2023. december 5., kedd

2023. december 05., címkék:

Jer 11 és Gal 4,12–20
(ÚSZ) „Hova lett a ti boldogságotok" (15)? Önmagában is jó a kérdés. Sok embernek, házaspárnak, családnak fel lehetne tenni. Valamikor boldogok voltatok együtt, olyan szépen indult minden. Hol csúszott el? Miért lett vége? De az Úr most egy gyülekezettől kérdezi ezt. Amely egykor örömmel fogadta be az evangéliumot, örömmel élte meg Krisztusban és testvériségben a közösséget. És amely hagyta magát megtéveszteni. Sajnos, nem egyedi példa ez. Egy másik gyülekezetnek is üzent az Úr, mondván: „az a panaszom ellened, hogy nincs meg már benned az első szeretet" (Jel 2,4). Ha nem rakunk a tűzre, előbb-utóbb kialszik. Ha nem törődünk eleget egymással, elfáradnak a kapcsolataink. Az Úrral való kapcsolat is meg tud romlani, ha nem figyelünk Rá, ha nem engedjük, hogy ő is figyeljen ránk. Sok mai hívőre és gyülekezetre is ráfér az emlékeztetés az első szeretetre. „Örüljetek az Úrban mindenkor" (Fil 4,4)!
Fohász: Uram, a zsoltárossal együtt kérlek én is, hogy: „tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem! Ne vess el orcád elől, szent lelkedet ne vedd el tőlem! Vidámíts meg újra szabadításoddal, támogass, hogy lelkem készséges legyen" (Zsolt 51,12-14). Ámen.

2023. december 4., hétfő

2023. december 04., címkék:

Jer 10 és Gal 4,1–11
(ÚSZ) „Talán hiába fáradoztam értetek" (11). „Hiába fáradoztam!" Sok csalódás, elpazarolt idő és energia, fölösleges munka van e mondat mögött. Hasonló érzéseknek ad a hangot a zsoltár: „Életünk ideje hetven esztendő, vagy ha több, nyolcvan esztendő, és nagyobb részük hiábavaló fáradság" (Zsolt 90,10). Szomorú, ha végül csak ennyit tud megállapítani az ember. Kifakad a szülő, mert idős korára szeretett gyermeke rá sem nyitja az ajtót. Kifakad a dolgozó, mert a fáradtságos évtizedek után a nyugdíja maga a megaláztatás. Kifakad a lelkész, mert nincsenek megtérők a gyülekezetben. De vajon az Úr nem érezhet-e így velünk kapcsolatban? Az a sok hívás, zörgetés és keresés a részéről, az a sok templomban eltöltött idő a részünkről, vajon meghozta-e már a gyümölcsét bennünk? Törekedjünk mindnyájan megszentelt életre, nehogy felettünk is majd ez hangozzék az Úrtól: „hiába fáradoztam értetek".
Fohász: „Isten élő Lelke, jöjj, áldva szállj le rám, égi lángod járja át szívem és a szám! Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj, áldva szállj le rám! Isten élő Lelke, jöjj, hadd lehessek szent, s Jézusommal légyek egy már e földön lent! Oldj fel, küldj el, tölts el tűzzel! Isten élő Lelke, jöjj, hadd lehessek szent" (RÉ. 463.)! Ámen.

2023. december 3., vasárnap

2023. december 03., címkék:

