti, hogy Isten nem másítja meg szavát és akaratát ok nélkül egyik percről a másikra. Bálák király minden igyekezete ellenére áldását továbbra is kiterjeszti Izráelre. Izráelben nincs hamisság, álnokság. Az Úr mint király uralkodik népe közt, amelyet kiszabadított Egyiptomból, és nagy hatalommal védelmez. Ennek a népnek az Úr az Istene. Nélküle nem létezhetne. Egy nulla az semmi: ami azt jelenti, hogy nincs értéke. Hat nulla szintén semmi, de ha elé teszünk egy egyest, azonnal egymilliónk van! Így van ez Isten népével is. Isten nélkül nincs nép, nincs ember, nincs keresztyén. De Istennel nép is van. Egyetlen gonosz hatalom sem képes Jákób és Izráel ellen tenni semmit: Isten megáld bennünket, hogy mindenestül hozzá tartozzunk.
Fohász: Áldásra vágyakozó ember vagyok én is, Uram! Mikor a templomban állok áldásra készen, köszönöm, hogy nemcsak egy igét hallok, hanem Te magad vagy jelen. Köszönöm, hogy ezt semmi és senki nem változtathatja meg. Ámen.
2026. május 27., szerda
2026. május 27., címkék:4Móz 22 és Róm 13,1–7 (ÓSZ) „Csak azt mondhatod, amit én mondok neked" (35)! Bálám útjának két rendkívüli mozzanata van. Az egyik, hogy az Úr angyala egy mély és szűk hegyi úton ellenségesen útját állta, s ezt a stoptáblát Bálám szamara hamarabb meglátta, mint a nemzetközi celeb próféta. A másik különös dolog, hogy az angyal, aki szembeszáll Bálámmal, nem egy védelmező, erősítő figura. Ahogy a kerúb lángoló kardjával lezárja az Éden kertjét, úgy áll az angyal kivont kardjával Bálám útjába. Egy lezárt kert, egy elzárt út: ez is lehet angyali élmény. Mindez mesésnek tűnik, de van mondanivalója. Vonakodó magatartásából Bálám megértette, milyen veszedelmes és felelősségteljes úton jár. Az Istentől kapott utasítás szerint kell eljárnia és beszélnie, különben a könnyelműen kimondott szó az ő vesztét okozza. Ezt jelképezte előtte a kivont karddal útját álló angyal látomása. Állj meg, nézz körül, és menj át – ahogyan a gyerekeknek is tanítjuk az úttesten való átkeléskor.
Fohász: Uram, köszönöm, hogy azt mondod: állj! Mert vannak olyan helyzetek, amikor egy stoptáblával találjuk szembe magunkat, és megszakítod a rohanó tempónkat. Nézz körül! – mondod. Mert fontos érzékelnünk, mink van, hol vagyunk és min kell átkelnünk. Menj át! – mondod. Köszönöm, hogy Hozzád és áldásaidhoz vezető úttá válhat minden földi utunk. Ámen.
2026. május 26., kedd
2026. május 26., címkék:4Móz 21,21–35 és Róm 12,14–21 (ÓSZ) „Akkor ezt mondta az Úr Mózesnek: Ne félj tőle, mert kezedbe adom őt egész hadinépével és országával együtt! Úgy bánj el vele, ahogyan elbántál Szíhónnal, az emóriak királyával, aki Hesbónban lakott" (34). Bevallom: furcsa számomra, hogy az Ószövetség ismételten nyíltan beszél arról, hogy Isten Izráel kezébe adja az ellenséget. Háború Isten nevében? Vajon Isten egy hadúr? Ha egy országot megtámadnak, képesnek kell lennie megvédeni magát. No de Isten nevében? Isten viszonyát népe történelmének háborúihoz így értem: Isten kezét népe felett tartja, harcol értük, átsegíti őket a puszta minden kihívásán és az ellenséggel szemben is. Ő az Úr. Megvédi népét úton az ígéret földje felé, amely majd a hazájukká válik. Mert a puszta, az ellenség, és a leendő ország is az övé.
