2023. november 15., szerda
2023. november 15., címkék:Préd 8 és ApCsel 26,24–32
(ÓSZ) „Van ilyen hiábavalóság is, ami a földön történik: Vannak igazak, akikkel úgy bánnak, mint a bűnösökkel; és vannak bűnösök, akikkel meg úgy bánnak, mint az igazakkal. Azt mondom, hogy ez is hiábavalóság" (14). Az Ószövetség egyik nagy témája az emberi tettek és következményeik tárgyalása Isten parancsainak függvényében. Mit érdemel az igaz, és mit érdemel a bűnös? A Prédikátor egy mondaton belül kétszer mondja hiábavalóságnak, vagyis abszurd, felfoghatatlan dolognak azt, hogy abban a világban, amelyben él, sokszor minden fonák módra történik. Nem számítanak az igazak jó tettei, és nincs elítélve a kriminalitás. De mi nem döbbenünk meg ezen: Jézus Krisztus követőiként naponta ebben az abszurditásban élünk. Hitünk szerint az egyetlen Igaz szenvedett a bűnösökért, az egytelen Igaz vitte a keresztre gyarlóságainkat, a hiábavalóságot, és mindazt, ami számunkra az igazságtalannak mondott világban felfoghatatlan.
Fohász: Uram Jézus, a kezedben van az igazság és az igazságszolgáltatás, hiszen Te magad vagy „az út, az igazság és az élet" (Jn 14,6). Segíts, hogy ami ebben az emberi világban fonák és felfoghatatlan, azt az örökkévalóság szemszögéből nézzük. Ámen.
2023. november 14., kedd
2023. november 14., címkék:Préd 7 és ApCsel 26,1–23
(ÓSZ) „A jó napokban élj a jóval, a rossz napokban pedig lásd be, hogy ezt is, amazt is Isten készítette azért, hogy az ember ne találja ki, mi következik" (14). A Prédikátor könyve többek között egy vitairat. Próbál szembenézni kora bölcseinek gondolataival és a közvéleménnyel. Az ő korában sem volt ez könnyű, nekünk talán még nehezebb. Kinek mi a jó és mi a rossz? Ki mit gondol arról, hogy Isten esetleg meghajlítja, elgörbíti az egyenes dolgokat? Milyen Isten az, aki nem csak arra törekszik, hogy mindig minden egyenes és egyértelmű legyen? A Prédikátor bölcsessége abban áll, hogy észreveszi: mindez azért van, hogy ne találjuk ki, hogy mi következik. Szó szerint azt mondja, hogy semmiképp ne gondolkozzunk azon, ami utánunk jön. Eszünkbe se jusson belegondolni abba, hogy mi következik, mert az Úr nem akarja, hogy kitaláljuk. Ezért ő a mindenható Úr. Mi csak leborulhatunk előtte.
Fohász: Uram, vannak már mögöttem nagyon jó és nagyon rossz napok. Beleestem már én is abba a hibába, hogy kételkedtem akaratodban, gondviselésedben, és vádoltalak, hogy miért tetted az egyenest görbévé, az életet szenvedéssé, a szolgálatot vesződéssé. Alázattal kérlek, add Lelked útmutató fényét mindabban, ami következik. Ámen.
2023. november 13., hétfő
2023. november 13., címkék:Préd 6 és ApCsel 25,13–27
(ÓSZ) „Mert ki tudja, mi jó az embernek az életben? Hiábavaló életének napjai meg vannak számlálva, árnyékként tölti el azokat" (12). Árnyak vagyunk vagy emberek? Előbb még a jóságot és szépséget dicsérte a Prédikátor, most pedig mintha nem is tudna semmi jót és szépet mondani. Mert az ember élete olyan leheletnyi, múlandó, mint az árnyék, a napjai meg vannak számlálva. Ilyenek vagyunk: egyik nap tudunk örülni mindennek, másnapra meg úgy ébredünk, hogy szinte semmi se, és senki se jó. Morcosan és dünnyögve gondolunk saját mulandóságunkra. Ahogy Jákob a fáraó előtt bemutatkozásként csak ennyit tudott mondani: „Vándorlásom éveinek a száma százharminc esztendő. Életem rövid volt, tele rossz napokkal. Nem értem el atyáim vándorlása éveinek a számát" (1Móz 47,9). Mert az élet árnyas oldala csak akkor nyer értelmet, ha meglátjuk a Napot. Ha a sötétségből elindulunk Isten világossága felé.
