2024. december 19., csütörtök
2024. december 19., címkék:2Sám 23 és Zsid 1
(ÚSZ) „Miután régen sokszor és sokféleképpen szólt Isten az atyákhoz a próféták által, ezekben a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk" (1–2). Valóban sokféle módon szólította, szólongatta az Isten az embert. Volt, amikor szelíden, máskor keményebben, előfordult, hogy győzelmes csatákban, szabadításokban próbálta megszólítani az Isten az övéit, máskor meg fogsággal, próbatétellel. De az ember erre a szólításra kevésszer hallgatott, vagy ha hallgatott, akkor hamar elfelejtette, hogy az Úr szólt. És végül a Fiú által szólt hozzánk, az ő születése, tettei, halála és feltámadása által. Az ige szerint ez a végső időkben történt, történik. Vagyis Isten már nem fog, nem tud többet tenni, mint amit tett értünk Jézus által. Nem tud nekünk többet elmondani, mint amit elmondott az ő halála által. Aki meghallja és befogadja, megmenekül!
Fohász: Hála és dicsőség, Neked, Atyám, hogy életem egy pontján engem is megszólítottál – elért a szavad, szívemig hatott, és az örömüzenet, hogy Krisztusban megváltottál, az enyém lett. Köszönök minden pillanatot, amikor hitemben megerősítesz, és Szentlelkeddel utat mutatsz számomra. Ámen.
2024. december 18., szerda
2024. december 18., címkék:2Sám 22 és 1Kor 16
(ÚSZ) „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe" (14)! A korinthusi levél utolsó fejezetében ügyrendi dolgokról ír az apostol: adakozásról, látogatása időpontjáról, személyi kérdésekről. Mondhatjuk úgy is, hogy a hétköznapi élet dolgairól ír. Ezek között hangzik felszólításként: „minden dolgotok szeretetben menjen végbe" – merthogy ez a legfontosabb. A mi életünk is ilyen. Tele vagyunk ügyekkel, hétköznapi feladatokkal, megoldandó problémákkal. Tervezünk, dolgozunk, a mellettünk lévőkre is gondolunk. Legelfoglaltabb állapotunkban se feledjük azonban, hogy dolgaink szeretetben menjenek végbe. Sőt, így írja: minden dolgotok. Lehetséges ez? Egyáltalán eleget lehet tenni ennek? Saját magunktól biztosan nem, de Isten által bizonyosan, hiszen a szeretet Istentől van (1Jn 4,7).
Fohász: Uram, tudom, hogy sokszor viselkedem szeretetlenül, még a hozzám legközebb lévőket is megbántom. De hiszem, hogy Te ebben is tudsz és akarsz formálni, finomítani. Tedd ezt, Uram, és segíts, hogy mindent tettem, dolgom szeretetben menjen végbe. Tedd ezt, hogy életem teljes egésze Rólad, a szeretet Istenéről szóló bizonyságtétel lehessen. Ámen.
2024. december 17., kedd
2024. december 17., címkék:2Sám 21 és 1Kor 15,35–58
(ÚSZ) „Tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban" (58). Sokszor nem ezt, hanem épp az ellenkezőjét érezzük. A buzgólkodásunk, fáradozásunk hiábavaló és nincs eredménye. Nincsenek tömeges megtérések, talán még annál sem látunk változást, akiért rendszeresen imádkozunk. Azt érezzük, hogy hiábavaló a munkánk, a szolgálatunk. Az ige azonban nem érzésről beszél. Nem azt mondja, hogy ezt érzitek, vagy ezt látjátok, hanem az a szót használja, hogy tudjátok. „Tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló." Így is érthetjük: ismeritek. És valóban ismerhetjük, tudhatjuk akár a magunk példáján is, hogy valakinek vagy valakiknek a fáradozása, az értünk szóló buzgó imádsága és szolgálata nem volt hiábavaló. Ne csüggedj hát, Testvérem, ha olykor nem látsz változásokat, eredményeket! Légy szilárd és rendíthetetlen, buzgólkodj az Úrnak dolgaiban, mert az sohasem hiábavaló!