Fohász: Mennyei Atyám, találkoztam már én is igazi nagy ellenséggel, amit jó lett volna legyőzni. Szembesültem már bűneimmel és függőségeimmel, és jó lett volna szabadulni. Köszönöm, hogy mindez egyedül Ve-led és Általad lehetséges. Ámen.
2026. május 25., hétfő
2026. május 25., címkék:4Móz 21,1–20 és Róm 12,9–13 (ÓSZ) „Mózes tehát készített egy rézkígyót, és föltűzte egy póznára. Ha azután megmart valakit a kígyó, és föltekintett a rézkígyóra, életben maradt" (9). A puszta egyre újabb és újabb veszedelmeket tartogatott a vándorló nép számára. Ráadásul elfáradtak és elfogyott a türelmük. Már nem létező problémák miatt is panaszkodtak. És az Úr mindezt ellenük fordította. Mózes tette újra nagy jelentőségű: a rézkígyó azt jelképezte és szuggerálta, hogy a halált okozó erő legyőzve, tehetetlenül oda van szögezve egy fára, tehát már nem árthat többé. Aki a rézkígyóra tekintett,
„életben maradt". Tekintsünk a Szentlélek által Krisztusra, akit keresztre feszítettek, aki felemeltetett a halálból, mert akik rátekintenek és hisznek benne, örök életük van.
Fohász: Uram, mindig fentről várjuk a csodát. Égi erőkben bízunk, amelyek megmozgatják ezt a világot. Segíts, hogy ne csak a felhők mögül előtörő égi jelekben bízzunk, hanem a Te Lélek által való jelenlétedben, mert így tekintünk igazán felfelé. Ámen.
2026. május 24., vasárnap
2026. május 24., címkék:4Móz 20 és Róm 12,3–8 (ÓSZ) „Azzal fölemelte Mózes a kezét, és kétszer ráütött botjával a sziklára. Erre bőséges víz fakadt, és ivott a közösség meg az állatok is" (11). Korszakzáró jelentősége van annak, hogy e fejezetben olvashatunk Mózes két testvérének, előbb Mirjámnak majd Áronnak a haláláról. Egy negyvenéves vándorlás közeledik a végéhez ebben a fejezetben. A kőszik-lából fakasztott víz csodája pedig ismétlése az Exodus könyvében megtörtént csodának. Erre mutat többek közt az azonos bevezető forma: a nép perbe szállt Mózessel, amint Meríbánál (2Móz 17,2.7). Mit mond mindez nekünk pünkösd ünnepén? Mindenekelőtt azt, hogy nem könnyű út vezetett a víz áradásához és a szomjúság kioltásához. Hasonlóan nem könnyű az út, míg megéljük a Lélek áradásának csodáját. Sokszor szállunk szembe vele, de az Úr megengedi, hogy az ő Lelke munkálkodjon bennünk. Ha az élő kőszikla, Jézus előtt éljük az életünket, bizonnyal megtörténik.
Fohász: Jézus Krisztus, köszönöm, hogy életem kősziklája vagy, melyből élő kútnak tiszta vize áradhat rám. Add Szentlelked erejét, hogy puszta életem ebből a forrásból táplálkozzon ma is. Ámen.