Fohász: Istenem, kérlek, mozdíts ki bennünket morcos, dünnyőgő, panaszkodó életünkből. Segíts örülni mindig annak az új napnak, amit kegyelmedből nekünk adtál. Vezess bennünket Jézus Krisztus útján, mert ő a mi világosságunk. Ámen.
2023. november 12., vasárnap
2023. november 12., címkék:Préd 5,9–19 és ApCsel 25,6–12
(ÓSZ) „Rájöttem tehát, hogy az a jó és szép, ha az ember eszik, iszik, és élvezi a jót minden fáradozása nyomán, (...) amelyet Isten adott neki, mert ez jutott neki" (17). A Prédikátor egy hosszú és kritikus eszmefuttatás után, mely szerint a pénz, a jövedelem és a gazdagság „fájdalmasan rossz dolog", eljut addig a pozitív kijelentésig, hogy mi igazán jó és szép az életben. A sok rossz, szenvedést okozó és ezért fájdalmas dologgal szemben a Prédikátor a jóságnak és szépségnek azt a kombinációját állítja elénk, amelyet Isten ad. Sokszor azon kapjuk magunkat, hogy mi, reformátusok igazából nem is tudunk mit kezdeni azzal, ami jó és szép. Félünk jóságosak lenni, inkább szigorúak vagyunk; óvatosak vagyunk azzal, ami szép, mert az egyszerűséget szeretjük. De nem kell, hogy ez így legyen! Minden Istennek kedves szolgálat, munka és felújítás után elmondhatjuk: ez jó és szép volt.
Fohász: Atyám! Te jó és szép világot teremtettél, és azt szeretted volna, hogy otthon érezzük magunkat. Bocsáss meg, hogy sok mindent rosszá és csúnyává teszünk. Amit Te áldásunkra szántál, az miattunk kifakul és rideggé lesz. Add, hogy ne fukarkodjunk a szavakkal, ha sikerült valamit a Te jó rendednek megfelelően tennünk. Hiszen a dicséret mindenért elsősorban Neked jár. Ámen.
2023. november 11., szombat
2023. november 11., címkék:Préd 4,17–5,8 és ApCsel 25,1–5
(ÓSZ) „Ne beszélj elhamarkodottan, ne hirtelenkedd el az Isten előtt kimondott szavadat, mert Isten a mennyben van, te pedig a földön, ezért kevés beszédű légy" (1)! A kevés beszéddel sosem voltam gondban. Rosszul esett viszont, hogy gyermekkoromban sokat mondták: „Néma gyereknek anyja sem érti a szavát". A Prédikátor szerint Isten szereti kevés beszédű gyermekeit. Azokat, akik kevés szóban is el tudják mondani neki kéréseiket, fájdalmaikat, könyörgéseiket. Gondoljunk csak az evangéliumban a tékozló fiú mondataira mielőtt hazatért volna (Lk 15,21), vagy a vámszedőre a templomban (Lk 18,13). De leginkább Jézus Krisztus figyelmeztetésére a Hegyi Beszédben: „Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót. (...) Tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, még mielőtt kérnétek tőle" (Mt 6,7). Az ige szerint sem a gyors szív és nyelv, sem a szószátyárság nem válik javunkra Isten színe előtt.
Fohász: Uram, együtt szeretném most mondani a hazatérő fiúval, hogy „Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened, és nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek" (Lk 15,21). És bele akarom élni magam a vámszedő bűnbánatába: „Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek" (Lk 18,13)! Ámen.
2023. november 10., péntek
2023. november 10., címkék:Préd 4,1–16 és ApCsel 24,22–27
(ÓSZ) „Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. (...) A hármas fonál nem szakad el egyhamar" (9.11). Egy klasszikus, házasságot megáldó igével van dolgunk. A kötelék, a szent szövetség és a hűség áldásait emeli ki. Két ember kapcsolatára nézve a szép eredmények, szó szerint: az ezért járó jó fizetség reménységét akarja kifejezni. Valójában mindannyian arra vágyunk, hogy kifizetődjön mindaz, amit belefektetünk egy emberi kapcsolatba. Úgy tűnik, a sok hiábavalósággal szembenézve mégis van, amiben örömöt talált a Prédikátor. A házasság tartósságát a Szentírásban egyedülálló képpel fejezi ki: „a hármas kötél nem hamar szakad el". A hármas kötél jelentése pedig az, hogy az Egyhez kell adni kettőt, és nem a kettőhöz egyet. Isten nem egy hozzáadott, plusz értéke a házasságnak, hanem kezdeményezője, teremtője és megtartója!
