Zsolt 115 és Ef 5,1–14 (ÓSZ) „Akik félitek az Urat, az Úrban bízzatok" (11)! A zsoltáros nemcsak elutasítja a bálványokat, hanem megmutatja azt is, kiben kell hinni. Mintha azt mondaná nekünk: próbáld ki, hívd segítségül az Úr nevét, és megtapasztalod hatalmát. Így cselekedett Illés, amikor Izráelt a Karmel hegyére hívta, és jelenlétükben megkérte a Baal-prófétákat, hogy készítsenek oltárt istenüknek rajta áldozattal. Illés is így tett. Majd így szólt a próféta: „Ezután hívjátok segítségül a ti istenetek nevét, és én is segítségül hívom az Úr nevét. Amelyik isten tűzzel felel, az az Isten" (1Kir 18,24). Mikor aztán Isten válaszol a kiáltásra, dönteni kell, ami azt jelenti, hogy elfordulok a bálványoktól, és teljes szívvel őt szolgálom. Mert két úrnak szolgálni nem lehet. „Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket fogja gyűlöli, a másikat pedig szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik majd, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak" (Mt 6,24).
Fohász: Hálás a szívem, mert segítségül hívhattalak, és Te válaszoltál, kiemeltél a mélységből, Uram. Kérlek, mindig hallgasd meg kiáltó szavam, és ne hagyj elsüllyedni. Ámen.