Jer 9 és Gal 3,19–29
(ÓSZ) „Becsapják egymást az emberek, nem mondanak igazat. Hazug fortélyokra tanítják nyelvüket, folyvást romlottságon fáradoznak" (4). Ezt nem a pogány világról mondja az ige, hanem Izráelről. Szomorú! A választott nép, amelynek szentnek kellett volna lennie, hűségesnek Isten akaratához és törvényéhez, pont ugyanúgy élt, mint az Istent nem ismerő világ. Meg is lett a következménye... És mi a helyzet velünk? Mi például úgy élünk, hogy az kedves lehet Istennek? Ma éppen vasárnap van. Remek alkalom, hogy azzal is megvalljuk Istenhez tartozásomat, hogy elmegyünk a gyülekezetbe, ahol Isten beszédét hallhatjuk, és az ő nevét magasztalhatjuk. Ha komolyan gondoljuk a hívő életet, akkor rólunk mondja az ige: „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket" (1Pt 2,9).
Fohász: Uram, köszönöm Neked a hit ajándékát! Köszönöm a Jézus Krisztusban kapott bűnbocsánatot és üdvösséget! Segíts, hogy egész életemen látszódjon, kegyelmed rám nézve nem volt hiábavaló, és nem a magamé, sem nem a világé, hanem Jézus Krisztusé vagyok (1Kor 3,23). Ámen.

2023. december 2., szombat

2023. december 02., címkék:

Jer 8 és Gal 3,1–18
(ÚSZ) „Krisztus megváltott minket a törvény átkától" (13). A régi időkben előfordult, hogy keresztyén hitre jutott gazdag földbirtokosok felszabadították rabszolgáikat. Sőt, volt, hogy újakat is azért vettek, hogy aztán felszabadíthassák őket. Amit Krisztustól lelki módon kaptak, így adták tovább az akkori legkisebbek felé. Sokszor pedig az történt ezután, hogy a felszabadított rabszolgák megmaradtak továbbra is gazdájuknál, mert nem akartak elszakadni attól, aki őket a szabadság ajándékában részesítette. A hitünk akkor értelmes hit, hogyha nem azért igyekszünk az Ige szerint élni, mert majd cserébe jót tesz velünk Isten, hanem hálából fakadnak cselekedeteink. Hiszen Atyánk megtette már a legnagyobb jót, amikor Krisztust helyettünk és értünk odaadta a mi szabadulásunkért. Az igazi istenfélelem tehát nem félelem Isten haragjától, hanem az, hogy félek őt megszomorítani hűtlen és engedetlen életemmel. Szeresd az Urat!
Fohász: Hálát adok Neked, Úr Jézus, hogy mikor „én még mit sem tudtam Rólad, Te már akkor szerettél" (Jézus, Te vagy minden álmom). Szemeid előtt ott volt az én számtalan bűnöm, tökéletlen vallásosságom, egész megváltásra szoruló életem. Köszönöm, hogy értem is ott maradtál a kereszten! Segíts, hadd maradjak hűséges Hozzád! Ámen.

2023. december 1., péntek

2023. december 01., címkék:

Jer 7 és Gal 2,15–21
(ÓSZ) „Hallgassatok a szavamra, akkor én Istenetek leszek, ti pedig az én népem lesztek. Mindig azon az úton járjatok, amelyet én mutatok nektek, hogy jó dolgotok legyen" (23)! Világosan szól népéhez az Úr. Nem lehet félreérteni. Azt gondolnánk, a válasz is csak egy nagy igen lehet. Az ige mégis így folytatódik: „De nem hallgattak és nem figyeltek rám." Sem az egyiptomi szabadulás után, sem a babiloni fogság előtt és a sor folytatható volna. Az igazi kérdés viszont az, hogy mi a helyzet velünk? Veled és velem. A gyülekezettel. Mert hozzánk is világosan szól az Úr Jézus. „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam" (Jn 14,6). „Aki elfogadja parancsolataimat, és megtartja azokat, az szeret engem" (Jn 14,21). Ahogy Izráel mindig pórul járt, amikor elfordult Istenétől, úgy ma sem lesz áldott az az ember, aki elhagyja Krisztust, mert nem hallgat a szavára!
Fohász: Úr Jézus, bocsásd meg kérlek, hogy igaz rám is az éneknek ez a sora: „Sok szép ígéretem, ó hányszor megtagadtam, a nagy fogadkozást, hogy csak tiéd szívem" (RÉ. 445.). Kérlek, bátoríts engem az engedelmes, szent életre, hogy aki engem lát, azt láthassa: a Tiéd vagyok, Krisztusom! Ámen.