Fohász: Úr Jézus Krisztus, könyörgöm minden házasságért és minden emberi kapcsolatért. Segíts, hogy amit Te tudsz adni, az ne csupán könnyen hozzáférhető plusz érték legyen, hanem megtartó erő. Tartsd meg kérlek közöttünk a holtomiglan-holtáiglan hűséget, adj ebben szép eredményt, most és az örökkévalóságban. Ámen.
2023. november 9., csütörtök
2023. november 09., címkék:Préd 3,9–22 és ApCsel 24,10–21
(ÓSZ) „Rájöttem, hogy mindaz, amit Isten tesz, örökké megmarad; nincs ahhoz hozzátenni való, és nincs belőle elvenni való. Azért rendezte Isten így, hogy féljék őt" (14). A Prédikátor az emberi élet hasznán elmélkedik, és közben a szuverén Isten jelenlétére gondol. Számára Isten a világ és az emberi élet teljhatalmú ura, akinek tettei megkérdőjelezhetetlenek. „Tudom, hogy valamit Isten cselekszik, az lesz örökké, ahhoz nincs mit adni és abból nincs mit elvenni; és az Isten ezt a végre míveli, hogy az ő orczáját rettegjék" – fordítja Károli Gáspár. Az eredeti szöveg szerint itt valóban tudásról van szó, méghozzá a legmélyebb, legintenzívebb értelemben. Olyan tudásról, amely felér a hitvallással. Isten hitvallásos tudást ad nekünk, hogy megértsük tetteit, legalább egy kis részét annak, miről egyedül ő tudja, miért rendezte így. Hatalmas ajándék ez.
Fohász: Istenem, köszönöm, hogy a Te örökkévaló akaratod mentén rendezed ennek a világnak az életét. Mi, emberek, sokszor félreértjük ezt: szeretnénk valamit hozzátenni, vagy valamit elvenni belőle. Segíts, hogy megnyugodjunk a Te félelmedben és orcádat rettegjük. Ámen.
2023. november 8., szerda
2023. november 08., címkék:Préd 3,1–8 és ApCsel 24,1–9
(ÓSZ) „Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt" (1). Ezt a részt olvasva, gondolom, sokan azt mondjuk, hogy igen, ezt ismerem, ezt mindennap tapasztalom és átélem. A Prédikátor itt alapjában kétfajta időről beszél. Az első az, ami telik, múlik, mérhető, bizonyos szempontból előre látható. A másik az, ami előreláthatatlan, ami valaminek, egy adott jó pillanatnak az ideje, a valamire való idő. Az első az embereknek adott, kimért idő, amivel jól kell gazdálkodnunk. A második Isten ideje, amikor egy adott pillanatban hozzánk szól, megvigasztal, felbátorít egy-egy jó tettre. Az idő egyszerre lehetőség és egyszerre szab határt minden emberi dolognak. Még egy király sem bánhat úgy az idejével, ahogy neki tetszik. De a keresztyén ember minden napnak minden percét az Úr kezébe teheti le.
Fohász: Uram, köszönöm, hogy életemnek az ideje a Te kezedben van. Hálát adok azért, hogy van időm, van lehetőségem az ajándékba kapott napokkal jó sáfárként élni. Kérlek azokért, akik azt mondják: nincs időm Istenre, egyházamra, gyermekeimre; add, hogy másképp értsék és értékeljék a nekik szabott időt. Kérlek, jelenj meg nekik, szólítsd meg őket. Ámen.
2023. november 7., kedd
2023. november 07., címkék:Préd 2,12–26 és ApCsel 23,23–25
(ÓSZ) „Mert mi jut az embernek mindabból, amit fáradsággal és teljes odaadással szerzett a nap alatt, hiszen mindennap fájdalom és bosszúság gyötri, és még éjjel sincs nyugta szívének?! Ez is hiábavalóság" (22-23)! Az igében elhangzik egy kérdés, amely az emberi cselekedetek értelmét vitatja. Van-e értelme a fáradságnak, az odaadásnak, a sok lótás-futásnak? Mi marad mindebből? Csak a fájdalom és bosszúság! Még éjjel sem hagynak bennünket nyugton fáradozásaink kérdései! Azt mondják ez a könyv embertanának csúcsa. Hiszen abszurd arra rákérdezni, hogy mi jut nekünk mindabból, amit a legjobb szándékkal, az evangélium igazságát követve próbálunk megtenni szeretteinkért, gyülekezetünkért, környezetünkért. Mi marad egy jó közösségből, egy szép szolgálatból? Az Úr irgalmában bízva azonban nyugalmat tudunk találni abban is, amiért estleg nem dicsérnek meg, vagy nem mondanak róla egyetlen jó szót sem.