Fohász: Istenem! Köszönöm a mai bíztatást, amelyre nagy szükségem volt. Hiszen látod, hogy olykor elcsüggedek a reménységben, elbizonytalanodom a szolgálatban, elhalkulok az imádságomban. Szentlélek Isten, tégy szilárddá és rendíthetetlenné, hogy mint buzgó tanítványod tudjam végezni a rám bízott feladatokat. Ámen.
2024. december 16., hétfő
2024. december 16., címkék:2Sám 20 és 1Kor 15,1–34
(ÚSZ) „Eszetekbe juttatom, testvéreim, az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek, amelyet be is fogadtatok, amelyben meg is maradtatok" (1). Az evangélium, amelyet Pál a levél olvasóinak az eszébe akar juttatni, nem más, mint hogy Krisztus meghalt a mi bűneinkért, eltemették, és feltámadt a harmadik napon. Amikor egyre inkább karácsonyi fényfüzérekbe öltözik a világ, és az ünnephez közelítő negédes hangulat kerít minket a hatalmába, jó, ha nekünk is eszünkbe jut, hogy annak a Jézus Krisztusnak a megszületéséért adunk majd hálát, aki meghalt a mi bűneinkért, és feltámadt. Sőt, úgy támadt fel Krisztus a halottak közül, „mint az elhunytak zsengéje", és „az ő eljövetelekor következnek azok, akik a Krisztuséi". Dicsőség legyen ezért Krisztusnak!
Fohász: Tied vagyok, Krisztusom, és így a reménység az enyém is, hogy lesz feltámadásom. Köszönöm mindazt, amit ezért tettél, hogy emberré lettél, szenvedtél és meghaltál, de harmadnapra feltámadtál. Segíts, hogy ez mindenkor élő bizonyosságként legyen a szívemben! Ámen.
2024. december 15., vasárnap
2024. december 15., címkék:2Sám 19 és 1Kor 14,26–40
(ÚSZ) „Amikor összejöttök, kinek-kinek van zsoltára, tanítása, kinyilatkoztatása, nyelveken szólása, magyarázata: minden épüléseteket szolgálja" (26)! Nagyon gyakorlatias tanácsokat olvasunk a keresztyén közösségek összejövetelére vonatkozóan. Az igerész gyakorlatilag bemutatja, hogy a keresztyén testvérek összejövetele – ma talán bibliaórának neveznénk – miként történjék. Kiérződik a leírtakból, hogy az alkalmakon eleven párbeszéd folyt, megosztották egymással hittapasztalataikat, és bizonyságtételekkel erősítették egymást a tagok. Nem szórakoztatásként, hanem hogy mindaz, ami elhangzik, az épülésüket, hitbeli növekedésüket szolgálja. Kedves Testvérem! Te összejössz a hittestvéreiddel ilyen alkalmakra? Mit viszel oda magaddal, mit osztasz meg? Beszéded, bizonyságtételed mások növekedését szolgálja? Az apostol felszólítása egyértelmű: „minden épüléseteket szolgálja"!
Fohász: Látom, Istenem, hogy az adventi időben sokak szíve nyitottabbá válik az evangéliumra, többen vagyunk templomban, bibliaórás közösségben. Jó ezt látni, Uram, de vezess, kérlek, mind többeket arra, hogy Igéd köré gyülekezzenek, és gyülekezeti csoportjainkban egymás hite által épülhessenek. Ha nekem is részt szánsz ebben, azt hálaadással köszönöm! Ámen.
2024. december 14., szombat
2024. december 14., címkék:2Sám 18 és 1Kor 14,1–25
(ÚSZ) „Törekedjetek a szeretetre, buzgón kérjétek a lelki ajándékokat, de leginkább azt, hogy prófétáljatok" (1). Az apostol az előzőekben kifejtette, hogy a szeretet a legfontosabb, amire elsődlegesen törekedni kell, de most biztatja a gyülekezetet, hogy kérjék a lelki ajándékokat, amelyekkel mások felé tudnak szolgálni. Az apostoli tanítás mindenkinek, a gyülekezet egészének szól, azaz a lelki ajándékokat bárki megkaphatja, szolgálhat vele, és kell is szolgálnia. De mindenkor a másikat, a közösséget, annak épülését szem előtt tartva. Üdvös, ha a Lélek életünkben és életünk által történő munkálkodását kitartóan kérjük, mert akkor a velünk találkozó hitetlen képes lesz meglátni bűnös voltát és leborulva imádni Istent, és hirdetni, hogy ő közöttünk lakik (1Kor 14,25).
