4Móz 11 és Róm 9,14–33 (ÓSZ) „Bárcsak az Úr egész népe próféta volna, és rájuk is kiárasztaná lelkét az Úr" (29)! Ahogyan Mózes Isten Lelke segítségével elhívta munkatársait az ígéret földjére vezető útra, úgy Jézus is elhívta tanítványait, hogy működjenek együtt az Isten országába vezető úton. Halála és feltámadása után azonban a tanítványok csak a Szentlélek kiáradása által váltak önállóvá és felelőssé önmagukért. Isten története népével hosszú és fejlődő hagyományokkal rendelkezik. Ha közelebbről megnézzük – és ezt ma meg kell tennünk –, egy olyan hagyománnyal van dolgunk, amely Isten uralmából az Isten által ihletettek demokráciájává fejlődhet. Keresztényként az a feladatunk, hogy először megtanuljuk felismerni magunkban azt a lelkületet, amely irányítani akar minket, embereket. Isten Lelkét könnyű felismerni, mert szabaddá, bátorrá és tetteinkben önmagunkért felelősséget vállalóvá tesz minket. Bárcsak az egész nép próféta volna!
Fohász: Uram, vannak vágyaim és jó terveim keresztyén hitemmel kapcsolatban, de próféta talán sosem szerettem volna lenni. Engedd meg ezt, és készíts fel erre is! Csak így tudom bátran, egyértelműen és szabadon hirdetni minden embernek a Te igazságaidat. Ámen.