2023. november 30., csütörtök

2023. november 30., címkék:

Jer 6 és Gal 2,11–14
(ÓSZ) „Az ÚR haragja tölt el engem, nem tudom már magamban tartani. Töltsd ki az utcán a gyermekekre meg az ifjak csapatára! Foglyul esik férfi és nő, öreg és aggastyán egyaránt" (11)! Isten irgalmas és hosszútűrő, a próféta türelme azonban véges. Elcsügged, elfárad és elfásul lelkipásztori munkájának az addigi eredménytelenségét látva. Egy ilyen pillanatban kapja Jeremiás a megbízatást Istentől, hogy mezgeréljen, böngésszen tovább Isten maradékán. Isten jól tudja, hogy Izráel egésze csődöt mondott. De talán egy-két kisebb vesszőn mégis található elbújva szőlőszem. Mivel Jeremiás nem talál semmit, csak teljes belső lelki széthullást, ezért megharagszik és ítéletet hirdet. Mert a közöny és az érzéketlenség általában haragot szül.
Fohász: Uram, tudom, hogy intesz engem már a nap kezdetén, hogy ne menjen le haraggal a napom (Ef 4,26). Nem tudom, megharagszom-e ma valamire, vagy valakire, de kérlek, segíts egyedül a Te haragoddal haragudni, amely nem gyilkol, hanem életet hoz, és fogjul ejti a másik embert. Ámen.

2023. november 29., szerda

2023. november 29., címkék:

Jer 5 és Gal 2,1–10
(ÓSZ) „Azért ezt mondja az ÚR, a Seregek Istene: Mivel ti így beszéltek, most én tűzzé teszem igémet a szádban, ezt a népet pedig fává, hogy megeméssze őket" (14). Jeremiás a választott nép szemére veti, hogy megtagadta Istent. Nem elvileg tagadják az Úr létezését, de magukban azt gondolják: Nem sok vizet zavar! Úgy tettek, mintha még mindig csak Júda és Jeruzsálem Istene volna: áldoznak neki, imádkoznak hozzá és a választott népnek vallják magukat! De az asszír kultusz lenyűgöző hatása alatt úgy kezdtek gondolkodni, hogy az ő kis Istenük nem tud beleszólni a történésekbe. A próféta ebben a helyzetben hirdeti nekik, hogy az ige tűzzé válik a szájában. Az az Úr, akit kicsinek, jelentéktelennek gondoltak, megmutatja nekik emésztő hatalmát.
Fohász: Teremtő Atyám, kérlek, segíts elhinni, hogy Te ebben a földi világban is Úr vagy. Képes vagy felkavarni az állóvizet. Köszönöm, hogy nagy hatalommal jártál közben népedét, erős kézzel és kinyújtott karral vezetted őket (5Móz 26,8). Isteneknek Istene és uraknak Ura vagy (5Móz 10,17)! Ámen.

2023. november 28., kedd

2023. november 28., címkék:

Jer 4 és Gal 1,10–24
(ÓSZ) „Ha meg akarsz térni, Izráel – így szól az ÚR –, hozzám térj meg! Ha eltávolítod színem elől förtelmes bálványaidat, ne ingadozz" (1)! Látva, hogy a nép eljutott bűnei felismerésére, Jeremiás igazi, mélyreható, külsőségekben meg nem rekedő megtérésre buzdítja kortársait. Az út nyitva áll, Isten kész megbocsátani, de ehhez a múlttal való gyökeres szakításra van szükség. Összesen 92 igeversben, az ige 48 formájában, 115-ször szerepel Jeremiás könyvében a megtérést, hazatérést, visszatérést kifejező héber szógyök. A prófétának tehát alaptanítása volt, hogy ingadozás, kétely és kishitűség nélkül kell az embernek Istenhez térnie. Világosan látta, hogy a bűnbánó hangulattal és a bűn pillanatnyi megvallásával még nem történt meg a döntő fordulat. Az igaz, hogy Isten kész kitárni karját a bűnbánó nép felé, és megengedi, hogy visszatérjen hozzá. De, hogy egészen az ő népévé legyenek, ahhoz láthatóvá kell válnia az elhatározásnak.
Fohász: Jézus Krisztus, hiszem és vallom, hogy Te vagy az élő Isten Fia (Mt 16,16)! A kereszten értem haltál meg, hogy megválts. Hiszem, hogy feltámadtál, és élsz. Megvallom, Uram, hogy sokszor és sokat vétkeztem. Bocsáss meg, és segíts elfogadnom megváltásodat, kérlek, jöjj a szívembe, és légy az életem Ura! Ámen.