Fohász: Gyakran gondolom úgy, Uram, hogy feleslegessé válik a jóért való fáradozás, és küszködéssé alakul a gyülekezetemért végzett munka. Add Lelked erejét, hogy teljes legyen bennem az odaadás minden Neked való szolgálatban. Mert hiszem, hogy mégis minden megmarad, ami a Te dicsőségedre történik. Ámen.
2023. november 6., hétfő
2023. november 06., címkék:Préd 2,1–11 és ApCsel 23,12–22
(ÓSZ) „Hiábavalóság és hasztalan erőlködés" (11). A Prédikátor könyvének van egy sokakat kétségbeejtő refrénje: minden „hiábavalóság és hasztalan erőlködés". Ráadásul a szerző akkor jelenti ki ezt, amikor szemügyre veszi minden művét, mindazt, amit alkotott. A héber hebel kifejezés 36-szor szerepel a Prédikátor könyvében. Ez a fogalom szó szerint: lélegzetet, leheletet, átvitten: fecsegést, locsogást jelent. Általánosabb értelemben: haszontalanságot és jelentéktelenséget. A Prédikátor könyvében a hiábavalóság kifejezi az elvégzett munka kudarcát: az ember nem kreatív, nem tud jól bánni a vagyonával, idejével és gazdagságával. Kifejezi az élet rövidségét, amely minőségileg üres, ezért átmeneti jellegű. Sőt még a fiatalság és a hajnal is hebel, nem csak az eljövendő rossz napok. A fogalom önmagában is kifejezi az ellentmondást az isteni és emberi dolgok között. Minden, ami Istentől van: örökkévaló; minden emberi: csak haszontalan.
Fohász: Hozzád kiáltok, Uram, mert Te meg tudsz menteni és fel tudsz szabadítani sok földi, hiábavaló fáradozás alól. Segíts azzal foglalkozni, arra sok időt szánni, ami Tőled való és ezért örökkévaló. Ámen.
2023. november 5., vasárnap
2023. november 05., címkék:Préd 1 és ApCsel 23,1–11
(ÓSZ) „Nincs semmi új a nap alatt" (9). Egy bibliamagyarázó szerint a Prédikátor könyve egy „nyugtalanító, aggasztó könyv, amely egy nyugtalan, aggodalmakkal teli kornak" szól. Ilyen depressziós, borúlátó lett volna a szerző, Jeruzsálem királya? Ide juthat az ember, aki Istentől nyert bölcsességgel éli végig az életét, hatalmas dolgokat épít, és nagy hasznára van környezetének? Egy közösség szószólója hangot adhat kételyeinek? Milyen bölcsesség az, amely így tudja summázni a világban végbemenő dolgokat: „Ami volt, ugyanaz lesz majd, és ami történt, ugyanaz fog történni, mert nincs semmi új a nap alatt"? A héber eredetiben ez egy gyönyörű, költői mondat. Költői ékességgel akarja kijelenteni, hogy minden, ami van és minden, amit tapasztalunk egy örök visszatérésnek köszönhető. Visszatérés alatt pedig azt érti, hogy újra és újra, lelkünkben és hitünkben is vissza kell térnünk mindenek adójához, a Teremtő Atyához.
Fohász: Drága Istenem, sokkal kétségbeejtőbb mondat lenne ez a Prédikátortól: Nincs senki új a nap alatt, nem újul meg senki élete a nap alatt. A megújulásért könyörgöm most, amelyet csak Te adhatsz meg. Adj több ember szívébe nyugtalanságot a saját sorsa felől, hogy egyre többen Hozzád forduljanak. Ámen.