2026. május 23., szombat
2026. május 23., címkék:4Móz 19 és Róm 12,1–2 (ÓSZ) „Azután a pap mossa ki a ruháját, mosakodjék meg vízben, majd menjen be a táborba, de legyen a pap tisztátalan estig" (7). Betegségek, bizonyos testi folyamatok tisztátalanná tevő hatásáról, és az utánuk kötelező tisztulási szertartásokról olvashatunk több helyen Mózes öt könyvében. A tisztátalanság érintés útján másokra is átterjedhetett, akárcsak egy ragályos betegség. A legtöbb esetében elég volt a megtisztuláshoz a tiszta vízzel való mosakodás rituális cselekedete. A megtisztulása után a pap visszatér a táborba. De még akkor is tisztátalan marad estig. Nem lehet egyik pillanatról a másikra elhessegetni azt a tudatot, hogy kik vagyunk önmagunkban a tökéletes ítélet fényében. Az ítélet súlya alatt, amelyet az Úr Jézusnak kellett elviselnie értünk. Ha erre nem gondolnánk, az komolytalan lenne. Hallgassunk a tisztaság és megtisztulás intésére, hiszen ettől függ lelki egészségünk, és hitmegélésünk tisztasága is.
Fohász: Uram, juttasd eszembe ma is Péter nagy kijelentését: ne csak a lábamat, de a kezemet és fejemet is! Önmagamban tisztátalan vagyok, Uram, de benned megtisztulhatok. Ámen.
2026. május 22., péntek
2026. május 22., címkék:4Móz 18 és Róm 11,33–36 (ÓSZ) „Ti lássátok el a szentélyben meg az oltár körül végzendő tennivalókat, hogy meg ne haragudjam Izráel fiaira. Mert én különítettem el testvéreiteket, a lévitákat Izráel fiai közül, és az Úrnak szóló adományként nektek ajándékoztam őket, hogy a kijelentés sátránál végezzenek szolgálatot" (5–6). A lévitaság ajándék. És a papság is ajándék. Mindkét ajándékot megkapja a nép, Izráel fiai. Ez azt jelenti, hogy kegyelemből és nem érdem szerint adatik. Ami minket illet, be kellene ismernünk, hogy haszontalan szolgák vagyunk (Lukács 17,10). Azok a hívő emberek, akik tudatában vannak ennek, örömmel szolgálják az Urat lévitákként, vagy nagy hálával cselekszenek papokként, és az ilyen szolgálat mindenkinek a javára válik.
Fohász: Köszönöm, Uram, hogy a Neked való szolgálat nem érdem, hanem kegyelem kérdése. Akkor leszek a Te jó és hű szolgád, ha naponta elkérem és elfogadom, hogy kegyelemből tartattatom meg! Ámen.
2026. május 21., csütörtök
2026. május 21., címkék:4Móz 17 és Róm 11,25–32 (ÓSZ) „Vajon mindnyájunknak el kell pusztulnia" (28)?! A 16. és 17. fejezetben leírt összes viszály, engedetlenség és Isten elleni lázadás az irigységből ered. Isten Mózest nevezte ki Izráel vezetőjévé, Áront pedig első főpapnak. A lévitákat különleges szolgálatokra hívják el a templomban. Isten előtt ezekben az elhívásokban nincs különbség. Mindenkit képességei és adottságai szerint hív el, és közösségben akar lenni mindenkivel, népe minden tagjával. Mi, emberek azonban különbséget teszünk. Az Isten által adott elhívásokat és feladatokat külső megjelenésük alapján osztályozzuk. Ez arrogancia és szentségtelenség. Isten előtt nincsenek ilyen különbségek. Minden neki szolgáló ember egyformán értékes és fontos számára. Isten országában minden feladat szükséges, kívánatos és értékes. A fejezet végére megtörténik az észhez térés, és rádöbbennek az Úr figyelmeztető jeleinek az értelmére: maradjon és szolgáljon ki-ki a maga helyén.
Fohász: Uram Jézus, kérlek segíts észhez térni! Bevallom előtted, hogy sokszor vagyok arrogáns és hirtelen haragú. Nem csillapítom, hanem szítom a viszályt. Nem próbálom megakadályozni a sokféle engedetlenséget, hanem ráteszek még egy lapáttal. Uram, irgalmazz, és vezess a megújulás útján. Ámen.