Fohász: Pironkodva kell megvallanom, Uram, hogy nem sokszor kértem lelki ajándékaidból, és nem gondoltam, hogy szolgálhatok azokkal mások felé. De most kérem! Ajándékozz hát meg engem is, ahogyan tetted az első gyülekezet tagjaival! Nem magamért, a magam épüléséért kérem, hanem másokért, a Tőled még távollévők megmentéséért. Ámen.
2024. december 13., péntek
2024. december 13., címkék:2Sám 17 és 1Kor 13
(ÚSZ) „Szeretet pedig nincs bennem: semmi vagyok" (2). Egész életünkben arra vágyunk, hogy legyünk valakik. Küzdünk a magasabb pozíciókért, a vállveregetésért, az elismerésért. Szeretnénk a tömegből kitűnni, szeretnénk megbecsülést szerezni. S miközben sok mindent elérünk, és talán még sikereket is felmutathatunk, az ige szava azt mondja: mindez nem számít, mert ha nincs bennem szeretet: semmi vagyok. A szeretet tesz valamivé, illetve valakivé. De nem akármilyen szeretetről van itt szó. A fejezetben az isteni szeretet, az agapé szerepel, amely képes másokért lenni, képes áldozatot vállalni, hajlandó önmagáról lemondva másokért tenni, ahogyan tette azt Krisztus. Ő maga is erre bátorított: „ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást" (Jn 13,34)! Ez a szeretet marad csak meg, ez a szeretet a legfontosabb.
Fohász: Köszönöm, Istenem, hogy szeretsz. Nem érdemlem meg, nem szolgálok rá, nem tudom kellőképpen meghálálni, de Te mégis szeretsz. Köszönöm, hogy szeretetedet Jézus Krisztusban megismerhettem, és köszönöm, hogy azokon keresztül is megtapasztalhattam, akiket mellém állítottál. Segíts, kérlek, hogy én is tudjak úgy szeretni, ahogyan Te szeretsz engem. Ámen.
2024. december 12., csütörtök
2024. december 12., címkék:2Sám 16 és 1Kor 12
(ÚSZ) „Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai" (27). Pál apostol az emberi test működésén keresztül szemlélteti, hogy az egyházban mindenkinek feladata van, amely feladathoz ki-ki megkapta a maga ajándékait Istentől. Tudjuk magunkról, hogy milyen kellemetlen, ha egyik testrészünk megbetegszik, nem tudjuk megfelelően használni, vagy akár teljesen képtelenné válik rendeltetésszerűen működni. Nincs ez másként az egyházban, a gyülekezetben sem: egy tag hiányát, szenvedését érzi a nagy egész. Kedves Testvérem! Bizonyosan tag, egyháztag vagy valamelyik gyülekezetben. Milyen feladatot látsz el? Milyen ajándékoddal szolgálsz az egészért? Mivel járulsz hozzá a test, a Krisztus-test, azaz a gyülekezet, az egyház működéséhez, szolgálatához? Szükség van Rád is!
Fohász: Szinte felfoghatatlan a számomra, Uram, hogy minden gyarlóságom, ügyetlenségem ellenére használni akarsz engem közösségemben, országod építésében. Olykor kényelemből, máskor talán kishitűségem miatt hátrahúzódnék a szolgálattól, de kérlek, ne engedd ezt! Hanem a Tőled kapott ajándékaimat felismerve adj tettrekészséget szívembe. Köszönöm. Ámen.
2024. december 11., szerda
2024. december 11., címkék:2Sám 15 és 1Kor 11,17–34
(ÚSZ) „Amikor a következőkre rátérek, nem dicsérhetlek titeket, mivel nem javatokra, hanem károtokra jöttök össze" (17). Az apostol korholja a korinthusi gyülekezetet. A gond abból fakadt, hogy a közös étkezések csak látszólag működtek, mivel ebben is megmutatkoztak a társadalmi különbségek. Sőt, a feddésre még komolyabb okot szolgáltatott, hogy a gazdagok saját lakomájukként tekintettek az úrvacsorára. Ezért is tartja fontosnak az apostol az úrvacsora szereztetésének felidézését, mert ehhez tudja mérni a gyülekezet a gyakorlatát. Biztatja is őket, hogy vizsgálják meg magukat, hogy miként élnek a kenyérrel és a pohárral, amely lelki táplálékukként, hitük megerősítésére adatott. Azért, hogy összekapcsoljon Urunkkal és egymással, nem pedig azért, hogy elválasszon és a szakadásokat munkálja.