2023. november 4., szombat
2023. november 04., címkék:4Móz 36 és ApCsel 22,22–30
(ÓSZ) „Ne kerüljön át örökség egyik törzsből a másikba. Izráel fiainak törzseiből mindenki ragaszkodjék a maga örökségéhez" (9)! Isten olyan közösséget akar formálni Izrael fiaiból, amelyben egyik ember, család vagy nemzetség nem él a másik ember, család vagy nemzetség kárára. Isten nem akar elvenni az egyiktől, hogy a másiknak jó legyen. Mindenkinek megvan a maga öröksége, a maga területe, a maga városa, a maga családja, ahol élhet Isten áldásával. Mégis, gyakran eluralkodik rajtunk a kétség és irigység, hogy a másiké, a szomszédé szebb vagy jobb. Ott biztos jobban mennek a dolgok, könnyebben veszik az akadályokat. Gyakran gyülekezeti életünkben is így van. A saját örökségünkhöz való ragaszkodás azonban ennek az ellenkezője. Szeretem, őrzöm és ragaszkodom ahhoz, amit nekem az Úr a családomban, a gyülekezetemben, a nemzetem, a népem és a nyelvem által adott. Persze, csak az Úr mércéje szerinti jó dolgokban!
Fohász: Uram, köszönöm, hogy Te hitvallásomhoz, örökségemhez ragaszkodó emberré tudsz formálni engem. Kérlek, áldd meg szeretteimet, egyházamat, népemet, hogy mindannyian jól és tisztán éljünk áldásaiddal. Sokat kaptam, Uram, teljes szívemből adok Neked hálát! Ámen.
2023. november 3., péntek
2023. november 03., címkék:4Móz 35,9–34 és ApCsel 22,1–21
(ÓSZ) „Szolgáljanak nektek ezek a városok menedékül a bosszúálló elől" (12). Milyen bosszúálótól kellet félnie Isten népének? Mit jelent az, hogy volt menedékük? Az azílium kifejezés, amely ezen a helyen sok fordításban szerepel, görög eredetű szó. Hétköznapi értelemben menedéket, menedékjogot, menhelyet jelent. Védettséget jelent a kifosztástól, megtorlástól, büntethetőségtől. A zsákmányolás, kifosztás, elrablás ellentétje. Ilyen menedéket biztosít itt az ige minden bosszúállással szemben azoknak, akik nem szándékosan oltottak ki egy emberi életet. Az Úr a menedékvárasai ma is nyitva állnak Jézus Krisztusban, minden nem szándékos, de a szántszándékkal elkövetet bűnnel szemben is. Ha bűnbánattal fordulunk Isten Fiához, nála ma is védelmet és menedéket találunk.
Fohász: Uram, hálát adok Neked, hogy védelemmel veszel körül egész életemben. Köszönöm, hogy ez a védelem nem a magasra épített falakban van, hanem abban, hogy Te nap mint nap körbeveszel szereteteddel és irgalmaddal. Segíts, hogy felismerjem és Neked adjam minden szándékos és akaratlanul elkövetett vétkemet. Bocsásd meg ezeket Jézus Krisztusért! Ámen.
2023. november 2., csütörtök
2023. november 02., címkék:4Móz 35,1–8 és ApCsel 21,27–40
(ÓSZ) „Mindegyik törzs aszerint adjon városaiból a lévitáknak, hogy milyen nagy a neki kiosztott örökség" (8). Lévi nemzetsége nem kapott örökségül egy földterületet. Ezért az Úr Mózesen keresztül azt parancsolja Izráel népének, hogy a lévitáknak a sajátjukból adjanak. Mindez nem csak az örökségbe kapott városokat, hanem a hozzájuk tartozó földeket, réteket, legelőket is érinti. Ez természetesen azt jelenti, hogy a léviták szétszórtan kapják meg örökségüket. Beteljesül rajtuk az ítélet, mely szerint „Szétosztom őket Jákóbban, elszélesztem Izráelben" (1Móz 49,7). Az ítéletben azonban az áldás is megjelenik: a léviták lesznek azok, akik Isten színe előtt képviselhetik a népet. Megérte tehát a törzseknek a saját örökségükből adni nekik, mert a legnagyobbat kapták érte: a léviták jártak értük közben imádságaikkal és áldozatukkal Isten színe előtt.
Fohász: Drága Istenem, köszönöm, hogy van közbenjárónk, a Te Fiad, a mi Urunk, Jézus Krisztus. Neki igazán megéri odaadni mindent, amink van. Köszönöm, hogy Te a földi ítélkezések, emberi megosztottságunk és szétszélesztett állapotunk közepette is megáldasz minket. Ámen.