2023. november 27., hétfő

2023. november 27., címkék:

Jer 3 és Gal 1,1–9
(ÓSZ) „Fetrengünk a gyalázatban, szégyenpír a takarónk, mert vétkeztünk Istenünk, az ÚR ellen, mi is, atyáink is, ifjúkorunk óta mind a mai napig, és nem hallgattunk Istenünknek, az ÚRnak szavára" (25). A próféta hangot hall a hegytetőkön, Izrael fiainak panaszos sírását, akik elpártoltak Istenüktől, és nem tudnak visszafordulni hozzá. A töredelmes bűnbánat hangja szólal meg, őszinte készség mutatkozik a gyökeres változásra. „A szégyenünkben fekszünk, ott alszunk a saját összekuszálódott, elrontott életünk sarában" – fordíthatnánk így is a kiemelt igeverset. S erről eszembe jut József Attila költeménye. „Nem emel föl már senki sem, belenehezültem a sárba. Fogadj fiadnak, Istenem, hogy ne legyek kegyetlen árva" (Nem emel föl). Hívő emberekként is bele tudunk nehezülni a sárba, amely a bűneink maradékából kavarodik, és nem engedi, hogy újra elinduljunk. Az Úr Jézus irgalmas hozzánk, megsegít, hogy mégis elinduljunk és őt kövessük.
Fohász: „Szelíd szemed, Úr Jézus, jól látja minden vétkemet" (RÉ. 465.), szégyenemet és még azt is, amivel szívesen takarózom. Uram, bogozd ki, kérlek, összekuszálódott életem fonalát, és taníts akaratodat teljesíteni. Mert Te vagy az, aki felemelsz! Önmagam felé. Ámen.

2023. november 26., vasárnap

2023. november 26., címkék:

Jer 2 és 2Pt 3,14–18
(ÓSZ) „Ezt mondja az ÚR: Emlékszem rád: ifjúkorod hűségére, mátkaságod szeretetére, amikor követtél a pusztában, a be nem vetett földön. Az ÚR szent tulajdona volt Izráel, termésének a legjava" (2-3). Emlékszem rád, emlékszem fiatalkori kegyességedre, elindulásodra, arra, amit jól és tisztán gondoltál rólam és hivatásodról – Istennek ezzel a szívet és lelket melengető üzenetével biztatja most Jeremiás a hűtlenné vált Izraelt. Aligha van lelkesítőbb dolog, mint amikor az Úr még emlékszik arra, amit mi már teljesen elfelejtettünk. Különösen igaz ez, ha a prófétához hasonlóan mi is úgy tekintünk gyülekezetünkre, egyházunkra, mint egyetlen, szerves egységre. Mint egy olyan közösségre, amelynek volt gyerekkora, fiatalkora, amely átment már az életközépi válságon és megérte öregkorát. De nem halni készül, hanem visszagondolni, újrakezdeni; a hűtlenségből visszafordulni az igazán kegyes élethez. Hogy érzed, számodra is eljött az ideje?
Fohász: Uram, hálát adok Neked, hogy emlékszel arra, amikor elindultam a hit útján. Amikor érted mindent vágyat és célt a múltnak adtam, és nem volt bennem vak remény (RÉ. 426.). Áldd meg, kérlek, gyülekezetemet, családomat és engem is a Te áldásaid emlékével és érvényességével. Ámen.