Fohász: Úr Jézus Krisztus! Hálát adok megtört testedért és kiontott véredért, e drága áron történt megváltásomért. Köszönöm, hogy ennek bizonyosságában újra és újra megerősítesz. Köszönöm az úrvacsora ajándékát, köszönök minden egyes alkalmat, amikor élhetek vele, és hálaadással vehetem magamhoz tested és véred jegyeit. Ámen.
2024. december 10., kedd
2024. december 10., címkék:2Sám 14 és 1Kor 11,1–16
(ÚSZ) „Legyetek a követőim, amint én is követője vagyok Krisztusnak" (1). Mindannyian láttunk már utcán sétáló gyerekcsoportot. Elöl ment a pedagógus, utána – kiváltképpen, ha szűk járdán kellett haladniuk – egymást követve a gyerekek. Ők egymást követik, olykor talán még egymás sarkára is taposnak, de valójában az elöl menő felnőtt után mennek, aki irányt szab a számukra, vagy megállítja őket. Amikor Pál azt mondja, hogy legyetek a követőim, gyakorlatilag – egyként a hitvallók hosszú sorából – arra bátorít, hogy: legyetek Krisztus követői. Mindemellett az előrébb lévőknek nagy felelősségük van, hiszen az utánuk jövők őket látják és utánozzák. Ha gyermeked, szomszédod, barátod rád néz, mit fog látni? Téged követve, kinek a követőjévé lesz?
Fohász: Köszönöm, Istenem azokat az elődöket, akik előttem jártak a hitben, akiknek nyomdokaiba szegődve a Te követőddé lettem. Szeretnék hűséges követőd lenni, hogy az utánam jövőknek, a rám figyelőknek, a mellettem élőknek Hozzád segítő példájává lehessek. Ámen.
2024. december 9., hétfő
2024. december 09., címkék:2Sám 13 és 1Kor 10,14–33
(ÚSZ) „Minden szabad, de nem minden használ. Minden szabad, de nem minden épít" (23). Olyan Istenünk van, aki megengedi, hogy szabadon döntsünk, saját elhatározásunk szerint cselekedjünk, mert minden szabad. Ezt a szabadságunkat, a mindent szabad elvet azonban gyakran félreértjük, és Isten ajándékát magunk ellen fordítjuk, aminek – az első emberpárhoz hasonlóan – bukás lesz a vége. Hányan kezdték úgy, hogy szabad egy pohárkával többet innom, mert mit árthat nekem, és így váltak az alkohol rabjává. Hány házasember gondolta úgy, hogy szabad egy kicsit flörtölnöm, és tönkrement a házasságuk. Mennyien vélekedtek úgy, hogy szabad csalnom, nem látják, aztán mégsem jól alakultak a dolgok. Tetteinket, döntéseinket vigyük Isten elé, kérve útmutatását. Vizsgáljuk meg, hogy azok építenek, vagy rombolnak, használnak, vagy ártanak, Istenhez visznek közelebb, vagy éppen eltávolítanak tőle!
Fohász: Uram! Köszönöm a szabadságot, amelyet nekem adtál, de ismerve gyengeségeimet könyörögve kérlek, hogy Szentlelked által tanácsolj, vezess, hogy mindenkor meglássam: mi az, ami a magam és szeretteim javát szolgálja, épülésünket munkálja. Ámen.
2024. december 8., vasárnap
2024. december 08., címkék:2Sám 12 és 1Kor 10,1–13
(ÓSZ) „Te vagy az az ember" (7)! Kijózanító, őszinte beszéd Nátán próféta részéről. Nem kertel, nem szépít, nem finomkodik a királlyal szemben, egyszerűen rámutat a bűnére. Mintha csak azt mondta volna: te vagy az, akinek bár sok volt, mégis elvetted a másik egyetlenét. Te vagy a parázna, te vagy a gyilkos, te vagy a bűnös! Ha Nátán ma Veled szemben állna, mit mondana? És ha rámutatna vétkedre, Te mit válaszolnál? Dávid a nyers eszméltetés után nem kezd el magyarázkodni, kifogásokat keresni, nem zavarja el a prófétát, nem hatalmaskodik felette. Elismeri szörnyű vétkét, és ennyit mond: „Vétkeztem az ÚR ellen!" Nincs más válasz, mert nem lehet más válasz és reakció a bűn felismerésére. Csak a bűnvallást követheti a bűnbocsánat, az irgalmas Isten válasza: „Te vagy az az ember", akiért egy istálló mélyén emberré lettem.
