4Móz 4 és Róm 7,14–20 (ÓSZ) „Az Úr Mózesnek adott parancsa szerint vették számba őket, mindenkit a maga tennivalója és vinnivalója alapján" (49). Tennivaló és vinnivaló. Mindkettőből van sok nap mint nap. Gyakran több is, mint amit el lehet viselni. Ugyanakkor minden tenni- és vinnivaló arra emlékeztet, aki értünk sokat tett és sokat vitt! Az igében a papok és léviták közti különbség újból hangsúlyos, az utóbbiak közvetlen érintkezésbe nem kerülhettek a szent tárgyakkal, csak rudakon hordozhatták azokat. Ugyanez a helyzet a gersóni és merári nemzetség kezelésére bízott dolgokkal. A léviták közvetlenül semmihez sem érhettek, ami szent, mégis mindennap meg kellett fogni azt a rudat, és tenni és vinni kellett, hogy az, ami szent, mindig a helyén legyen. Végül Mózes megint mér, megint számol, pontosan számontartja a vinnivalót és a tennivalót. Ezt a kutatás-felmérést az Úr végezte Mózes által, és ma is végzi Krisztus által.
Fohász: Drága Uram, köszönöm, hogy számontartod a helyemet, az életemet, a körülményeimet. Neked nincs szükséged kutatásokra és felmérésekre, hogy jól lásd a mindennapi tennivalónkat és vinnivalónkat. Segíts jót tenni, és a jót és a rosszat is vinni, elhordozni, mint áldott keresztet. Ámen.