2023. november 25., szombat

2023. november 25., címkék:

Jer 1 és 2Pt 3,1–13
(ÓSZ) „Harcolni fognak ellened, de nem bírnak veled, mert én veled leszek – így szól az ÚR –, és majd megmentelek" (19)! Miután Isten a két látomással felkészítette Jeremiást, azt parancsolta neki, hogy induljon el megbízása teljesítésére. Jeremiás nemcsak életkoránál, de természeténél fogva is félénk, visszahúzódó ember lehetett. Isten jól ismerte, intelme egészen személyhez szóló: „Meg ne riadj tőlük! Viaskodni fognak ugyan ellened." Erre a bátorításra a prófétának újra meg újra szüksége volt. A megelőző igevers részletesen felsorolja azokat, akiknek a támadásaitól Jeremiásnak különösen sokat kellett szenvednie. A nép vezetői ezek: az egymás után következő királyok, az udvari főtisztviselők, a befolyásos papok és a föld népe, vagyis a vidéki kerületek elöljárói. „De nem győznek meg téged, mert én veled vagyok." Mi is ezzel az isteni biztatással nézhetünk szembe azokkal, akik Isten Igéjét tagadják, és harcolni akarnak ellene.
Fohász: Uram, Jézus, tudom az evangéliumból, hogy ellened is harcoltak, Téged sem tűrtek meg maguk között az emberek. Most is olyan világ vesz körül, amelyben nyilvánvalóak a támadások híveid és Igéd ellen. Segíts, hogy mindezen tapasztalatok között se tántorodjak meg. Ámen.

2023. november 24., péntek

2023. november 24., címkék:

Mal 3,13–24 és 2Pt 2
(ÓSZ) „Fölragyog majd az igazság napja számotokra, akik nevemet félitek, és sugarai gyógyulást hoznak" (20). Malakiás zárógondolatait halljuk, amelyeket az Isten nevét félő emberekhez intéz. Lassan az adventi időbe lépünk, hiszen egyre rövidülnek a nappalok, egyre hosszabbak az éjszakák. Jó ilyenkor Jézusra úgy gondolni, mint arra a Messiásra, akit a próféta is meghirdet. Hiszen ő az igazság napja, aki felragyog; ő az, akinek életadó sugarai gyógyulást hoznak. Jézus Krisztus világossága be tudja tölteni az életünket, és nem csak akkor, amikor emelkedett hangulatban vagyunk, hanem a legkegyetlenebb időkben is. Malakiás olyan időkben hirdette az Úr igéjét, amikor ez keveseket érdekelt igazán. Mégsem keserű félrevonulással, hanem örömteli evangéliummal fejezi be küldetését. Legyen ez tanulság számunkra!
Fohász: Úr Jézus Krisztus, köszönöm, hogy Te vagy számomra és minden ember számára a felkelő nap, amely egyre magasabbról süt ránk. Benned rövidül meg egyedül a sötétség, a veszteség és fájdalom. Egyedül Benned ismerjük meg Atyánk hosszútűrő szeretetét. Köszönjük, hogy van minek örülnünk! Ámen.

2023. november 23., csütörtök

2023. november 23., címkék:

Mal 3,1–12 és 2Pt 1,12–21
(ÓSZ) „Én, az ÚR, nem változtam meg, de ti is Jákób fiai maradtatok! Atyáitok idejétől fogva eltértetek rendelkezéseimtől, nem tartottátok meg azokat. Térjetek meg hozzám, és én is hozzátok térek! – mondja a Seregek URa" (6-7). Kész, egész és kerek igehirdetés, amit itt Malakiás elénk tár. Megfelelő kérdésekre megfelelő válaszokat ad, látszik, hogy ismeri népét, vagyis azokat, akik között élt. Az is látszik, hogy őt is ismerik és elfogadják. „Majd ez következik: De ti azt mondjátok: Miben térjünk meg? (...) Azaz: »Mit követelsz tőlünk? Mi semmi hibánkról nem tudunk: úgy imádjuk Istent, ahogyan kell. Ha pedig eltaszítja a szolgálatainkat, nem látjuk, hogy miért vádol konkrétan minket. Mutassa meg, mivel sértettük meg, mert a megtérés Hozzá felesleges, amíg nem bizonyulunk vétkeseknek a hitehagyásban, vagy azokban a bűnökben, melyeket Isten büntetni szándékozik bennünk«" (Kálvin János: Magyarázat Malakiás könyvéhez).
Fohász: Tudom, Uram, hogy a megtérésről, a Hozzád való teljes odafordulásról könyveket lehet írni. Mégis mindig azt kérdezem: miből, hogyan és miért térjek meg? Add Szentlelked erejét, hogy megtaláljam Hozzád az utat igaz bűnbánattal, minden hibámat és mulasztásomat Eléd tárva. Ámen.