Fohász: „Könyörülj rajtam kegyelmeddel, Istenem, töröld el hűtlenségemet nagy irgalmaddal! Teljesen mosd le rólam bűnömet, és vétkemtől tisztíts meg engem! Egyedül ellened vétkeztem, azt tettem, amit rossznak látsz. Ezért igazad van, ha szólsz, és jogos az ítéleted." Köszönöm, hogy „a töredelmes és megtört szívet nem veted meg, Istenem" (Zsolt 51,1-3.6.19)! Ámen.
2024. december 7., szombat
2024. december 07., címkék:2Sám 11 és 1Kor 9,19–27
(ÚSZ) „Nem tudjátok-e, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de csak egy nyeri el a versenydíjat? Úgy fussatok, hogy elnyerjétek" (24). Mindannyian futunk ebben az életben, amit nem csak azért mondhatunk, mert egy valóban felgyorsult világban élünk, hanem mert átvitt értelemben is érthetjük Pálnak a szavait. Onnantól kezdve, hogy megszületünk, van előttünk egy pálya, és a cél felé haladunk. De mi a cél? Te, kedves Testvérem, mi felé rohansz? Milyen jutalmat akarsz elnyerni? Amikor majd eléred életed pályájának a végét, ami nem tudni, hogy mikor lesz, akkor vajon milyen eredménnyel, milyen jutalommal lennél megelégedve? És ha a mai napon jönne a bíró, és megállítana, lefújná életed futását, milyen jutalmat nyernél: elhervadót, vagy a dicsőség hervadhatatlan koszorúját. Úgy fuss, hogy ez utóbbi legyen a jutalmad!
Fohász: Köszönöm, Uram, hogy versenypályára állítottál, és megismertetted velem azt a jutalmat, ami futásom befejeztével kegyelmedből az enyém lehet. De látod, sokszor fáradok, és legtöbbször inkább magammal, mintsem másokkal szemben versenyzek és küzdök. Légy, kérlek, segítségemre, és újítsad meg erőmet, hogy a végsőkig állhatatos maradjak. Ámen.
2024. december 6., péntek
2024. december 06., címkék:2Sám 10 és 1Kor 9,1–18
(ÓSZ) „Az ÚR pedig tegye azt, amit jónak lát" (12)! Ember tervez, Isten végez! – gyakorta mondjuk e közmondásunkat annak kifejezésére, hogy az ügy, a cselekmény kimenetele nem rajtunk múlik, vagy nem rajtunk múlt. Sok esetben csupán a magunk felelősségét, vagy sikertelenségét akarjuk ezzel áthárítani Istenre. Jóáb nem ezt tette. Az arámokkal és ammóniakkal szembeni csatát jól előkészítette, átgondolta, segítséget hívott. Dávid hadseregparancsnoka a maga feladatát megtette, de a csata kimenetelét rábízta Istenre: tegye azt, amit jónak lát. Életküzdelmeinket mennyivel könnyebben tudnánk hordozni, s mennyivel nagyobb békességünk lenne, ha miután a tőlünk telhetőt megtettük így tudnánk imádkozni: „ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te" (Mt 26,39)?!
Fohász: Sok mindent eltervezek, sok mindent elgondolok a magam vagy szeretteim élete felől, és látod, Uram: a legjobbat akarom. Mindazáltal hiszem, hogy Te nálam is jobban tudod, hogy mi lesz a legjobb számunkra. Ezért arra kérlek, tedd azt, amit Te látsz jónak, és segíts mindenkor elfogadni akaratodat. Ámen.
