Zsolt 122 és 1Tim 1,12–17 (ÓSZ) „Oda járnak a törzsek, az Úr törzsei" (4). A templom összetartó erőt jelentett Isten népe számára, mert ott közösen magasztatták az Úr jóságát. Számunkra is a gyülekezet jelenti az összetartó erőt, mert ebben a lelki közösségben együtt dicsérhetjük Urunkat, és ez erőt ad. Feltöltekezhetünk mennyei energiával, amely majd a mindennapi életben visz előre, és lendületessé teszi tanítványságunkat. Bizony, sokszor pont a dinamika hiányzik életünkből! Gyakran alig vonszoljuk magunkat. Ezért keressük azokat a szereket, amelyek serkentőleg hatnak ránk, hogy képesek legyünk tartani a tempót. Ez sajnos nem jó bizonyságtétel, mert vonszolni azok is tudják magukat, akik Krisztus nélkül járnak. Nekünk pedig az az ígéretünk van, hogy: „De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el" (Ézs 40,31).
Fohász: Uram, Hozzád jövök, mert Te töltesz fel erővel. Általad válhatok energikussá, és így lehet áldottá életem és hatékonnyá a hitem mások számára is. Ámen.