2023. november 22., szerda

2023. november 22., címkék:

Mal 2,10–17 és 2Péter 1,1–11
(ÓSZ) „Hiszen egy atyánk van mindnyájunknak, egy Isten teremtett bennünket! Miért vagyunk hát hűtlenek egymáshoz, meggyalázva az atyáinkkal kötött szövetséget" (10)? A próféta igazi lelkipásztorként fordul most népéhez. Nem felülről ostorozza őket. Nem azt mondja, hogy ti vagytok a hűtlenek, az elvetemedtek, a bálványimádók, a mindenféle idegen dologgal összeházasodók. Hanem úgy fogalmaz, hogy: mi vagyunk azok, akik Istennel és felebarátainkkal szemben annyi mindent elrontottunk. Sokszor azt gondoljuk, úgy lehet igazán figyelmeztetni az embereket az általuk elkövetett rosszra, ha feléjük emelkedünk. Malakiás máshogy fogalmaz. A magatartását krisztusinak érzem. Azt fejezi ki, hogy bármit is rontottunk, Isten itt van közöttünk. S ez számunkra valóság: Isten közénk jött Jézus Krisztusban, teljesen velünk van, osztozik még abban is, amit mi rontottunk el.
Fohász: Köszönöm, Istenem, hogy nem vagyok ura a másik ember életének, és nem az a dolgom, hogy ostorozzam felebarátomat. Köszönöm, hogy amint Te mindörökké velem vagy Jézus által, úgy osztozhatom én is felebarátaim fájdalmában. Ámen.

2023. november 21., kedd

2023. november 21., címkék:

Mal 2,1–9 és ApCsel 28,16–31
(ÓSZ) „Mert a pap ajkai őrzik az Isten ismeretét és tanítást várnak szájából, hiszen a Seregek URának követe ő! De ti letértetek erről az útról, és tanításotok miatt sokan elbuktak" (7-8). Olyan nehéz időket élt Isten népe, hogy a lévita papok sem tudták már igazán mi a dolguk. Elveszett az igaz Isten tisztelete, az áldozatok bemutatása sem működött. Ekkor hirdeti a próféta, hogy hivatását elhagyó és megtagadó papságra nincs szüksége Istennek. „A pap ajkainak kell megőrizni a tudományt. Mintha azt mondta volna: nekik raktáraknak kell lenniük, ahonnan Isten egyháza táplálékának kell származnia. Isten tehát azért állította a papokat az Ő választott népe fölé, hogy a nép tőlük, mint raktártól várja a táplálékát annak megfelelően, ahogyan egy családfő esetében is. (...) Így minden pap szája egyfajta úgymond raktárrá válik, ahonnan a nép várja az ismereteket és a vallásos élet szabályait" (Kálvin János: Magyarázat Malakiás könyvéhez).
Fohász: Uram, segíts, hogy az életem a Te jó raktárad legyen, ahonnan jó gazdaként, jó tanítást hozok elő. Áldd meg, kérlek, lelkészeinket, hogy igehirdetésük és életül által nyilvánvaló legyen, hogy egyedül a Te tárházadból merítenek, mert a Te követeid ők. Ámen.