2024. december 5., csütörtök
2024. december 05., címkék:2Sám 9 és 1Kor 8
(ÚSZ) „Ezért tehát, ha az étel megbotránkoztatja testvéremet, inkább nem eszem húst soha, hogy őt meg ne botránkoztassam" (13). A bálványáldozati hús evésének kérdése komoly téma volt az első gyülekezetekben. Voltak, akik egyértelműen elutasították a bálványáldozati húsból készült étel fogyasztását, mások viszont – tudván, hogy nincs bálvány – szabadoknak érezték magukat ebben, és bátran fogyasztották volna. Az apostol azt mondja, hogy nem az étel, hanem a testvér a fontos. Ha az étel fogyasztása nem visz közelebb Istenhez, viszont a testvéremben megütközést kelt, akkor érette, hogy ő közelebb kerüljön, kész vagyok engedni. Érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon van-e olyan fontos számodra a másik, hogy érte kész vagy még fontos dolgokról is lemondani, hogy hite útján ne akadály, hanem segítség lehess.
Fohász: Bocsáss meg, Uram, ha bármikor, bárki számára megbotránkoztató volt cselekedetem, és én lettem az akadálya annak, hogy Feléd induljon, közelebb kerüljön Hozzád, vagy követőddé legyen. Add, hogy meglássam, miben lehetek mások segítségére, és ha lemondással jár is, tudjam azt megtenni. Ámen.
2024. december 4., szerda
2024. december 04., címkék:2Sám 8 és 1Kor 7,25–40
(ÓSZ) „Így segítette meg az ÚR Dávidot mindenütt, ahova csak ment" (6). A fejezet részletesen leírja, hogy Dávid király milyen sikereket ért el, milyen győzelmeket tudhat magáénak. Az ige egyértelművé teszi, hogy ez a siker az Úrtól van, hiszen ő segíti a királyt, illetve a választott népét. Dávid is tudja ezt, zsoltárában így tesz erről bizonyságot: „Világosságom és segítségem az ÚR, kitől félnék? Életemnek ereje az ÚR, kitől rettegnék" (Zsolt 27,1-2)? Ha nekünk nem is fizikai ellenséggel kell harcolnunk, mint annak idején Dávidnak, de bizonyosan sok küzdelmünk van, amiben szükségünk van Urunk segítségére. Kérhetjük ezt a segítséget, és bizakodhatunk, hogy az Úr nem hagyja magára az övéit.
Fohász: Látod, Uram, hogy életem oly sok területén csatákat vívok. Küzdök magammal, kísértéseimmel, a rám zúduló nehézségekkel. De tudom, hogy Te vagy az én segítségem, és én Benned reménykedem! Ámen.
2024. december 3., kedd
2024. december 03., címkék:2Sám 7 és 1Kor 7,1–24
(ÓSZ) „Ekkor bement Dávid király az ÚR színe elé, leült, és ezt mondta: Ki vagyok én, Uram, ó, URam" (18)? A nagy király bemegy az Úr színe elé, és kiönti a szívét. Áldja az Urat mindazért, amit Nátán prófétán keresztül ígért neki, és magasztalja tetteiért. Dávid imádáságából kitűnik, hogy jól látja a maga helyét, és elismeri, hogy minden az Úrtól van. A jövőbeni áldás, az ígéret beteljesedése is csak tőle kérhető és várható. Ahhoz, hogy helyesen lássuk magunkat, szerepünket, életünket, az Úristen színe elé kell menni. Előtte kell leülni, leborulni és rá tekintve kell választ adni a kérdésre: ki vagyok én? Csak a mindenség Ura előtt láthatjuk, hogy kik vagyunk mi valójában, és előtte ismerhetjük fel, hogy Krisztusban megváltott gyermekei vagyunk, akire nézve mi is kérhetjük az áldást, a jövő ígéretének beteljesedését.
Fohász: Uram! Te ismered szolgádat, ismered minden tettemet – ezért felfoghatatlan számomra, hogy mégis szeretsz, hűségedet nem vonod meg tőlem. Segíts, kérlek, hogy minél gyakrabban vágyakozzam színed elé, és mind jobban ismerjelek Téged és azt a szeretetet, amely megjelent a Te egyszülöttedben, Jézus Krisztusban. Ámen.