2026. május 20., szerda
2026. május 20., címkék:4Móz 16 és Róm 11,17–24 (ÓSZ) „Talán keveslitek, hogy Izráel Istene különválasztott benneteket Izráel közösségétől, és ti járulhattok elé, hogy ellássátok a szolgálatot az Úr hajlékánál, és a közösség szolgálatára álljatok" (9)?! A pusztai vándorlás történetében gyakran találkozunk az elégedetlenségnek, a személyi és tisztségbeli féltékenységnek, a meggondolatlan hatásköri túllépéseknek a példáival. A jelen történetben kétféle ellenséges magatartásról van szó, amelyek a két vezető, Mózes és Áron ellen irányultak. A hatásköri túllépések általában félreértett hitből adódnak. Amikor keveselljük a helyünket, keveselljük Isten adományait, vagy kevésnek találjuk azt, ami az egyházban, a gyülekezetben elérhető. „Talán keveslitek, hogy Izráel Istene különválasztott benneteket" – kérdezi Mózes a lázadókat. Talán kevés, kicsi, aprócska számotokra a kiválasztottság? Talán mikroszkopikusnak tűnik az Úr jelenléte, és makroszkopikus mindaz, ami naponta körbevesz?
Fohász: Uram, bocsáss meg, hogy van, amikor a gondolataimban összefogok ellened, és túl kicsinek, vagy nagyon kevésnek tartom azt, amit eddig nekem adtál. Könyörülj rajtam, és szabadíts meg minden kicsinyességtől. Ámen.
2026. május 19., kedd
2026. május 19., címkék:4Móz 15 és Róm 11,11–16 (ÓSZ) „Arra való ez a bojt, hogy valahányszor ránéztek, emlékezzetek az Úr minden parancsolatára, teljesítsétek azokat, és ne csábítson el titeket se a szívetek, se a szemetek" (39). Az izraelitáknak ezeket a bojtokat és a kék zsinórt ruhájuk szegélyén kellett viselniük. A kék ég, a kék tenger, a kék tó mind ugyanarról a mély, változatlan szeretetről beszélnek, Isten szeretetéről. Aki a kék zsinórt viselte, azt állandóan a láthatatlanra és örökkévalóra emlékeztette. Ennek a kék zsinórnak a célja az volt, hogy megakadályozza az embereket abban, hogy saját szívük és szemük kívánságai félrevezessék őket. Nemde nekünk is erre van szükségünk, hogy ne a test, hanem a Lélek szerint járjunk? Döntéseinkben, tevékenységeinkben, Isten iránti odaadásunkban és az őérte végzett munkánkban túlságosan is hajlamosak vagyunk arra, hogy vágyaink szerint cselekedjünk. Legyenek láthatóak ma is a szavainkon, a tetteinken ezek a ruhabojtok! Öltöztessenek és díszítsenek bennünket minden utunkon! És emlékeztessenek az Úr törvényeinek a megtartására!
Fohász: Uram, nem tudok semmilyen külső jelvényt hordani vagy jellegzetes ruhába öltözködni, hogy Neked tetsző életet élhessek. Köszönöm, hogy nem is erre van szükséged. Sokkal inkább arra, hogy amikor a szívem csábít, emlékezzek parancsolataidra, és azok szerint éljek. Ámen.