2023. november 20., hétfő

2023. november 20., címkék:

Mal 1 és ApCsel 28,11–15
(ÓSZ) „Szeretlek benneteket – mondja az ÚR. De ti azt kérdezitek: Miből láthatjuk, hogy szeretsz minket" (2)? „Fenyegető jövendölés. Az ÚR igéje, amelyet Malakiás által jelentett ki Izráelnek." Ennél sokkal többet nem árul el magáról az Ószövetség utolsó könyvének szerzője. Malakiás próféta képezi azt a bizonyos átmenetet az Ószövetségből az Újszövetségbe, mégis inkább csak fenyegetéseket, Isten népének éles kritikáját találjuk meg könyvében. Igaz, egy szerelmi vallomással kezdődik, de a folytatásból rögtön kiderül Isten népének akkori lelkiállapota: „Miből láthatjuk, hogy szeretsz minket?" Talán ezért is mondja a könyv elején a próféta, hogy ez egy terhelő ige lesz. Nem lesz benne sok köszönet, nem fogják azt mondani a prófétának, hogy ez egy nagyon szép prédikáció volt. Gyakran meg kell terhelnie bennünket az Úrnak az ő igéjével, hogy kiderüljön, őt szeretjük-e, vagy csak saját magunkat.
Fohász: Uram, Istenem! Bocsáss meg, hogy látni szeretném, vajon szeretsz-e engem. Látni és érezni akarom, hogy velem vagy bajban, bűnben, betegségben, hogy végigkísérsz a halál árnyékának völgyén (Zsolt 23,4). Köszönöm, hogy Te nagyobb szeretettel szeretsz, mint ahogy azt én felfoghatom. Ámen.

2023. november 19., vasárnap

2023. november 19., címkék:

Préd 12 és ApCsel 28,1–10
(ÓSZ) „Gondolj Teremtődre ifjúságod idején, míg el nem jönnek a rossz napok, és el nem érkeznek azok az évek, melyekről ezt mondod: nem szeretem őket" (1)! A Prédikátor könyvének summáját olvassuk: mire törekedett, mire jött rá, miben vallotta meg a hitét. Végtére azt szeretné, ha Teremtőnkre gondolnánk, szó szerint: emlékeznénk arra, hogy ki teremtett bennünket – és mindezt időben, még a rossz napok előtt tennénk meg. Ugyanaz az igehirdető beszél így, aki könyvének elején még ezt mondta: „nem emlékszünk az elmúltakra" (Préd 1,11). Most újraértelmezi, amit eddig kijelentett. Mert a hívő ember mindig meggondolhatja magát, átértékelheti régebben kimondott szavait, felülirtja mindazt, amit rosszul cselekedett. Ilyen mementóra gondol most a Prédikátor: az örökkévalóság szempontjai szerinti, Teremtő Urunk mércéje szerinti emlékezésre, mielőtt veszedelmes napok, embert próbáló idők jönnek.
Fohász: Köszönöm, Teremtő Uram, hogy Te előre szólsz. Nem azt szeretnéd, hogyha utólag vagy menet közben rendezném Veled ügyes-bajos dolgaimat, vagy a veszedelem, a rossz napok idején kapkodnék. Légy benne azokban a gondolataimban, amikor igazán a Te művedbe, alkotásaidba feledkezem bele. Ámen.

2023. november 18., szombat

2023. november 18., címkék:

Préd 11 és ApCsel 27,27–44
(ÓSZ) „Aki mindig csak a szelet figyeli, nem vet, és aki csak a fellegeket lesi, nem arat" (4). Az ige kritikája azokra irányul, akik állandóan a körülményekre, az időjárásra figyelnek. A szelet figyelő és fellegeket leső gazdák olyanok, mint azok a reformátusok, akik megállnak a templom ajtajában egy-egy istentisztelet előtt, és elmondják: mit és miért nem tudtak megcsinálni, hova és miért nem tudtak eljutni. Mindent úgy szeretünk csinálni, ha biztonságos, ismerős, tehát ha nem mozdít ki bennünket a komfortzónánkból. Egy asszonytestvérem azt mondta egy érdeklődés hiányában elmaradt alkalom után, hogy könnyű nekem átjönni a parókiából az imaházba, mert közel van. És igaza volt, mert ha esik, ha fúj, átmegyek. Vetni akarok, és ha Isten úgy adja, aratni is. Menjünk holnap úgy istentiszteletre, hogy elhiggyük, közel van a templom és jó ott Istenre figyelni, igét hallgatni, belecsendesedni ég és föld dolgaiba.
Fohász: Uram, bocsásd meg, hogy én is szeretek meteorológust játszani. Az időképpel, a szél erősségével gyakrabban foglalkozom, mint Szentlelked erejével és a jóra való földi időm múlásával. Segíts, hogy miattam, az én érdeklődésem hiányában ne maradjon el egyetlen alkalom sem, ahol Rád figyelhetek. Ámen.

2023. november 17., péntek

2023. november 17., címkék:

Préd 10 és ApCsel 27,9–26
(ÓSZ) „Ha rest az ember, megroskad a gerenda, és ha ölbe teszi a kezét, csöpög a háztető" (18). Az Unióban már nem lehet azt mondani, hogy lusta. Inkább úgy hívják: elszántsági fogyatékkal élő. Persze ez csak egy vicces megfogalmazás, amely azt mutatja, hogy lassan már semmit se lehet néven nevezni. Pedig a henyélés, a semmittevés, az ölbe tett kéz a legrosszabb emberi tulajdonságok. Katolikus testvéreink a főbűnök egyikét a jóra való restségnek nevezik. A Prédikátor itt egy olyan emberre gondol, akinek háza van, de nem törődik a beázással, a tető állapotával, és azért lassan minden tönkremegy. Az evangéliumban Jézus is azt a rest szolgát szidja meg, aki semmit se akart kezdeni Ura vagyonával, csak elásta félelmében (Mt 25,18). Egyházunkban is sokszor azért roskadnak a gerendák és csöpög a háztető, mert ölbe tettük a kezünket, és félelemből vagy csalódásból már nem azzal törődünk, amire Jézus elhívott.
Fohász: A roskadó gerendák és a csöpögő háztetők ügyét hozom most Eléd, Uram. Mert nem szeretem látni és nehezen viselem, ha az ember lustasága miatt bármi tönkremegy. Segíts, hogy sose tegyem ölbe a kezem, és mindig kész legyek megtartani, építeni azt, ami a Tiéd. Ámen.

2023. november 16., csütörtök

2023. november 16., címkék:

Préd 9 és ApCsel 27,1–8
(ÓSZ) „Élvezd az életet feleségeddel együtt, akit szeretsz, mulandó életed minden napján, amelyet Isten adott neked a nap alatt" (9). Mivel az élet egésze Isten uralma alatt áll, a Prédikátor az elérhető földi javakban és az öröm lehetőségében Isten előre elrendelt ajándékát látja, ezért ezek megragadására buzdít. Sajnos azonban a fordítás egy kis túlzást tartalmaz. Az „élvezd" helyett „éld" van Károlynál, de még ez is több, mint az eredeti lásd vagy tapasztald jelentés. Tehát nem tétlen élvezethabzsolásról beszél az ige. Hanem arról, hogy lássuk jól és tapasztaljuk meg, hogy milyen földi életet adott nekünk az Úr a házastársunk mellet, a családunkban, és mindazok körében, akiket szeretünk. Mert a szeretetből fakadó, minden mulandóval szembenéző tettek ideje – az „edd, idd, tedd, szeresd" ideje – itt van ebben az életben, amit Istentől kaptunk ajándékba.
Fohász: Teremtő Atyám, Te tudod a legjobban, hogy mi jutott nekem ebben a földi életben. Te tartod számon mindazt, amiben örömöm van, Te segítesz átjutni az akadályokon, és Te vagy az, aki életem múlandó és veszendő dolgai között örök hatalmaddal jelen vagy és megvigasztalsz. Ámen.