2023. november 1., szerda
2023. november 01., címkék:4Móz 34 és ApCsel 21,17–26
(ÓSZ) „Ha majd bementek Kánaán földjére, az a föld, Kánaán földje jut nektek örökségül a következő határok szerint" (2). Isten rendelkezései az ígéret földjének a határait is érintik. Az a föld, amit az Úr ad saját népének nem egy határtalan rónaság vagy egy vég nélkül terjeszkedő ország. Pontos határai vannak keleten, nyugaton, északon és délen. Isten népének a kezdetektől fogva tudnia kell mire számíthat, vagyis tudniuk kell, hogy hol vannak a határaik. Sajnos ezt nekünk is – fájdalmas körülmények között – meg kellett tanulnunk. Olyan helyen élünk, melynek többször átszabták határait. Akár országhatárokról, akár keresztyén hitünk határairól van szó. Mindez azt üzeni: tudnunk kell meddig szabad elmenni, milyen határköveknél kell megállni. Mert vannak jó és szükséges határok. Vannak az életnek és vannak a halálnak is határai. Az Úrtól kapott örökségünknek pontos határai vannak, és soha semmiért nem szabad azokat átlépni.
Fohász: Drága Atyám, köszönöm, hogy határtalan szeretettel szeretsz engem. Azért is hálás vagyok, hogy a saját életem nem határtalan. Nem léphetem át élet és halál határait. Nem intézhetem szeretteim sorsát sem itt a földön, sem Nálad a mennyek országában. De reménykedem abban, hogy földi vándorlásom után megújult állapotban Veled és velük is találkozhatom. Ámen.
2023. október 31., kedd
2023. október 31., címkék:4Móz 33 és ApCsel 21,1–16
(ÚSZ) „A tengerparton térdre esve imádkoztunk" (5) A reformáció ünnepe van. Ilyenkor felidézzük Luther és Kálvin tetteit, gondolatait. Előkerülnek a magyar reformátorok nevei és történetei. Dietrich Bonhoeffer evangélikus lelkész, akit harminckilenc évesen Hitler személyes parancsára végeztek ki, – kissé kritikusan – ezt írta a reformáció ünneplésével kapcsolatban: „Nincs már időnk olyan egyházi ünnepekre, amelyeken önmagunk előtt szerepelünk. Nem akarjuk már így ünnepelni a reformációt! Hagyjátok végre békében a halott Luthert, hallgassátok az evangéliumot, olvassátok az ő Bibliáját, halljátok magát Isten igéjét!" (Jöjj velem!) Testvérem, mi, reformátusok ma térdre borulva inthetünk búcsút annak, amit el kell hagynunk, és alázattal nézhetünk előre. Nem tudjuk, mi jön, de azt igen, hogy ki!
Ámen: Könyörülj rajtunk, Istenünk! Szentlelkeddel újítsd meg szívünket, hitünket, reményünket! Segíts úgy látni egymást, mint akikért Krisztus meghalt. Segíts, hogy reformátusok legyünk hitünkben, életünkben. Térdre borulunk, fejet hajtunk akaratod előtt. Ámen.
2023. október 30., hétfő
2023. október 30., címkék:4Móz 32 és ApCsel 20,17–38
(ÚSZ) „De én mindezekkel nem gondolok, sőt még az életem sem drága, csakhogy elvégezhessem futásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról" (24). Pálnak az efezusi vénekhez intézett szavai olyanok, mintha Jézus mondaná őket. Megváltónk is tudta, mi vár rá, mégis elvégezte, amit az Atya rábízott. Pál kijelentést kapott a Lélek által arról, hogy nyomorúság és fogság vár rá, de ő sem gondol mással, csak azzal, hogy elvégezhesse futását és azt a szolgálatot, amelyet Jézustól kapott. Olyan jó lenne látni egyházunkat, gyülekezeteinket tele lelkes testvérrel, akiknek az a legfontosabb, hogy megfussák azt a pályát, amit Isten nekik személyesen kijelölt! Olyan jó lenne, ha a tükörbe nézve magamat is így látnám! Ámen.
Fohász: Atyám, számtalanszor elmondtad már, hogy egyházunk és közösségeink megújulása bennünk, bennem kezdődik. Köszönöm, hogy erre ma is türelmesen, szeretettel emlékeztetsz. Bármi is jöjjön, szeretném hűséggel megfutni pályámat. A célról tudok, hálás vagyok az örök életért! Ámen.