2026. május 18., hétfő
2026. május 18., címkék:4Móz 14 és Róm 11,1–10 (ÓSZ) „Csak az Úr ellen ne lázadjatok, és ne féljetek a föld népétől"
(9)! A 14. fejezet kulcsfontosságú a könyv többi része szempontjából, mivel magyarázatot ad arra, hogy miért kellett Izráelnek negyven évig a sivatagban maradnia. Csak Káléb és Józsué tudja, hogy Isten hatalmas, és hogy bármit megtehet. Mindenki más pusztán emberi szemszögből ítéli meg a helyzetet. Ez egy olyan veszély, amellyel mindannyian szembesülünk. Folyamatosan emlékeztetnünk kell magunkat, hogy Istennel mindent megtehetünk, amire elhívott minket! Ehhez néha fel kell hagynunk azzal, hogy csupán a körülményekre figyelünk és magunkra hallgatunk. A történet a kiutat is megmutatja. Mózes közbenjárt Istennél a nép nevében. Komolyan veszi Isten haragját és irgalmát. Ugyanakkor látja az embereket a reménytelenség és az engedetlenség hálójában. Többé nem voltak képesek bocsánatot kérni, és segíteni magukon. Helyettük Mózes találja meg a szavakat, hogy Isten bocsánatát kérje.
Fohász: Uram, mennyei Atyám! Sokszor nehéz szavakat találni éppen arra a helyzetre, amiben vagyok vagy vagyunk. Nehéz olyat kérni, ami megoldást jelenthetne a jövőre nézve. Lelked által segíts szavakat találni, és könyörgésben Neked elmondani. Ámen.
2026. május 17., vasárnap
2026. május 17., címkék:4Móz 13 és Róm 10,14–21 (ÓSZ) „Valóban tejjel és mézzel folyó föld az, ilyen a gyümölcse! Csakhogy erős nép lakik azon a földön" (27–28)! A kémek teljesítették feladatukat, és visszatérésük után híven beszámoltak. Két tapasztalatot osztottak meg a közösséggel. Az egyik, hogy a föld termékeny, különösen a szőlő és gyümölcsfélék, amelyekből mutatót is vittek. A másik tapasztalat félelmet keltett a kémekben, majd elbeszélésük nyomán az izraeli népben is. Kánaánban erős városok vannak, maguk az emberek is szálasak, erősek, óriások. Ellentétes tapasztalatok, érzelmek keverednek Kánaán kikémlelőiben, ahogy sokszor bennünk is. Látjuk a hitünk gyümölcseit, és elhisszük, hogy jó alázatosan, hűségesen és béketűrően élni. Tudjuk, hogy ennek van igazi haszna. De látjuk az óriási problémákat és akadályokat is, amelyek engedelmességünk útjában állnak, és elkeserítenek. Az Úr adjon nekünk erőt, hogy ne az óriások győzzenek, hanem a Lélek által megélt cselekedetek.
Fohász: Uram, előttünk egy föld fekszik. Ezt a földet jövőnek hívják. Vannak, akik reménnyel tekintenek erre a földre, vannak, akik félelemmel. Tudjuk, hogy a keresztény élet ebben a világban nem lehet más, mint vándorlás a sivatagban. Ennek a vándorlásnak megvannak az örömei és áldásai, de nem mentes a fájdalomtól és a nélkülözéstől. Add, hogy ezt Lelked által jól értsük. Ámen.
2026. május 16., szombat
2026. május 16., címkék:4Móz 12 és Róm 10,1–13 (ÓSZ) „Ez a Mózes pedig igen alázatos volt, a földön élő minden embernél alázatosabb" (3). Az alázat, a lelki szegénység és Mózes neve egy mondatban? Mózes az alázatosabbaknál is alázatosabb, a lelki szegényeknek legszegényebbike volt? A szöveg annyit állít, hogy minden embernél, minden teremtett, föld porából vett embernél különb volt Mózes! Egy igazi nagy egyéniség volt. Vele nem eksztatikus látomásokban, nem álmokban közli akaratát az Úr, szájára nem rejtélyes szavakat, mondatokat ad. Nála szájról szájra kerül az Úr kijelentése: amit Mózes világos öntudattal és érthető egyszerűséggel elmond, az pontosan megfelel az Úr mondanivalójának. De amikor Mirjám zúgolódását azzal bünteti Isten, hogy a prófétanő testét poklos kiütések lepik el, Mózes közbenjáró imádságára meggyógyult. Figyelem: ő, aki tudott parancsolni, határozottan irányítani, ha kellett, büntetni is, meg tudta bocsátani a saját személye elleni bántást!
