4Móz 9 és Róm 8,31–39 (ÓSZ) „Az Úr parancsa szerint maradtak a táborban, és az Úr parancsa szerint indultak el" (23). Az Exodusban olvassuk, hogy az Egyiptomból szabaduló Izráelt az Úr felhő-, illetve tűzoszlop által vezette a pusztán át. Ez a jelenség az Úr jelenlétét, vezetését, oltalmát jelképezte, természetesnek tűnik az említése. Gyakran úgy is említi a Tóra, mint az Úr dicsőségének felhője vagy tűzoszlopa, amely az Úr jelenlétét szimbolizáló szent sátor fölött nyugodott. S a felhő vagy tűz felszállása, továbbhaladása Izráelnek is mindig jelt adott, hogy folytassák a vándorlást. Mindez nem naiv meteorológia, hanem Isten állandó jelenlétét és vezetését szemlélteti. Isten népének megvan a nyugalmi, táborozási ideje, de ha Isten jelt ad, akkor engedelmesen indulnia kell új utakra, különben holtponton maradna. Megtanít mindez bennünket is az Úr parancsa szerint élni, elindulni, megpihenni, továbbmenni, megnyugodni. Mindig az Úr parancsa szerint.
Fohász: Uram, Te tűzben és felhőben is meg tudtál jelenni. Most is fel tudsz használni égi jelenségeket a vezetésemre. De elsősorban, nagyon prózai módon, Igéden keresztül akarsz vezetni. Segíts, hogy meghalljam szavad, és engedjek parancsaidnak. Ámen.