2023. október 29., vasárnap
2023. október 29., címkék:4Móz 31 és ApCsel 20,13–16
(ÚSZ) „Odáig ugyanis gyalog akart jönni" (13). Egy barátom egyszer azt nehezményezte, hogy olyan polgármesterük van, aki egyáltalán nincs ott az emberek között. Szolgálati autójával végigmegy a falun, az utastérből integet az embereknek, pedig neki az övéi között kellene lennie. Ismernie kellene, mivel küzdenek, beszélgetni kellene azokkal, akik megválasztották. És azokkal is, akik nem. Igazán kiszállhatna az autójából, és járhatna gyalog az emberek közt! Miközben hallgattam, nemcsak erre a polgármesterre gondoltam. Magamra, magunkra, lelkészekre. Gondnokainkra, presbitereinkre, lelkes gyülekezeti tagjainkra. Újra eszembe jutott az ige: „Mert a teremtett világ sóvárogva várja Isten fiainak megjelenését" (Róm 8,19).
Fohász: Úr Jézus, ma oda szeretnék menni, ahova Te is mennél. Azt szeretném mondani, amit Te is mondanál. Olyan lelkülettel, amilyennel Te jártál közöttünk. Ez nekem nem megy, csak Te segíthetsz. Bízom Benned, Uram! Ámen.
2023. október 28., szombat
2023. október 28., címkék:4Móz 30 és ApCsel 20,7–12
(ÚSZ) „Egy Eutikhosz nevű ifjú pedig, aki az ablakban ült, mély álomba merült, mivel Pál sokáig tanított, és az álomtól elnehezülve leesett a harmadik emeletről, úgyhogy holtan szedték fel" (9). Néha csak kapkodjuk a fejünket: mi történik itt? Az egyházban, a világban, a személyes életünkben, a családi közösségeinkben... Mintha eltévedtünk vagy álomba merültünk volna. Egy könyvben olvastam, hogy ne azt kérdezgessük: mi történik itt? A presbiterek, a gyülekezeti szolgálók az istentiszteletről kifelé menet ne arról beszélgessenek, hogy milyen programokat szervezzenek; hogy helyben mik a segítő vagy éppen akadályozó tényezők; hanem azt kérdezgessük egymástól, és magunktól is: Milyen történetet ír itt Isten szeretete? Egészen más megközelítés ez. Mert nemcsak az emberire figyel, hanem számol Isten cselekvésével. Az a reményem, hogy ez a megközelítés hatékony ellenszere lesz aggodalmainknak.
Fohász: Istenem, bocsáss meg, hogy megfeledkezem arról, hogy Te magad vagy a szeretet (1Jn 4,16). Bocsáss meg, hogy többször hiszek a szememnek, mint Neked! Kérlek, bocsásd meg tévelygéseimet. Hiszem, vallom, hogy szereteted ma is jó történeteket ír az életemben és közösségeink életében. Ámen.
2023. október 27., péntek
2023. október 27., címkék:4Móz 29,12–39 és ApCsel 20,1–6
(ÚSZ) „Miután megszűnt a zavargás, magához hívatta Pál a tanítványokat, bátorította őket, és elköszönve tőlük elindult Makedóniába" (1). Pál útja és szolgálata folytatódik. Miután elolvastad ezt az áhítatot, a Te utad és az enyém is folytatódik. A mai szakaszban kétszer is olvassuk, hogy Pál bátorította a szolgatársait. Ez igazán oda-vissza működik. Néha neki van szüksége lelki támaszra, máskor meg ő az, akin keresztül Isten másokat megerősít. A feleségemmel – a közös szolgálatunkra vonatkoztatva – lefektettünk egy szabályt. Nem lehetünk egyszerre csüggedtek. Vagyis: amikor én fáradok el és esnék kétségbe, akkor ő biztat; de ugyanez fordítva is igaz. Végül csak az igét idézhetem: „Buzdítsátok egymást minden egyes napon, amíg tart a ma, hogy a bűn csábítása közületek senkit meg ne keményítsen" (Zsid 3,13).
Fohász: Istenem, van, hogy egyedül érzem magam a küzdelmeimben. Köszönöm, hogy emlékeztetsz: Rád mindig számíthatok. És köszönöm, hogy testvéreket is adsz mellém, akikkel kölcsönösen buzdíthatjuk egymást. Dicsőség Neked! Ámen.