Fohász: Tudom, Istenem, hogy nem vagyok olyan nagy ember, mint Mózes. De abban nagyon hasonlítunk, hogy én is vízből, sárból, bűnből megmentett emberként élhetek, és hirdethetem szabadító tetteidet. Adj, kérlek, alázatot akkor is, amikor a hozzám legközelebbiek vétkeit látom. Lelked által segíts megbocsátani. Ámen.
2026. május 15., péntek
2026. május 15., címkék:4Móz 11 és Róm 9,14–33 (ÓSZ) „Bárcsak az Úr egész népe próféta volna, és rájuk is kiárasztaná lelkét az Úr" (29)! Ahogyan Mózes Isten Lelke segítségével elhívta munkatársait az ígéret földjére vezető útra, úgy Jézus is elhívta tanítványait, hogy működjenek együtt az Isten országába vezető úton. Halála és feltámadása után azonban a tanítványok csak a Szentlélek kiáradása által váltak önállóvá és felelőssé önmagukért. Isten története népével hosszú és fejlődő hagyományokkal rendelkezik. Ha közelebbről megnézzük – és ezt ma meg kell tennünk –, egy olyan hagyománnyal van dolgunk, amely Isten uralmából az Isten által ihletettek demokráciájává fejlődhet. Keresztényként az a feladatunk, hogy először megtanuljuk felismerni magunkban azt a lelkületet, amely irányítani akar minket, embereket. Isten Lelkét könnyű felismerni, mert szabaddá, bátorrá és tetteinkben önmagunkért felelősséget vállalóvá tesz minket. Bárcsak az egész nép próféta volna!
Fohász: Uram, vannak vágyaim és jó terveim keresztyén hitemmel kapcsolatban, de próféta talán sosem szerettem volna lenni. Engedd meg ezt, és készíts fel erre is! Csak így tudom bátran, egyértelműen és szabadon hirdetni minden embernek a Te igazságaidat. Ámen.
2026. május 14., csütörtök
2026. május 14., címkék:4Móz 10,11–36 és Róm 9,6–13 (ÓSZ) „Kelj föl, Uram" (35)! Áldozócsütörtök: feltámadás, felhő, tanácstalan, feszülten az égre néző tanítványok. Erre szoktunk gondolni ezen a napon, valamint arra is, hogy Jézus az apostolok szeme láttára eltávozik a földi világtól, és egy felhő takarja el őt a szemük elől. Ez a felhő most az a felhő, vagy ebből a felhőből lett az a felhő? Kelj föl, és térj vissza Uram! – mondja Mózes. A héber szerint: fussanak, repüljenek, pucoljanak előled ellenségeid. Az Exsurge, Domine (Támadj fel Uram!), egy régi keresztyén népének, amely kimondja, hogy ne hatalmaskodjék az ember, álljanak oda a nemzetek Isten orcája elé: „Ki fölveszel engem a halál kapuitól, hogy hirdessem dicséretedet Sion kapujában. Állítsd ítéletre. Kelj fel, Uram." Felettük van az Úr felhője, és el kell indulniuk, de nem akarnak Isten jelenléte nélkül élni. Érzik, hogy valamit elvesztettek Isten hatalmából, valamire nagyon nem figyeltek! Szent ünnepünkön ezért a felkelésért, visszatérésért, feltámadásért imádkozzunk.
Fohász: Hálát adunk, Urunk, hogy felette vagy annak, amiben élünk, mégis egészen benne. Könyörgünk, hogy amit sok földi tanítványod elrontott, vagy amiben ma is kárt vall, azt állítsd helyre. Támadj fel, Uram, győzd le mai ellenségeink minden erejét, és az ellenségeskedés minden kísértését. Ámen.