2024. december 2., hétfő
2024. december 02., címkék:2Sám 6 és 1Kor 6
(ÚSZ) „Vagy nem tudjátok, hogy testetek a bennetek levő Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok, és ezért nem a magatokéi vagytok" (19)? Ha feltennék a kérdést, hogy a településeden, ahol élsz, hány templom van, mit mondanál? Beleszámolnád magad és keresztyén testvéreidet is, vagy csak a kőépületeket vennéd számba? Az ige azt mondja, hogy a testünk is templom: a Szentlélek temploma. Új megvilágításba helyezi az apostol a testünket, és ilyen módon formálja, kell, hogy formálja a hozzá való viszonyunkat: nem a magunkéi vagyunk. Kiváltképpen egy olyan korban fontos ezt tudatosítani, amelyben a testkultusz egyre nagyobb méreteket ölt, és a gyermekelutasítás szlogenje hamisan hirdeti: az én testem az én döntésem.
Fohász: Szentlélek Isten! „Jöjj, és lakozz bennem: hadd legyen már itt lenn Templomoddá szívem-lelkem! Mindig közel lévő, jelentsd magad nékem, Ne lakhasson más e szívben; Már itt lenn mindenben Csakis Téged lásson, leborulva áldjon!" (RÉ21 225.) Ámen.
2024. december 1., vasárnap
2024. december 01., címkék:2Sám 5 és 1Kor 5
(ÚSZ) „Távolítsátok el azért a gonoszt magatok közül" (13)! Szemet hunyhatunk-e a bűn felett? Sajnos sokszor megtesszük: családban, baráti, vagy munkatársi közösségben és a gyülekezetben is. Tesszük ezt nem kevés esetben a szeretetre, elfogadásra hivatkozva, holott hallgatásunkkal leginkább a kényelmetlenséget, kellemetlenséget kívánjuk elkerülni, akkor is, ha nyilvánvaló, még az adott közösségen kívül lévők által is elítélt bűnről van szó. Az apostol egy esetre utal, de tudja, hogy a bűn elkendőzése, a bűnös magatartás elfogadása az egész közösséget megfertőzheti. Erre egyetlen helyes válasz van: „Távolítsátok el azért a gonoszt magatok közül!" Jó ezt a takarítást magunkkal, saját magunkon kezdeni, hogy az adventi hetek után, az ünnepre megérkezve ne csak az otthonunkban legyen rend, hanem a szívünkben is!
Fohász: Uram, felfuvalkodottság helyett szomorítsd meg az én lelkemet a bűn láttán, akár magam követem el, akár testvérem életében látom. Adj, kérlek, nekem szeretetből fakadó indulatot a figyelmeztetésre és bátorságot a gonosz eltávolítására. Ámen.
2024. november 30., szombat
2024. november 30., címkék:2Sám 4 és 1Kor 4
(ÚSZ) „Mert semmi vádat nem tudok önmagamra mondani, de nem ez tesz igazzá, mert az Úr az, aki felettem ítélkezik" (4). Mit csinálj, ha személyedet jogtalannak tűnő bírálat éri? Egyrészt. Lehet, hogy kritikusodnak nincs igaza, de ez nem jelenti, hogy ne volnál bűnös. Egyformák vagyunk ebben. Alázattal fogadd hát, ha valaki bántón beszél. Másrészt. Arra figyelj, amit Isten állít Rólad. Jézus Krisztus halála és feltámadása miatt az Úr felmentett Téged minden bűnöd alól. Ha ezeket hittel bevallod előtte, már nem ítélhet el senki. Harmadrészt. Ezért ne védekezz, ne mentegetőzz, ne magyarázkodj. Mondd el, hogy Jézus Krisztusban a jogtalan bírálatoktól is szabad vagy. Beszélj bírálód lelkére, neki is Jézus szabadítására van szüksége. Negyedrészt. A szenvedés Jézushoz tesz hasonlatossá. Maradj csendben, légy szelíd. Mint akinek mennyei Atyja van. Az Úrral viselt szenvedés nem jó, de jobbá tesz. Megtisztít.
Fohász: Kérlek, Uram! Adj nekem alázatot a bírálatokkal szemben, mert ha nem is igazak, de jogosak: bűnös vagyok. Add, hogy valóban elhiggyem: Jézus áldozata miatt minden bűnöm alól felmentettél. Köszönöm, hogy nincs vád ellenem. Add, hogy szeretni tudjam bírálóimat. Áldd meg őket! És add, hogy el tudjam szenvedni a bántó szavakat. Tisztíts meg közben! Ámen.